Nagy valószínűséggel milyen korszak jön a mostani után?

A #9 hozzászólásra nem reagálnék, azt majd megteszik helyettem a történelmet mélyebben ismerő tudorok. Én inkább a #10-re írnék választ.

"Az elektromos kütyükkel szerintem az a baj, hogy miattuk kétszer annyi a szemüveges ember mint régebben,"

Én pl. 15 éve dolgozom az informatikában, a napom jelentős részét számítógép képernyők bámulásával töltöm. Amikor kezdtem, akkor még bőven forgalomban voltak a sugárzásvédő előtét-üveglapok (már a pontos nevükre sem emlékszem), és gyakran ezek nélkül kellett a képcsöves monitorokat bámulni sok-sok órán keresztül. A szemem ennek ellenére köszöni szépen, teljesen rendben van, olyannyira, hogy a legtöbben elcsodálkoznak rajta, mikor 80-100 méterről még simán leolvasom a rendszámtáblákat. Ugyanakkor biztosan nem vagyok egyedül, mert munkatársaim között kevesebb a szemüveges (vagy kontaktlencsés), mint amennyinek szüksége van ilyen látásjavító eszközökre.

Egyébként milyen forrás alapján állítod ilyen biztosra, hogy ma kétszer annyi szemüveges van, mint amennyi akkor volt, mikor még nem voltak mobilok?

"plusz butítja az emberek agyát, mert nincs olyan nap, hogy nem nyomkodnák a mobilt."

Erre a megállapításodra is felteszem a kérdést, hogy milyen felmérés alapján állítod ezt ilyen biztosra? Mert én nem ismerek olyan szignifikánsnak nevezhető felmérést, amely megállapította volna, hogy az emberek elbutulnak a mobilok nyomkodásától. Sőt, igazából semmiféle olyan jellegű felmérésről sem hallottam még, amely akár csak azt megállapította volna, hogy a mobilnyomkodás és az általános elbutulás bármiféle korrelációban is állna egymással.

"Sőt még a televízió is butít, nem hiába van az, hogy a jogi egyetemen például vagy az orvosin nem nézik a televíziót."

Erről sem hallottam soha, úgy látszik, nagyon le vagyok maradva :D Valamint soha nem hallottam olyan felmérésről sem, ami alapján kiderült volna, hogy a képernyő nézésének bármiféle degeneratív hatása lenne a néző agyára vonatkozóan. Mutass már pár linket ilyen felmérésekről, most már kíváncsivá tettél :)

"Magamon is azt tapasztaltam, hogy amikor 1 hétig be se kapcsoltam sokkal jobban ment a tanulás, jobb volt a közérzetem stb."

Persze hogy jobban ment a tanulás, mert nem vette el a kötelező dolgok megtanulása elől a tévénézés (mint szórakozás, időtöltés) az időt :D Kiiktattál egy, a tanulás rovására időt emésztő tevékenységet a mindennapjaidból, ergo több időd jutott arra, hogy megtanuld azt, amit meg kell tanulnod. De ettől nem butultál, csak épp nem okosodtál, amíg a tévét nézted, és nem tanultál. Érted?

Valóban rengeteg elektromos kütyü vesz körbe minket. Ezeket is meg kell tanulni módjával használni, és akkor segít az okosodásban, tanulásban, ismeretszerzésben. Persze, aki naphosszat csak Győzike meg Mónika show-t néz a tévében, attól ne is várjuk el, hogy agytröszt vagy feltaláló lesz belőle, vagy bármilyen komolyan vehető mértékű építő jelleggel hozzá fog járulni a tudomány, a kultúra vagy bármi más fejlődéséhez.

Itt pedig szükségesnek tartom elválasztani egymástól az információt és az információ-hordozót, vagyis a megjelenítő eszközt és az azon megjelenített tartalmat. Értem ez alatt, hogy ilyen szempontból nem a minket körülvevő elektromos kütyükkel van a bajod, hanem azzal, hogy az emberek milyen tartalmat jelenítenek meg rajta. Ez pedig abszolút emberfüggő, és így már eleve kizárható az, hogy a kütyü lenne a hibás a "butulásért". Ha valaki információszerzésre használja főként a kütyüt, akkor okosodik, ha viszont csak agyzsibbasztó, értéktelen szórakozásra, akkor tényleg butul, mert új, releváns ismereteket nem szerez, a régiekből viszont közben felejt.

De erről alapvetően nem a kütyük tehetnek, hanem a tartalom, amit megjelenítenek rajta. Ez pedig ezelőtt száz évvel is így volt, csak akkor még az információ-hordozót újságnak (vicclapnak, hírlapnak, akárminek) nevezték, és nem mobiltelefonnak.

1) MI Gépek kora.

2) Környezeti katasztrófa kora.

Lehet szavazni melyik a jobb, az emberiség szempontjából... :/

"Igazad van túlságosan jólétben nőttem, és mit nem adnék azért ha ez nem így lehetne. De ez nem az én hibám emiatt nem engem terhel a felelősség. Viszont én a gyerekeimnek nem ilyen neveltetést fogok biztosítani az biztos (jelenleg így gondolom)."

Nagyon jó, akkor el is érkeztünk az evolúció egyik alappilléréhez, a természetes szelekcióhoz :)

Te ugyanis már jó úton jársz afelé, hogy szelektálj a megjelenítendő tartalmak között. Már látod azt, hogy ha nem megfelelő módon használod az általad elérhető erőforrásokat, akkor bizony az butuláshoz (kvázi visszafejlődéshez) vezet. Valamint ezt nem akarod a saját utódaid számára sem biztosítani. Ez az első lépés a felelősségteljes szülő szerepének megtanulásához. Hajrá, csak így tovább, én szorítok neked ;)

Hát én azt vettem észre, hogy amikor az emberek így visszavágynak egy régi korba, mondván hogy az mennyivel jobb, általában megfeledkeznek valamiről. Gondolom te is úgy gondolod, hogy valami Antonius Maximus fehértógás úr lennél, aki szőlőt zabál egy rabszolganő csecséről, miközben a nő szintén rabszolga fia épp a seggedet törölgeti vizes ronggyal. Csakhogy ha ebben a világban itt a százhuszonnyolcadik senki vagy balra hátul, akkor ha leképeződnél 2000 évvel ezelőttre, vajon miért is találnád magad a felső tízezerben? Sokkal valószínűbb, hogy a segget törlő rabszolga lennél, miközben anyád csecséről eszi a szőlőt éppen valami gazdag szemétláda. Szóval így elemezd, hogy mennyivel is volt jobb kor: a tömegeknek, a nagy átlagnak, a nem gazdagoknak rohadtul nem volt jobb kor. Sajnálom, de oda tartoznál.

Ha meg a dolog arról szól, hogy igazából a csecsről való szőlőevést irigyled, akkor szólok, hogy ilyen ma is van, ahhoz nem kell visszamenni 2000 évet. Csak hát nem neked van, ez a baj. Viszont ha szépen, osztálynként veted össze, akkor szerintem kizárt dolog, hogy akár a legfelső, akár a középső, akár a legalsó osztálynak jobb volt akkor, mint ma a legfelső-középső-legalsó osztálynak.

Te máris összevissza kevered a dolgokat, pedig nem lenne szabad. Kezdem az elejétől. Először is van ugyebár egy egyenlőtlen anyagi eloszlás. Ha önmagában ezt tennéd kritika tárgyává, akkor azt kellene mondanunk, hogy igazad van: tényleg igazságtalan dolog, hogy a világ lakosságának 1%-a birtokolja a világ összvagyonának több, mint 50%-át. Elsősorban az újbaloldali és újmarxista irányzatok vetik ezt fel, mint globális problémát. Figyelem! Az újbaloldali és az újmarxista véletlenül sem keverendő össze a kommunistával! Ez egy létező probléma.

A gond itt ott van, hogy te behozod a technológia, és különösen az információs technológia adta veszélyeket is a történetbe. Azon túl, hogy az állításaid nem megalapozottak: semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy az információs technológiai eszközök butítanák az embereket; azt állítod, hogy ezek nélkül mennyire jobb lenne a világ. Elég vicces érv az, hogy ezért nem tévéznek a jogi és az orvosi egyetemen. Hát nem tudom, én is egyetemre járok, de valahogy tanórák alatt mi se tévézni szoktunk - milyen meglepő.

No, de kezdjük is el, mi ezzel az állítással a gond. Először is a technológia az, ami valóban segített az embereken az elmúlt párszáz évben (és különösen az elmúlt 100 évben). Az orvosok nem sokat tudnának kezdeni a modern eszközök nélkül, szó szerint emberek százmilliónak, de az is lehet, milliárdjainak életét sikerült meghosszabbítani az orvostudományok fejlődése által. Ugyanígy az autó, a villamos, a vonat, a repülő könnyebbé és egyszerűbbé teszi a közlekedést. A vezetékes villany, gáz, víz szintén az életet könnyíti. Én például nagyon örülök neki, hogy a szennyvizet csatornába vezetjük, és megtisztítjuk, nem pedig az utcára folyatjuk. Nem tudom, mit szólnál hozzá, ha sétálnál a Váci utcán, és egyszercsak a fejedre borulna egy nagy adag emberi ürülék. 500 éve ez mindennapos volt (mondjuk lehet, hogy a Váci utca még pont nem létezett akkor - erről egy történészt kéne megkérdezni), de bizony jó tudni, hogy volt olyan időszak, amikor az emberek a városokban az ürüléket egyszerűen kiöntötték az ablakon. De az angol wc is nagy találmány ám. Én vidéken jártam már pottyantósban, hát hadd ne mondjam el azokat a körülményeket... És ez csak egy terület a sok közül, ahol fejlődéseket értünk el.

Oké, tudom, információs technológiákról volt szó. De ezeket sem lehet alábecsülni. Az internet szinte korlátlan lehetőségeket nyújt, a televízió kevésbé. De már a televízió megjelenése is óriási találmány volt, mert segítségével azonnal értesülhettek az emberek a világ más részein lévő történésekről. Ezen felül persze hamar rájöttek, hogy ez egy kiváló szórakozási forma. De kicsit legyünk őszinték magunkhoz: az emberek folyamatosan keresik és igénylik az új szórakozási formákat? És mit ad ehhez a mai világ? A számítógépes játékipart, a legkülönfélébb sportokat, filmek tömkelegét, vidámparkokat, élményparkokat és lehetne sorolni. Szerintem ha most ebből hirtelen visszacsöppennél az ókori Rómába, és éppen nem a barbárok elől menekülsz, akkor úgy pár nap után azért szerintem rendesen unatkoznál. Azt sem szabad alábecsülni, hogy olyan világba születtél, ahol nem igazán tudsz unatkozni. Tudod erre mondták azt az '50-es '60-as évek gyerekei, hogyha már nem haltunk meg a háborúba (t.i.: II. világháború), akkor nem akarunk meghalni az unalomban.

Igen, és tudom, hogy sokszor manipulatív célokkal használták fel a televíziót, de azt azért tegyük hozzá, hogy az ókorban pedig kiállt a rétor a forum romanumra, és ékesszóló beszédével rendesen megvezette a plebeiusokat - nem ritkán politikai megrendelésre. A dolog azóta se változott, csak a módszerek mások.

Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az információs technológia, különösen az internet semmit nem adott az emberiségnek. Mondtam már, és előttem is kitért rá más válaszadó, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az információs technológiák terjedése butítaná az embereket. Ellenben arra van bizonyíték, hogy az emberek közti gyenge kötések kialakulását elősegíti az információs technológiák térhódítása (a gyenge kötés kifejezés jelentését most nem fejtem ki). Nézz utána ennek: Netville-vizsgálat. Keith Hampton és Barry Wellman szociológusok végezték egyébként. Mindjárt a Google első találatában is lehet olvasni róla, de több hálózatkutató (ezt megint nem kell érteni) is hivatkozott már erre a vizsgálatra. Azon túl, hogy a gyenge kötések elősegítik a társadalmak stabilitását, azért más szerepe is van az internetnek. Munkához, tanuláshoz is használható. Hogy saját példával is pedálozzak: én például internet nélkül nem tudtam volna az egyetemet elvégezni, annyi mennyiségű anyagot osztottunk meg egymással az évek során - és ez mind hasznos tudásanyag volt. Szóval okosan használva még tanulni is lehet az internet segítségével, és a csoportos munkákat pedig nagyon megkönnyíti. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a csoportos munka mennyivel hatékonyabb, mint az egyéni. Summa summarum: a kutatások azt mutatják, hogy az új kommunikációs formák nem leszűkítik a személyes (face to face) kommunikácót, hanem épp ellenkezőleg: kibővítik azt. A kommunikáció újabb és újabb platformokon zajlik.

De ezt összekeverni az anyagiassággal értelmetlen is. Legalább is nem abban a formában lehetne beszélni róla, ahogy te beszélsz. Mert te azt állítod, hogy sokan élnek szegénységbe (ezt explicit módon nem mondtad ki, de azt igen, hogy a pénz meghatározó). Erre az a megoldás, hogy akkor szabaduljunk meg a technológiai újításainktól? Én nem hinném. A probléma gyökere az, hogy még mindig vannak globálisan széles rétegek, melyek nem férnek hozzá azokhoz a technológiákhoz, melyekhez a fejlett országok polgárai igen. Erre nem az a megoldás, hogy akkor bizonyos technológiai eszközöktől szabaduljunk meg, hanem az, hogy próbáljuk meg a különböző eszközöket minél nagyobb rétegek számára hozzáférhetővé tenni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy afrikai vagy indiai ember is kapjon megfelelő orvosi kezelést (itt fontos megjegyezni, hogy az egészségügyben alkalmazott technológiák többségéhez nem közvetlen, hanem közvetett úton férsz hozzá: értsd: az orvos használja az eszközöket, nem pedig te); kapjon vízöblítéses wc-t; legyenek megfelelő információkommunikációs eszközeik stb. A sort lehetne hosszan folytatni.

A technológia az emberek objektív és szubjektív jólétét és jóllétét is (a kettő nem ugyanaz) elősegíti. Globális problémák valóban léteznek, és a magyar társadalomban is léteznek problémák. De ezek egyike sem ott kezdődik, hogy miért van internet vagy mobiltelefon. Egész más jellegű problémák. És elárulom: a társadalmi problémáknak semmi köze az internethez vagy a mobiltelefonhoz. Ha pedig mégis, akkor pedig pont, hogy ezek hiánya okozza a problémát, nem pedig a meglétük.

"2000 évvel ezelőtt az Ókori Rómában már nem voltak háborúk épp Augustus uralkodott és beköszöntött az aranykor."

Aranykor volt valóban bizonyos réteg számára, de, hogy ne lettek volna háborúk?

i.e. 30 egyiptomi hadjárat

i.e. 26-25 hispániai háború

i.e. 20 háború a parthusok ellen

i.e. 12 germaniai csatározások

i.sz. 6 balkáni lázadás leverése

i.sz. 9 teutoburgi nagy vereség (3 légió megsemmisül), germán hódítások felfüggesztése.

Átlagban 10 évente volt valami nagyobb perpatvar a birodalom területén vagy a szomszédban. És azt se feledjük, hogy Augusztus több évtizedes római polgárháborút követően szilárdította meg a hatalmát.

Utódja, Tiberius egy katona volt, úgyhogy minderre rátett még egy lapáttal. Már első éveiben felújította a germániai hadjáratot, öregkorára egymást érték a felségárulási perek. Utódja Caligula lett. Akkor köszöntött be csak igazán az "aranykor". Őt annyira kedvelték, hogy saját bizalmasai gyilkolták meg, állítólag 30 késszúrással - biztos ami biztos - aztán elásták mint egy döglött kutyát, és hogy tutira menjenek, akit értek a családjából azt is kiirtották. És ez volt a cézár!

"Őt annyira kedvelték, hogy saját bizalmasai gyilkolták meg, állítólag 30 késszúrással - biztos ami biztos - aztán elásták mint egy döglött kutyát, és hogy tutira menjenek, akit értek a családjából azt is kiirtották. És ez volt a cézár!"

Az ókori Rómában elég kevés császár volt, aki természetes halállal halt meg...