Szerintetek melyik kor volt a mostani kulturális nihilhez hasonló? Volt már ilyen periódus a történelem folyamán?





Nem tudom, pontosan mit értesz külső szándékos hatás alatt. Az ember tudatos lény, folyamatosan vannak szándékai. "Magára hagyott társadalom" nem létezik, csak folyamatosan, rengeteg külső szándékos hatásnak kitett társadalom létezik. Az más kérdés, mennyire tudjuk ezt azonosítani, szétválasztani, megkülönböztetni.
Ami úgymond magától történik, az az ember alaptulajdonságaival van összefüggésben, de ennek pontos megítélésénél még nem tartunk.





"Nem tudom, pontosan mit értesz külső szándékos hatás alatt."
A mondat a kasztosodásra vonatkozott.
Arra, hogy ez a társadalommal akkor is megtörténik, ha az nincs az irányító hatalom által forszírozva.
Mojjo nevű válaszolónak.
Két éve nem voltam színházba, mert bár folyamatosan jönnek a Maesteszínházas ajánlatok, de egyre rosszabb a felhozatal? Hová tűntek a nagy nevek? Törőcsik Mari, Mácsai Pál, Latinovits Zoltán(igaz, ő már nem lehet közöttünk), ehhez hasonló karakterek. Miért nem születnek hozzájuk hasonlóak? A fiatal színészek a cipőjük orráig sem érnek fel. Akkor miről beszélgetünk?
Régen amik telt házzal mentek, azokon ma hézagosak a székek. A lovakat lelövik ugye című darabon telt ház volt. Megjegyzem, a darab nézhetetlen. Utána megint csak a Vígszínház egyik különtermében a Pestis című Camus regényt színre vitte Hegedűs. D.Géza. Gondolom nem meglepő, hogy utóbbin jóval kevesebben voltak. Miért?
Szabó István Az ajtó című filmjét kettőnknek vetítették le a Művész moziban. A hangsúly mi felé is tolódik el?





Wadmalacnak.
Megértettem, hogy a kasztosodásra vonatkozott. Viszont azt állítottam (most már direkt), hogy a kasztosodás nem egy természeti folyamat. Azt az ember idézi elő törvényekkel, téves hiedelmekkel, szándékos félrevezetéssel. Az emberiség rendkívül heterogén, viszont vannak benne szerepek (munkamegosztás). Az még nem kaszt, ha gyengébb képességűek kisebb jövedelemmel rendelkeznek. Továbbá az se igaz, hogy a képesség öröklődik. Ami igaz, az az, hogy vannak olyan csoportok, amelyek a csoportérdek főlé helyezik egyéni érdekeiket, nem törődve semmivel, és a társadalom többi tagja (a sokkal nagyobb rész) ezt eltűri, mert beadnak neki egy hamis ideológiát.
Például, igaz, hogy közszemlélet a fogyasztói társadalom, de az a szemlélet hamis. Azok gerjesztik, akik túltermelést idéznek elő, és a megtermelt javak elfogyasztását ösztönzik, ha kell, ha nem. A tömeg meg vevő erre. És hogy ne is tudja meggondolni magát, törvényeket alkotnak, hibagneráló mérnököt alkalmaznak (hogy idő előtt dobd ki a terméket), vagyis az a hiedelem alakul ki, hogy a túlfogyasztás előnyös a társadalomnak. Nem, ez a kasztosodásnak előnyös.





A kérdésre nem tudom a választ.
Arra viszont azt hiszem igen, hogy sokan miért nem járnak színházba, operába, moziba. Legalábbis, hogy én miért szoktam le róla.
Nem lehet elviselni, ahogy mások viselkednek előadás közben. És hiába néz az ember rosszallóan a beszélgetőkre, zizegőkre, telefont nézegetőkre, állandóan zajokat adókra. És akkor még nem szóltam a túlillatosítottakról, akik miatt csavarja az ember orrát a tüsszentés-inger.
Komolyan akkor lett elegem, amikor egy idős házaspár két percet nem bírt ki mellettünk megjegyzés nélkül. Csak annyit nem bírtak ki, hogy "na, látod?". A húzottszemű pár meg a másik oldalon végig sutyorgott, csak úgy halkan.
Mi lettünk kultúrálatlanok, úgy néz ki.





#15:
Az általam említett kasztosodás részben gazdasági, részben kulturális, aztán már a szétvált rétegeket külön csoportként is tartja a csordaösztön.
Ez nem funkcionális kasztosodás.
Ez olyan, amit kulturális, életmód- és anyagi lehetőségek-beli csoportjellemzők tartanak össze. És a csoportok szinte egyetlen összetartó ereje a másik csoportokkal szembeni ellenérzés.
Szerintem te mást láttál bele abba, amit írtam.





Wadmalac!
Azt nem tudom, te mit értesz funkcionális kasztosodáson. De azt kezdem gondolni, ugyanarról beszélünk, csak más oldalát világítjuk meg. A kasztosodás az ember egyes alaptulajdonságaiból következik, talán egyfajta evolúciós folyamatnak is nevezhetnénk, de ezt erősen befolyásolják az ember másfajta tulajdonságai, amelyek az általad említett jelenségeken keresztül érvényesülnek.
Valójában azt akartam kiemelni, hogy mivel az ember tudatos (és kíváncsi, ezért vizsgálódó) lény, ezért észreveheti e folyamat káros jellemzőit, és van módja tenni ellene. Már csak az a kérdés, mi lesz az indítéka, amely az akaratát mozgósítja. Alapjában nem a jelenséget tagadtam, mindössze az iránta érzett ellenérzésemet akartam kifejezni. És azt, hogy azért nem kell ennek így lennie, mert az ember képes visszafordítani.
(már csak az a kérdés, ezt túlzott idealizmusnak nevezik-e, vagy lehet optimista szemlélet is).





Értem, az általam említett kasztosodás nem pozitív folyamat, egyszerűen csak törvényszerű. Bizonyos szempontból hasonló tulajdonságú embercsoportok különválása.
A szándékos társadalmi kasztrendszerekre használnám a funkcionális melléknevet, ahol bizonyos tevékenységhez, kulturális elválással kötik a kasztokat. Az indiai kasztrendszer pl. ilyen. A feudalizmus is valamilyen szinten kasztrendszer volt, jogilag szabályozottan szétváló csoportokat tartalmazott. Ideológiailag még az állítólagos egyenlőség-csúcs kommunizmus, szocializmus is kasztosított. A proletár, a földműves, az értelmiségi réteg ideológialiag és társadalmi érték szempontból is szigorúan elkülönült és létrehozták a "kulák" kategóriát is.
Amiről meg én beszélek, az egy valamilyen, nem szándékolt szétválasztású, hanem pl. kereseti alapon (betanított munkások tömegrétege, szakképzett munkás réteg mint középcsoport stb.) csoportosuló halmazokat jelent.
Persze a mindenkori hatalom fenntartja ezen rétegek egymás közti ellenérzéseit, az oszd meg és uralkodj örök törvény marad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!