Milyen hátrányai és előnyei lennének ha holnaptól bevetnék az arany pénzt a papírpénz helyett?

Íme egy kérdés, amely nem generált rossz (hibás, vagy személyeskedő) válaszokat. Nem tudom, vajon van-e kétszámjegyű ilyen kérdés a sok ezerből.

A témához

A pénznek tehát három fontos tulajdonságát ismerhettük meg: stabilitás, függetlenség és biztonság.

A stabilitás, tehát hosszú távon az értékállóság, vagy inkább érték-változatlanság azt jelenti, hogy van valami norma, amihez mindent úgy lehet viszonyítani, hogy közben az arányok nagyjából változatlanok. És mindez lehetőleg az egész emberiség tevékenységéhez köthető legyen. Az arany, vagy egy kitüntetett áru attól lehetett ilyen, hogy nem lehetett, vagy nem érte meg hamisítani.

A függetlenség azt jelent, hogy ne legyen olyan tulajdonság (helyhez kötöttség, ország. tudás, információ) amelyet valamely csoport kisajátíthat, vagyis zsaroló potenciálra tesz szert. A függetlenség lényegében egy egyensúly, azaz minden embercsoport azonos mértékben képes a létrehozására, vagy befolyásolására (valójában az ideális, ha sehogy).

A biztonság az előbbi két tulajdonság megváltoztatásának nehézségi foka, azaz lehetőleg egyetlen ember(csoport) se legyen képes sem normát változtatni, sem a norma (részleges, vagy egész) birtoklását kisajátítani.

A nagykérdés, létezik-e ilyen eszköz. Ha a pénz történetét végiggondoljuk, létezik, mindig is ez működtette, ha stabil volt, és emiatt változott a hordozó, ha a fejlődés úgy hozta. És ez az eszköz a közbizalom, közmegegyezés. Az arany azért lehetett csereeszköz, mert mindenki elfogadta, elhitte, hogy az a végső anyag, amire mindig minden becserélhető. Az aranyat nem lehetett hamisítani, és nagyobb mennyiségben lopni is nehézkes volt. A fejlődés egy pontján éppen azért volt érdemes árura cserélni, mert az mobilabb, ugyanakkor megteremtődtek a nyilvántartás nemzetközileg elfogadott módszerei, a bankok. A virtuális pénzt az informatika fejlődése hozta el. Bevezetéséhez szükség volt olyan informatikai eszközökre, amelyekről mindenki elhitte, hogy kezelhető, mindenki (legalábbis a világ meghatározó csoportjai) számára elérhető volt, és a manipulálás ellen is voltak nemzetközileg előzetesen elfogadott eszközök.

A pénz nemcsak nagy válságokat volt képes kirobbantani a történelem folyamán, de gyakran ő maga is áldozatul esett válságoknak. Ezért a világ konszenzusteremtő képességén múlik a pénz „jóságának” mértéke is. Nem számít, mi a tárgyiasult hordozója, arany, papír, vagy egy chip. Csak az számít, hogy legyen

- egy norma,

- kidolgozott a világ dolgainak ehhez viszonyított aránya,

- meghatározott a változás kezelése,

- biztosított a hozzáférés egyensúlya,

- biztosított az őrzés módszertana, a hamisítás elleni védekezés algoritmusa.

Amennyiben a világ e pontokban egyezségre jut, úgy lesz egy stabil, független és biztonságos eszközünk, amit pénznek hívunk, és hordozója a világ informatikai tudása. Ha ez az egyezség nem jön létre, úgy a pénz a világ, vagy egy része számára instabil, és válság előidéző tényező.

A transzfer és konverzió pedig ezen informatikai ismeretek birtokában egyszerűen nem szempont.

De jó lenne, ha itt a GYK-n több ilyen kérdés lenne, amihez hozzászólva én is újat tanulok, nem csak hülye vitákat nézek.

Remélem sok ilyen lesz még.

Fémek sűrűsége:

Arany 19,3

Réz 8,9

Ólom 11,3

Higany 13,5

Platina 21,4

Kérdés, hogy a platina nem lenne-e túl drága a hamisításhoz.

Egyébként senki sem szeretne több kilós bukszát magával hordozni. A többit már leírták előttem.

Annak ellenére, hogy az arany sűrűsége a legnagyobb az elérhető fémek között, az aranyérméket mindig is hamisították. Ennek az egyik oka az volt, hogy általában nincs az emberek zsebében patikamérleg (bár ennek ma már nagyobb lenne a realitása, mint mondjuk 200 éve, valószínűleg létezne valamilyen kézi érmedetektor). Kézzel pedig nagyon nehéz megbecsülni egy érme súlyát.

A másik probléma, hogy az ólom csak 1.7-szer könnyebb, azaz voltaképpen egy minden irányban 1.2-szer nagyobb érme ugyanolyan súlyú, vagyis olyan, mintha egy 5 forintos helyett egy 10 forintos nagyságú, de sárga és 5 forintosnak látszó érméd lenne. Tehát nyilván ha az ember ismeri az eredeti érmét, akkor ez a 20% lineáris növekedés könnyen észrevehető (44%-kal nagyobb a körfelület), de mi van, ha valaki mondjuk külföldön van, sokkal nagyobb az esélye, hogy átverik, nem tudván hogy melyik érme mekkora. Ugyanis az aranyérmék nem maradtak az országban, jöttek-mentek mindenfelé (tekintve, hogy az értéküket az anyaguk garantálta, nem a beleütött királyi porté).

Éppen ezért a hamisítás-problémát nem zárnám ki a mai korban sem.

Én a papír pénzre szavaznék arany és egyéb nemesfém fedezettel a háttérben. Akkor nem lehetne pánikot kelteni.

PL.: most a Svájci frank 280 környékén van, 2008-ban 140 környékén volt. Valóság, hogy a Svájci gazdaság a magyarral összevetve dupla olyan jól szerepel mint akkor? Vagy ha a béreket nézzük: Egy magyar munkájának a valós értéke 10 év alatt a svájcihoz képest felére csökkent

Vagy a svájci munkások megtáltosodtak és dupla olyan hatékonyak? Tudom persze nem ilyen egyszerű ez a gazdaság de a végeredmény végül is ez.