A kapitalizmusnak a kommunizmus vagy a szocializmus az ellentéte, és a kimaradónak mi?

Ma már a szocializmust és a kommunizmust is önkényesen kisajátítják mindenféle demagógok, úm. a putyinista nemzeti kommunisták (balrad.com, Zjuganov), vagy a hitleri nemzeti szocialisták: a kapitalisták szolgálatában, a dolgozó osztályok félrevezetésére. És a polgár propagandagépezete őket támogatja.

A szocializmus a kommunisták programja - Ezt nyúlták le a kispolgárok, a nemzeti kapitalisták. De eredetileg azt jelentette - és a kommunisták ma is ilyen értelemben használják, hogy:

1. Mindenki részt vesz a termelésben a képességei szerint,

2. Mindenki a teljesítménye alapján részesedik a megtermelt javakból.

Nyilván egy tőkés országban, ahol tőkejövedelmek vannak és a POLGÁR diktál, ilyesmi csak a népámítás szintjén lehetséges.

Tehát

- a kapitalisták és "nemzeti kommunista" barátaik programja a nemzeti "szocializmus". vö: [link]

- Míg az igazi (internacionalista) kommunisták programja az szocializmus - és végül a kommunizmus. Mindkettő.

Így nincs kimaradó.

Egyrészt kérdés, hogy mit jelent az ellentét. A hegynek a síkság az ellentéte, vagy a gödör?

Nyilván két szélsőségekig elvihető világlátásról van szó, a történelem kvázi bizonyította, hogy vegytisztán egyik sem jó, az optimum valahol ezek keveredéséből alakul ki. Másrészt az is, hogy bizonyos – bár lehet, hogy kifordított – értelmezések mellett akár össze is egyeztethető a kettő.

> A hidegháború idején az USA kapitalizmusának A USSR kommunizmusa vagy szocializmusa volt az "ellensége"?

A Szovjetunióban nem volt kommunizmus, de valódi szocializmus sem. Alapvetően diktatúra volt. De itt ez inkább ürügye, mintsem valódi oka a két nagyhatalom szembenállásának. A szembenállás valódi oka inkább gazdasági érdekek, meg hatalmi harc volt.

A helyzet az, hogy a fogalmak jelentése időről időre változik vagy módosul (erről bővebben olvashatsz például Gustave le Bon: A tömegek lélektana c. művében). Ugyanígy van ez a kommunizmus/szocializmus szópárossal, melyek jelentése a történelmi események hatására átment bizonyos jelentésváltozaton.

Eredetileg a fogalmat Marx találta ki, és Marx emelte be a köztudatba. Ennek pontos megértéséhez szükséges lenne Marx munkásságának ismertetése, beleértve a marxi dialektikát (melynek alapötlete Hegeltől származik), de itt most nem megyek bele a részletekbe. Legyen elég annyi, hogy Marx szerint az egész eddigi történelem (értelemszerűen Marx koráig értendő) nem más, mint osztályharcok története. Na, most ehhez ismerni kell a marxi osztály fogalmát. Röviden: vannak a termelőeszközök birtokosai - ők a tőkésosztály; és vannak akik használják ezeket a termelőeszközöket: ők a munkásosztály (ezért cserébe bért kapnak a tőkésosztálytól). Marx értelmezése természetesen a korabeli (19. sz-i) viszonyokra értelmezendő, ahol valóban megfigyelhető volt egy éles ellentét az újonnan felemelkedett tőkések és az újonnan létrejött városi proletariátus között. Ennek hosszú történelmi előzménye van. Na most Marx szerint a tőkésosztály kizsákmányolja a munkásosztályt. Ez nála egyfajta alaptézis, ami egész munkásságát áthatja. Mint említettem, ő a dialektika alapján osztályharcban gondolkodott, ami mostanra (Marx koráig értelemszerűen) eljutott odáig, hogy ez a két osztály feszül egymással szemben. Marx szerint azonban szükségszerű történelmi fejlődés, hogy a proletariátus megdönti a tőkésosztály uralmát, és végül létrejön az osztályok nélküli társadalom, ahol értelem szerűen mindenki egyenlő. Marx az osztályok nélküli társadalmat nevezte el kommunizmusnak, az odáig vezető utat pedig szocializmusnak. Marx nem foglalkozott azzal, hogy jutunk el a kommunizmusig (ami egyben a történelem végét is jelenti), ő azt mondta, szükségszerűen ebbe az irányba haladnak a dolgok. Egy mai történész már nyilván nem mondaná azt, hogy a történelemnek bármiféle iránya lenne, azonban a 19. században ez egy elég népszerű nézet volt. Főleg Hegel nyomán, akinél a történelem a szabadság kibontakozása felé mutat. Marxnál pedig az osztályok megszűnése felé. Ez a fajta történelemszemlélet, mely szerint a történelemnek van egy határozott iránya, abban a korban elég divatos volt.

Marx nézeteit nagyban felhasználták a munkásmozgalmak. Ennek oka, hogy a munkásság a korszakban valóban kiszolgáltatott helyzetben volt. Természetesen a munkásmozgalmaknak is nagyon különböző irányzatai voltak, és sokszor egészen eltérő célokat kívántak megvalósítani. Ami nekünk most lényeges, az a szocializmus megszületése. Ez az első világháború révén történt meg, amikor is Leninék átvették a hatalmat Oroszországban. Ebbe most bővebben nem mennék bele, de tény, hogy a 20. század elején már számos kommunista mozgalom volt. Ezek legfontosabb célja elsősorban a munkásság felszabadítása. Amikor a kommunista diktatúrák kiépültek, akkor ideológiájukban ugyan előtérbe helyezték a munkásosztályt, de a gyakorlatban nem tudták a munkásosztály felemelését megvalósítani. Arról nem is beszélve, hogy milyen embertelen diktatúrák voltak ezek. Nem sok közük volt már Marx gondolataihoz. Ezért is szokás beszélni például sztálini diktatúráról. Itt arról volt szó, hogy egy kis csoport átvette Marx eszméire hivatkozva a hatalmat az államigazgatás felett. No mindegy, nem akarok hosszas történelmi fejtegetésbe belemenni. A lényeg, hogy ezek hivatalosan szocialista államok voltak. Tehát az átmenetet képezték a kommunizmus felé. Bár az hamar nyilvánvalóvá válhatott mindenki számára, hogy a marxi értelemben vett kommunizmus sosem fog eljönni. Az ok, hogy ezeket kommunista államoknak nevezik az, hogy egyrészt a vezető párt nevében is sokszor benne volt a kommunista szó, illetve hogy számos rendezvény nevének a kommunista szót adták. Másrészt meg ugye az egyszerű emberek nem feltétlenül ismerték pontosan Marx tanait, az élőbeszéd pedig mindig pontatlan.

Való igaz, hogy az USA szembeszállt a kommunizmussal. De itt inkább a Szovjetunióval szembeni harc volt a döntő, csak építettek köré egy ideológiát. A lényeg, hogy a második világháború során mind az USA mind a Szovjetunió jelentősen megerősödött, és megerősítette pozícióját, miközben az európai országok pont, hogy elvesztették azt. Így a két ország érdekszférája gyakorlatilag ütközött, ez vezetett a hidegháborúhoz. A két hatalom közti későbbi feszült viszonyt már akkor sejteni lehetett, amikor a második világháború végén a későbbi végleges erővonalak kialakulni látszottak. Ezt Churchill például látta is előre. De a lényeg, hogy sok állam (köztük Magyarország is) a Szovjetunió érdekszférájába került, míg sok állam az USA érdekszférájába. Persze voltak helyek, ahol kemény harcok folytak azért, hogy kinek az érdekszférájába kerüljön egy-egy ország (pl. Koreai-félsziget, Vietnám). És ezt az egészet megspékelték az ideológiával. Nyilván az USA a maga részéről a szabadságot tudta szembeállítani a diktatorikus rendszerekkel szembe; a Szovjetunió pedig a szocializmust a kizsákmányoló kapitalizmussal szemben. De attól még látni kell, hogy ez a fajta ideológia csatározás politikai és nagyhatalmi érdekeket is szolgált akkoriban.

"Tehát a javak egyenlő elosztása, és az osztályok nélküli társadalom maga a kommunizmus és az ezt működtető rendszer a szocializmus?"

A kommunizmus egy ideológia, egy utópisztikus társadalom, ami nem valósult meg állami szinten. (Kis farmokon, kommunákban akár működhet is, de nagyban nem.) Az erre épülő gazdasági rendszer a szocialista tervgazdaság. A szocializmus alapvetően a termelőeszközök tulajdonviszonyát és a javak elosztását határozza meg, tehát a kommunista rendszer gazdasági, társadalmi hátterét, kb. a gyakorlati megvalósítását. Lényege, hogy a termelő eszközök állami tulajdonban vannak, és a javakat központilag osztják el.

A kapitalizmus ugyancsak egy gazdasági rendszer, tehát ilyen alapon a szocializmus ellentéte, vagy legalábbis párja. Nevezik még szabadpiaci gazdaságnak is. Ezen belül széles a paletta, a gazdaság lehet erős állami kontroll alatt és lehet vadkapitalizmus is. Az újraelosztásba az állam kevéssé folyik bele (ld. adók, szociális háló, stb.)

A kapitalizmustól függetlenül, de azért általában ahhoz kapcsolódva a társadalmi rend a demokrácia. (Hogy csak elvben-e, az most mellékes.)

Tehát ha nagyon erőltetni akarjuk, akkor:

Kommunizmus - Demokrácia,

Szocializmus - Kapitalizmus.

De nem szerencsés ezeket egymás ellentéteként kezelni.

Vagy ahogy fentebb írták:

Kommunista (vagy ilyen-olyan) diktatúra <-> Demokrácia.