Hogyan növekedett a magyarság létszáma ilyen arányban Trianon előtt?

Lényegében az a folyamat játszódott le, mint ami most van ezeken a területeken, csak fordított előjellel. Arra gondolok, hogy az asszimiláció ebben az időben a magyarságnak kedvezett, főleg a városokban (az asszimiláció mindig a városokban a legjelentősebb). A kultúra nyelve a magyar volt, az oktatás magyar volt, a hivatalokban kellett tudni magyarul stb. Az ilyen dolgok hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetiségek nyelve mellékes lesz egy városban, és mindenkinek meg kell tanulni magyarul, a gyerekeiket pedig már eleve így nevelik, és elmagyarosodnak stb. Ma ugyanez van, csak a magyarok rovására...

De vannak más tényezők is, pl. az, hogy jelentőssé vált az urbanizáció, az emberek vidékből bementek a városba, és ott az asszimiláció ugye a magyaroknak kedvezett. A városok tehát amolyan "elmagyarosító" központok voltak (hogy hülyén fejezzem ki magam), és ezek szívták fel a vidéki román, szlovák stb. embereket, akik két-három generáció múlva már magyaroknak vallották magukat. Persze sok magyar is beköltözött vidékről.

De jelentős az is, hogy a dualizmus alatt rengeteg szlovák vándorolt ki az országból, sőt, a nemzetiségek között a szlovákoknál volt a legnagyobb a kivándorlás aránya (bár sok magyar is elhagyta az országot). Ezek főleg az USA-ba mentek. Mivel leginkább a Felvidéket emlegetted, szerintem ott ez is egy fontos tényező volt.

És meg kell még említeni azt is, hogy a gyakorlatban a magyar politika enyhén szólva igyekezett a nemzetiségek helyzetét ellehetetleníteni, nem igazán támogatta az ő nemzetiségi törekvéseiket, a nemzetiségi nyelvű oktatást, kultúrát stb. Lényegében ez van most is, csak a mi rovásunkra.

Azt még elfelejtettem írni (utalva az 1. válaszolóra), hogy ebben az időben Magyarország egy sikeres ország volt, a közgondolkodásban az volt benne, hogy magyarnak lenni "menő" dolog, és mindenki igyekezett minél nagyobb magyarnak látszani... Ezt ma nehéz elképzelni, de abban az időben itt Közép-Európában Magyarország valami olyasmi hely volt, mint most Nyugat-Európa. Budapesten olyan volt élni, mintha most elmész Londonba (egyébként Bp. a 10. legnagyobb város volt Európában, ami elég nagy szó!). Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként nagyhatalom voltunk, a gazdaságunk pörgött, tehát tényleg egy nagyon jól menő, prosperáló ország volt Magyarország. Rengeteg találmány született meg itt, a magyar mérnökök világhírűek voltak, a magyar ipari termékek pedig világszinten megállták a helyüket minőségben. A környező országokhoz képest (Szerbia, Románia stb.) Magyarország igenis nagy valami volt.

Tudom, volt ezer negatívum is, mert ott van a vidék problémája, a nagybirtokrendszer és a parasztság, Budapest és a vidék ellentéte, de ezekbe most nem akarok belemenni, de a lényeg, hogy Nyugathoz képest akkor is eléggé le voltunk maradva, de Európa-szinten sokkal előrébb voltunk, és sokkal nagyobb volt az ország tekintélye, mint ma.

A magyar média is azt hangoztatta, hogy mindenki legyen magyar, mert az jó dolog, és az emberek tényleg így is gondolkodtak. Még az ide beérkező zsidó nagytőkések is magyar nemességet vásároltak, magyar ruhákban jártak. Ez is afelé mutat, hogy sok nemzetiségi számára is vonzóbb volt magyarrá "vedleni", mint románnak, vagy szlováknak maradni. Persze másfelől a magyarellenes nemzetiségi mozgalmak is erősek voltak.