Milyen hátrányai és előnyei lennének ha holnaptól bevetnék az arany pénzt a papírpénz helyett?

nem tudnanak eleg penzt gyartani, penzhiany lenne, nem mukodne a kereskedelem, csokkenne a gazdasagi teljesitmeny.

Ertelme nulla.

Az aranypénz lényege gondolom az lenne hogy az érme aranytartalma egyenesen arányos lenne az érme értékével. Itt két dologgal lehet játszani, az érme aranytartalmával, és a méretével, tömegével, darabszámával. Szükség van kis címletre, szükség van mai 5 forintnak megfelelő érmére. De szükség van 20 000 Ft-osra, valahogy százezreket, milliókat is kezelni kellene készpénz formában. Egy érmén jóval kevesebb biztonsági elem használható, nem lehet vízjelezni, nem lehet – nem praktikus – festeni, nem lehet mindenféle UV fényre alapuló biztonsági elemet beletenni. Egy nagy címletű érmét könnyen lehetne hamisítani. Kis címlet esetén ez nem gond, mert nem éri meg. Egy 200 Ft-os hamisítása még mindig költségesebb, mint amennyi a valódi értéke. De egy 20 000 Ft-os érménél már simán megéri. Hogy tudod eldönteni egy érméről, hogy színarany-e vagy csak arannyal futtatott réz? Oké, ha leméred a pontos térfogatát és a tömegét, a sűrűségből kiderülne, de itt is lehet trükközni, a rézbe teszünk egy kis ólmot, és máris stimmel a tömege is, a térfogata is.

Viszont a pénz aranytartalmát mindenféle műszerek nélkül eléggé nehézkes vizsgálni. Ergo akkor 20 000 Ft-ot hogyan fizetsz ki? 100 darab kétszázassal? Ha elmész a boltba venni egy okostévét, akkor viszel magaddal pár kg pénzérmét? Nem túl praktikus. (Ráadásul az arany rohadt nehéz is, ha a 200 Ft-os színaranyból lenne, akkor igencsak súlyos kis zsákot kellene cipelned magaddal.)

A másik probléma, hogy az arany ritka fém. Ezért is volt jó fizetőeszköz régen. A gazdaságunk meg arra épül, hogy egyre több és több értéket termelünk meg. Ergo egyre több és több érték mellé kell aranyat társítani. Ez kétféleképpen oldható meg:

1. Folyamatosan aranyat bányászunk. Most ez mondjuk egy kis állam esetén eléggé nehézkes. Egy nagyobb állam esetén meg eléggé költséges, és/vagy környezetszennyőz is lehet. Ténylegesen tudunk ennyi aranyat bányászni, nem véletlenül kúszik az arany ára egyre feljebb és feljebb. Előbb-utóbb eljön egy olyan pillanat, mikor mondjuk az állam nem tudja kifizetni a béreket az állami alkalmazottaknak. Mit fog csinálni? Így egy igazolást, hogy majd később megkapod, ha sikerül elég aranyat bányászni. De addig is élni kell valamiből, tehát a közértben arany helyett ezzel az igazolással fogsz fizetni, amit be tudsz vasalni az államon, ha nagyon szeretnéd. De miért tennéd, hiszen ezzel az igazolással te is tudsz fizetni egy harmadik helyen. Tulajdonképpen amíg az aranyfedezet megvolt, addig a papírpénz, váltó pont erről szól, nem értéket, hanem adósságot képviselt, kvázi ígérvényt arra, hogy ez a papírfecni ennyi és ennyi aranyra váltható bármelyik bankban. Illetve ha már van ilyen ígérvény – papírpénz –, akkor minek vinnék el több kg aranyat, ha autót vásárolni indulok, ha vihetek pár sokkal könnyebb, zsebre vágható papírfecnit is?

2. Ugyanannyi aranymennyiségre egyre nagyobb érték jut. Azaz ugyanarra az értékre kevesebb aranymennyiség jut. Ergo a termék ára folyamatosan csökken aranyra számítva. Ezt nevezik deflációnak. Ha van egy aranyérméd, miért költenéd el most, ha holnap több értéket tudsz rajta vásárolni? Az emberek így gondolkodnának, ahelyett hogy elköltenék a pénzt most, ha lehet inkább várnak vele. Ez a gazdaság lelassulásához vezet, csökkenő kereslet → csökkenő kínálat → kevesebb munkahely, kevesebb megtermelt érték. A defláció igen veszélyes dolog tud lenni, a nagy gazdasági világválság kialakulásában is szerepet játszott. Még a hagyományos monetáris eszközökkel is igen nehezen kezelhető, mikor van lehetőség kamatot emelni (ehhez pénzt társítani), van lehetőség a forgalomban lévő pénz mennyiségét módosítani. (Ugye itt abból indultunk ki, hogy az arany ugyanannyi mennyiségre, tehát ezt nem lehet megtenni.)

Valahol a 19. századig a kiadott pénzeknek volt egy hivatalos elvárása, mégpedig az, hogy Egy ország kiadott pénzének (papír, fém is) ott figyeljen a nemzeti bankban a névértékének megfelelő valódi arany fedezete. Az infláció úgy nézett ki, hogy a meglévő valódi arany változatlan mennyiségű fedezete egyre több kiadott pénz közt oszlott el.

Hát, ma ilyen már nincs.

A pénz fedezeti értéke úgymond virtuálissá vált.

Ez rengeteg olyan banki-üzleti trükköt tesz lehetővé, ami ebből a valódi fedezet nélküli pénzből csinál még több pénzt anélkül, hogy az aranyban nem létező, de még a virtuális fedezeti értékkel a viszonya, vagyis inflálódása sem történik meg szabályosan.

Na ha sok ilyen történik, akkor nagyon nagy értékkülönbség tud képződni. Ha ez még az inflációhoz képest is elszáll, akkor előbb-utóbb ez, mint egy gazdasági hiány, borítja a pénzvilágot.

Valami ilyesmi volt az egyik oka a 2008-2010 gazdasági válságnak is.

Gazdasági szakember ezt jobban el tudná mondani.

Ha a pénznek továbbra is léteznie kellene valódi arany (platina, gyémánt, tökmindegy) fedezetének, akkor sokkal kisebb gazdasági játéktér állna a bankok, tőzsdék rendelkezésére. Az tény, hogy akkor kevesebbszer tudna beborulni a gazdaság, viszont az is igaz, hogy minden gazdasági folyamatot lassítana a kisebb forgalom, akkor viszont az ipart, kereskedelmet stb. is.

Örök vita, mi lenne a jobb.

"Az infláció úgy nézett ki, hogy a meglévő valódi arany változatlan mennyiségű fedezete egyre több kiadott pénz közt oszlott el."

Most nézem, hogy ez a mondat elvileg az ellenkezője annak, amit 2*Sü írt.

De nézd úgy, hogy adott aranyfedezetre jutó pénzed, ha egyszercsak több pénzérték jut ugyanannyi aranyra, akkor ugyan úgy néz ki, hogy drágább lett az arany, de a pénzed értéke meg, pl. egy másik, közben nem változott valutához képest esik, vagyis inflálódik.

> "Az infláció úgy nézett ki, hogy a meglévő valódi arany változatlan mennyiségű fedezete egyre több kiadott pénz közt oszlott el."

Most nézem, hogy ez a mondat elvileg az ellenkezője annak, amit 2*Sü írt.

Nem:

1 kg kenyér = 10 arany = 10 Ft

egy év múlva meg esetleg:

1 kg kenyér = 5 arany = 10 Ft

Ahogy írtad, a valódi, változatlan mennyiségű arany egyre több kiadott pénz között oszlik el. (10 arany már nem 10 Ft-nak, hanem 20 Ft-nak a fedezete.) Ez ugyanazt írtam le csak a másik oldalról, hogy az arany, mint értékmérő egyre többet ér. 10 aranyból már nem egy, hanem két kiló kenyeret is tudok venni.

A pénznél valóban nem áll fenn az a gond, hogy a 10 Ft-on rajta ülsz, mert az nem ér többet kenyérre számítva, csak a mögötte lévő fedezet csökkent, az értéke nem. De ha az arany maga a pénz, akkor az 10 arany egyre több értéket képvisel, ergo minek vennék ma meg egy asztalt, hűtőszekrényt, merevlemezt, autót, ha egy hónap múlva úgy tudom megvenni, hogy még marad is valamennyi. Akkor inkább veszem meg holnap.

Az informatikai, elektronikai eszközöknél pont ilyen értékcsökkenés van. Ma egy merevlemez 20 000 Ft, holnapra meg már csak 18 000 Ft. Nem a defláció miatt – bár valahol ez is az –, hanem a technológiai fejlődés gyorsasága miatt. Pont ezért egy csomó ember bár megengedhetné magának, hogy most cseréljen merevlemezt, bár valahol már lenne is rá valódi igénye, inkább megoldja a problémát, és vár még egy kicsit. Néha ilyen 10, sőt akár 15 éves gépekkel is lehet találkozni részben emiatt is, ami néha szívást tud okozni a szoftveriparnak. Persze a növekvő igények miatt azért mégis veszünk néha informatikai eszközöket, mert kvázi muszájnak érezzük. De lehet, hogy többet költenénk pl. informatikai eszközökre, ha nem csökkenne, hanem nőne az áruk. Ami meglepő, hiszen az, hogy csökkennek az árak, az meg úgy tök jó ténynek tűnik.

Oké, ha ez egy-két szegmensben jelentkezik, az nem gond, de ha a pénz maga a problémforrás, ha az egész gazdasági rendszer egészére kiterjed, minden szegmensre, akkor gáz van. Miért vennék ma tévét, ha holnap olcsó? Miért gyártanák tévét, ha csak később tudom eladni, kevesebb pénzért?

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Amúgy amit írsz, azokat is helytállónak látom, de a problémák némelyike az aranyfedezet meglétével is fennállna. Eleve az, hogy hitel és kamat létezik, már önmagában egy folyamatos értékteremtést igényel, folyamatos gazdasági növekedést, ami egy véges erőforrásokkal, véges munkaerővel rendelkező bolygón előbb-utóbb megoldhatatlan problémába fog torkolni. Persze a kamat is érhető, a hitelnek is komoly hatása van az életmódunkra, ha ezek nem lennének, valószínű úgy száz évvel le lennénk maradva. De így meg folyamatos pozitív GDP-re vagyunk kényszerülve. Ha egy országban ugyanannyi ember él, ugyanannyi kenyeret eszik, ugyanannyi autóra van szükség, ugyanannyi autó van forgalomban, stb…, akkor a GDP nullára kell, hogy kijöjjön. De amelyik országnak nulla a GDP-je, az kvázi csődbe megy pár éven belül. Pedig ha logikusan belegondolok, nem kellene. De az államadósság törlesztőkamatai, meg egyebek miatt ez történik. Meg lehet szabadulni a hitelektől is, Románia vissza is fizette kvázi minden államadósságát Ceaușescu idején, meg is lehet nézni, milyen erős gazdasága lett, mennyivel nőtt az életszínvonal. (Kvázi az egész ország éhezett, üres boltok voltak, stb…)

Nagyon jo dolgokat irtak, ehhez meg par tovabbi adalek.

Az egyik, hogy a maffia elleni egyik jo vedekezesi forma, ha hirtelen cimletet cserelunk, vagyi pl bevezetnek egy ujfajta 20000 forintos bankjegyet. Ugye ekkor az illegalisan felhalmozott nagy penzek kiesnek a maffia kezebol, nem tudjak bevaltani (milliardokrol beszelunk, amiket nem lehet csak ugy aprankent elvini az MNB-be, es ugye nyilvan ha egyben viszik az meg feltuno). Ez ketszeresen is jo az allamnak (a be nem valtott penzt ugyanis beteheti a sajat zsebebe), meg is teszik neha. Ha a penz anyaga maga az ertek, akor ezt nem lehet megtenni.

A masik, amit az arupenzekkel mindig is nagy gond, az a manipulalhatosaga. (Jo persze a jelenlegi penzt is lehet maniplulalni, szoval lehet egyre megy.) Az arupenz (vagyis amikor a penz maga egy arucikk is egyben: nemesfem, dragako vagy a bortonben a cigi) egyik hatranya, hogy az erteke nem csak a gazdasag teljesitokepessegetol fugg, hanem az adott aru kitermelesetol, keresletetol is. Vagyis ha van egy csomo aranyam es hirtelen egy reszet kivonom a piacrol, akkor a maradek resz erteke sokkal nagyobb lesz. Ezaltal egy aranytermelo orszag ugyanolyan zsarolasi potenciallal fog birni, mint egy olajtermelo. Ehhez tarsul az is, ha ketfele penz van, mondjuk egy arany es egy 1:10 erteku ezust. tegyuk fel egy piallanatra, hogy van egy 1 grammos aranyforintunk, meg egy 1 grammos ezustfillerunk, melyek erteke 1:10, azaz 10 filler 1 forint. Ez ugye feltetelezi, hogy az arany:ezust erteke kozt is 1:10 a valtas. De mi van akkor, ha az arany hirtelen dragulni kezd az ezusthoz kepest, vagy forditva? Nem lehet minden nap bemondani a TV-ben, hogy ma 1 aranyforint eppenseggel csak 8 ezustfillert er vagy pedig 12-t. Az elelmes vallalkozok pedig, amikor epp az ezust olcso az aranyhoz lepest, akkor aranyon ezustot vennenek es forditva. Es ez ellen semmit nem lehetne tenni.

Ezzel eljutottunk a harmadik megjegyzesemhez. Ugye arany az nincs minden orszagban. Van ahol vannak aranybanyak, van ahol nincsenek. Ha egyes orszagoknak kuncsorogniuk kell az aranykeszletekert, az az adott orszag szuverenitasat serti (mert ugye nem tud mashogy penzt kiadni, csak ha szerez aranyat).

A negyedik, erre mar utaltak masok is, de igy nem lett kimondva: jelenleg a vilagon sokkal tobb ertek van, mint amennyi arany. Az arany addig jo mint penz, amig nincsenek olyan dolgok a vilagon, amikbol egysegnyi suly sokkal sokkal ertekesebb nem lesz, illetve amig ezekbol a dolgokbol nincs tul sok. Pl mikrocsipek, nanotechnologias cuccok. Ma egy kamionnyi mikrocsip erteke lehet hogy ket kamion arany. Azt akkor tarolnia kellene valahol, ezzel gondok vannak, stb.

Az otodik pedig a vagyonvedelem. A legvedetettebb penz az elektronikus. Erre mindenfele garanciak vannak, szoval ha valaki le is tud lopni az ember szamlajarol, akkor is a bank jovairja. Persze a bizalom egy halom elektronikus jelben, nem kezzel foghato dologban eleg kicsi, de de az a sok jel valojaban elegge biztonsagban van. A keszpenzt ezzel szemben mar komolyan vedeni kell, es a vedelem egyik legjobb modja az onmegsemmisito penz. Vagyis ha a tolvaj tudja, hogy a penz mellett egy lemoshatatlan festeket tartalmazo festekkazetta van, ami rablasi kiserlet eseten felrobban. Ezt arany esetben nem lehet, ezert ha a penz aranybol lenne, akkor a penzszallitok es a penzraktarak sokkal nagyobb csabitast jelentenenek a rabloknak, sokkal tobb tamadas lenne, es az elrabolt penzt nem lehetne se a sorszama alapjan korozni, sem egyeb modon kovetni. Pedig ezek a vagyonvedelemnek fontos eszkozei.

" Ha egy országban ugyanannyi ember él, ugyanannyi kenyeret eszik, ugyanannyi autóra van szükség, ugyanannyi autó van forgalomban, stb…, akkor a GDP nullára kell, hogy kijöjjön."

Nem a GDP hanem a GDP-valtozas...