Miért érdekes a kor és a nem az IQ tesztnél?

Alapból a cikk 3,6-ot ír és nem 5-öt.

De tessék, itt egy másik kutatás, ami pont az ellenkezőjét írja:

[link]

a föld alakja nem gömb és nem is lapos.

az iq mérésnek az az alapja, hogy az átlag 100.

ha nem 100, akkor korrigálni kell az értékelést.

ha ezt nem képes felfogni a kérdező, akkor írhattok neki bármit.

Összefoglalva, bővítve és reagálva:

Az IQ – intelligencia hányados –, ahogy a nevében is szerepel, egy hányados. Hányadosként gyerekkorban értelmezhető csak. Ha egy 8 éves gyerek egy átlagos 10 éves gyerek mentális képességeivel rendelkezik, akkor az IQ-ja: 10/8 = 125(%). Ha egy 8 éves gyerek egy átlagos 6 éves gyerek mentális képességeivel rendelkezik, akkor az IQ-ja: 6/8 = 75(%). Ebből következően az átlag definitíve 100, azaz egy 8 éves gyereknek akkor 100-as az IQ-ja, ha egy !átlagos! 8 éves mentális képességeivel rendelkezik.

Felnőtt korban ez természetesen már nem így működik. Ha egy 30 éves ember egy átlagos 90 éves ember mentális képességeivel rendelkezik, az nem éppen 300-as IQ-ra vall ugye. :-) Itt a következő a mérési módszer:

Csinálnak egy tesztet. Mondjuk ezen a maximális pontszám 50 pont. Ezután kitöltetik a tesztet mindenféle emberrel, a népesség arányában elosztva minden tulajdonságot (vallási hovatartozás, bőrszín, lakhely, foglalkozás, stb…). Megnézik, hogy melyik az a pontszám, ami felett és alatt is a kitöltők 50%-a ért el eredményt. Ez fogja adni a 100-as IQ-nak megfelelő teszteredményt. Mondjuk legyen ez 40 pont. Tehát definíció szerint az átlagos IQ=100. Utána megnézik, hogy milyen szórással töltik ki az emberek a tesztet. Azt tudjuk többféle vizsgálatból, hogy az intelligencia tulajdonsága normál eloszlást mutat. Lásd: [link] . De nem mindegy, hogy a kapott Gauss-görbe mennyire karcsú, azaz milyen a szórása. Az IQ-nál 15-ös szórást szoktak alkalmazni. (Régebben a 24-es szórást is alkalmaztak.) Ilyen módon meg lehet állapítani, hogy a teszten elért pontszámot a kitöltők mekkora hányada éri el, és ez alapján a teszteredményhez egy IQ-t rendelni. Lásd: [link]

Az intelligencia, mint tulajdonság kb. 17 éves korig növekszik, de nem egyenletesen, ezért gyerekkorban IQ-t mérni maximum pillanatnyi állapotfelmérés céljából érdemes, hosszútávon nem mond semmit. Kicsit olyan ez, mint a testmagasság. Gyerekkorban lemérve azt elmondja, hogy a többi gyerekhez képest magasabb vagy-e vagy sem, de a felnőttkori magasságodról nem mond semmit, mert ahogy a testmagasság, úgy az intelligencia sem egyenletesen növekszik, hanem szakaszosan. Néha nő a gyerek egy nyáron 10 cm-t, majd fél évig egy centit sem. Lehet 8 évesen a tornasor elején van, 12 évesen a tornasor elején, 16 éves korára meg a tornasor végén. 17 éves kortól az intelligencia elkezd tetőzni, beáll egy egyenletes értékre, és a kor előrehaladtával folyamatosan csökken, szépen lassan, viszont nincsenek nagyon „előzések”, aki 17 éves korában intelligensebb volt az emberek 80%-nál, az 50 éves korában is kb. az emberek 80%-nál lesz intelligensebb.

Az IQ viszont mindig az adott korosztályhoz mérten számolódik, tehát nem azt mondja, hogy az emberiség x%-nál vagy intelligensebb, hanem azt, hogy a veled egyidős emberek x%-nál vagy intelligensebb, tehát az IQ-t kor alapján korrigálják. Ez valahol logikus is, valahol nem is, de mindenesetre ez a kialakult gyakorlat. Ergo van az az életkor, mikor már azzal 130-as IQ-t érsz el a teszten, ha még tudod a neved, és fel tudod írni a papír jobb felső sarkába. :-)

A nem azért fontos, mert a nők és a férfiak teszteredményét is 15-ös szórású skálán szokták mérni. A nők átlag IQ-ja – és intelligenciája – azonos. De a nőknél sokkal kisebb a szórás. Sokkal több az átlagos intelligenciával rendelkező nő, sokkal kevesebb a kimagasló de a nagyon alacsony intelligenciájú nő is. Pl. 2-szer annyi férfi potenciálisan Mensa tag, mint nő, de az értelmi fogyatékosok között is 2-szer annyi férfi van, mint nő. Lásd: [link]

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Röviden tehát: A nem azért számít, mert a nők intelligenciája más szórású, viszont az IQ-t, mint származtatott adatot mégis azonos szórású skálán ábrázolják. A kor azért számít, mert az IQ-t mindig az adott korosztályhoz képest számolják.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Tehát e felmerült kérdésekre a válasz:

- A nők agya valóban lehet kisebb, de az intelligencia elsősorban nem az agy méretétől függ.

- Az átlagos IQ definíció szerint 100. Mind a nőknél, mind a férfiaknál. Mivel az IQ nem egy abszolút, hanem egy relatív mennyiség, ezért lehetséges, hogy az emberiség intelligenciája nő vagy éppen csökken, azaz ugyanazon a teszten az átlag jobb, vagy rosszabb eredményt ér el, de ilyen esetben a tesztet újra kell(ene) kalibrálni.

- A különböző népek, rasszok átlagos IQ-járól sokféle számsor, felmérés lelhető fel a neten, a legtöbb sajnos netto hülyeség, a tudományosság kritériumának sokszor nem felelnek meg ezek a felmérések. Illetve ha igen, az összehasonlítás attól még lehet fals, hiszen mint ahogy kiderült az IQ nem egy abszolút mennyiség, hanem egy származtatott érték, adott szabályok szerint származtatjuk. Pl. nem csökkenhet az IQ, hiszen azt eleve úgy definiáltuk, hogy az átlag mindig és mindenkor 100 legyen. Hogy egy régebbi teszten elért eredményhez mérve ez hogy alakul, az sem feltétlenül mérvadó, nem lehet kizárni olyan hatásokat, amiket egy tudományos módszertannak megfelelő vizsgálat során ki kellene.