A gyerekek figyelmét miért kell mindig lekötni? Miért nem képesek az elrévedésre, elgondolkozásra úgy, mint a felnőttek?

Min révedezzen szerinted egy pár éves gyerek? Az elszalasztott nagy bölcsis előléptetésén, vagy azon hogy vajon hogy lehet hogy az ő homokozólapátja piros, míg a Karcsikáé zöld? Hát mi értelme így az életnek? :D

Gyerek, pont erről szól az élete hogy ismerkedik a világgal amelyben él, hogy kíváncsi, kérdez, érdeklődik, mert kismillió dolog van amivel nem találkozott még!

Rettenetes életed lehet, ha ennyire feledékeny vagy. Mit gondolsz, te milyen voltál?

Ha így teszed fel ezt a kérdést, akkor itt reménytelen a válasz, de ha bemégy egy könyvesboltba, találsz a témában sok könyvet. Kérj segítséget az eladótól.

A válasz normális. Mégpedig azért, mert feltételezed, hogy a kérdésed itt megválaszolható úgy, hogy igaz is, és meg is érted. Hát nem. Erről egy egész pszichológiakönyv szól, és a legvázlatosabban sem lehet egy két oldalon leírni, hogy megértsd.

Sajnálatos, de bonyolult problémákra csak bonyolultan lehet válaszolni.

Annyit elárulok, hogy van életösztön. Ennek az a szerepe, hogy öntudatlanul és reflexszerűen tegünk meg mindent az életben maradásért. A csecsemő semmit sem tud. Ezért nála a legnagyobb a kíváncsisági ösztön. Ahogy az ember nő és okosodik, az ösztön csökken, mert helyét átveszi a tudat. A kíváncsisági ösztön miatt nem tűri a csecsemő az egyedüllétet (nem kap információt), és ugyanezért kérdez a 4 éves gyerek vég nélkül: miért. Később ezt az igényt magad szabályozod, de ha születéstől nem tanulja meg a gyerek a kíváncsiságát kielégíteni, akkor az rögzül benne, hogy a világ nem ad információt. És később úgy utálja a tanulást, mint a bűnt.