A pszichológiát nem tartjátok áltudománynak?

#8-hoz. Az első bekezdésben írott cselekményeket a pszichiáter teszi. A második bekezdésben írottakat a pszichológus. Ez kétféle tudomány. A második az emberi elme viselkedésében próbál általános törvényszerűségeket megfogalmazni. Az első a másodikat felhasználva, de önálló cselekvésként konkrét ember konkrét viselkedését próbálja elemezni a célból, hogy bizonyos anomáliákat kiküszöbölhessen.

A kérdezőnek. Az előző bekezdésemben írottakra hivatkozva: a pszichológia nem áltudomány, hanem tudomány. Minthogy az ember viselkedését vizsgálja, még nem tart ott, mint egyes más tudományágak, mint például a klasszikus fizika. De igen komoly eredményeket mutatott fel eddig is. Az pedig egészen természetes, hogy meglehetősen sok ember nem fogja fel, nem érti a működését, hiszen ez egy nagyon bonyolult összefüggésrendszert boncolgató tevékenység.

Egyébként meg szeretjük áltudománynak nevezni, amit nem értünk. A pszichológia azt is kiderítette, miért. És ez még inkább irritálja ezeket az embereket.

Az emberi tudat alapvető tulajdonsága a sikerélmény, és a bizonytalanságtól való irtózás. Mindkettő a túlélést szolgálja. Az első tulajdonság a fejlődés motorja, ugyanakkor kevesebb tudás kevesebb sikerélményhez vezet. Ezt az emberi tudat nem szereti elfogadni, ezért pótcselekvést keres. Lekicsinyli mások sikereit, lényegtelennek nevezi mások tevékenységét (lásd áltudomány), szélsőséges esetben agresszívvá tesz, ezért a sok kigyúrt üresfejű ember. Ők a fizikai erőt istenítik, hiszen abban képesek sikert elérni. És hosszan lehetne ezt még ecsetelni, de hát elég sok népszerű irodalom meg is teszi ezt. Érdemes böngészni, sok hasznos viselkedésbeli ötletet adnak.

"Ha a pszichológia teljesíti ezeket, akkor objektív megállapításokat tesz, tudományos igényességgel, ergo tudomány."

A pszichológiának vannak olyan irányzatai amire ez igaz, de elég sok irányra nem. Pl. pszichoanalízis fogalmi konstrukcióit semmiféle kísérlettel nem támasztották alá. A pszichológia jelenleg egy születőben lévő tudomány, ami ott tart ma, mint a kémia az alkimisták idején.

A piszcohlógia, más néven lélektan. Van lelked? Vannak érzelmi reakcióid? Egyértelműen vannak...

A pszichológia az emberi pszichét azaz "lelket" tanulmányozza. Tehát nem humbug, ahogyan az érzelmeid sem azok és az érzelmeidből fakadó problémák sem azok és a problémák kezelése sem humbug, amiért a pszichológia tudománya felelős, így a pszichológia sem humbug.

> Áltudomány annyiban, hogy metafizikus tartamokat materiális elvek mentén igyekszik megismerni és kezelni.

> Legfőképpen üzlet: szolgáltatást és gyógyszereket adnak el, és ha lehet, egy életre függővé tesznek.

Itt kérdés, hogy az a bizonyos metafizikai jelleg valóban az-e. Ez világnézettől függően más megítélés alá esik, és nem eldönthető kérdés. De ha tegyük fel mégis lenne valamiféle metafizikai lélek, akkor sem lehet kizárni, hogy az materiális ráhatással nem kezelhető. Hiszen ha elfogadjuk a lélek metafizikai értelmű létezését, akkor arra hatnak az anyagi világban lévő történések, hiszen a testünk anyagi világban van, és ami a testünkkel történik, az hat a lélekre.

De még csak nem is kell ebben megegyezni, egyszerűen meg kell vizsgálni, hogy mondjuk egy adott gyógyszer hogy hat. (Bár megjegyzendő, innen már inkább pszichiátriáról beszélünk, mint pszichológiáról, igaz a kettő nem feltétlenül választható el egymástól.) Ha a depressziósok 20%-nál szűnik meg az állapot, míg gyógyszerrel a 40%-uknál, akkor a gyógyszeres kezelés működik, akárhogy is csinálja, akármi is legyen az gyógyszer alapanyag, akármit is gondolunk a lélek létezéséről, nem létezéséről. Objektíven vizsgálható, mérhető, reprodukálható eredmény ez, ettől válik modern értelemben vett tudománnyá. Viszont annál kicsit tovább is jutottunk, mintsem random dolgokat vizsgálunk, hogy működnek-e vagy sem. Ennél azért sokkal-sokkal többet tudunk bizonyos folyamatokról. Nem mindent, de a semminél jóval többet.

A gyógyszergyár valóban a betegségekből él. De van abból elég. Az ember átlagéletkorát kitoltuk a másfélszeresére, ha nem a duplájára. Azzal, hogy gyógyítunk olyan betegségeket, amelyekbe régen mondjuk belehaltak. Van elég kezelendő betegség, probléma így is, felesleges pluszban generálni. Másik oldalról a gyógyszerkutatások alapkutatásokra épülnek, amelyeknél nincs üzleti érek. Harmadrész a gyógyszertárak egymás konkurensei, simán lebuktatná az egyik a másikat. Utána a lebuktatott hiába bizonygatná, hogy a másik is „csal”, már nem nagyon hinne neki senki. Mint általában az élet minden területén, a felek nem feltétlenül érdekeltek egy közös összeesküvésben, illetve ha mégis születne valamiféle kartell, nem lehetne hosszútávon fenntartani, előbb-utóbb valahol kibújna az a bizonyos szög a zsákból, mondjuk egy olyan gyógyszergyár rúgná fel, amelyik nem a profitra megy, hanem tényleg gyógyítani akar. Vagy egy olyan zöldfülű gyógyszergyártó rúgná fel, aki azt gondolná, ez jó stratégia az előnyhöz.