A románok mikor kerültek túlsúlyba Erdélyben? Miért szaporodták túl az akkori magyar lakosságot? Miért volt alacsonyabb a mi népszaporulatunk?

"A 20. század elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot." - khm. Azért vigyázzunk a "magyar" wikipédiával, ez meglehetősen pontatlan adat. Ha a román ajkú cigányokat és szászokat nem számoljuk bele, még most is csak 55% körül vannak Erdélyben a román nemzetiségűek.

Egyébként a legfőbb ok a XX. század elején az óriási kivándorlás volt Amerikába, ami főleg a magyar parasztokat és béreseket, munkásokat érintette. (1905-'06 két év alatt több, mint egymillió ember hagyta el a Magyar Királyságot, többségében magyar).

Aztán, mikor Erdélyt Romániához csatolták, sok magyar kivándorolt, elmenekült, sokakat megöltek vagy deportáltak az évtizedek során, illetve a nagyvárosokban sajnos sok magyar elrománosodott, a gyerekeiket már románnak nevelték. (A vegyes házasságokban is általában románok lesznek a gyerekek, sajnos nem kapják meg mindkét identitást és nyelvet.)

Természetesen nem pusztán a népszporulat okolható az arányok súlyos eltolódásáért.

Közoktatásban tanított történelmi tény, hogy a betelepülő magyarok szinte kizárólag (bolgár)szlávokkal találkoztak Erdélyben, akik a korai Árpád-korban asszimilálódtak. Az első jelentős etnikai változást a mongol invázió után az elpusztult népesség pótlására betelepített német nyelvű telepesek megjelenése okozta, és nem csak Szászföldön: Kolozsvár is ekkor kapott erősen német jelleget. Ekkor indult a Kárpátok külső íve felől egy döntően spontán vlach bevándorlás - a Dunától északra a XII. század előtt eleve nem volt jelentős a vlach (állandó, megtelepedett) jelentlét.

A végzetes változás az Erdélyi fejedelemség korszakában történt: a gyakori török és tatár rablóhadjáratok elsősorban a folyók mentén a síkvidéki lakosságot sújtották, és a magyarok (meg a szászok) döntően ilyen könnyen elérhető-elpusztítható területeken éltek. A pásztorkodó, vándorló, hegyvidéki vlach népesség sokkal kisebb veszteségeket szenvedett el.

A török kiűzése után a nagyszámú emberveszteséget persze telepítésekkel lehetett hatékonyan pótolni. Mivel az anyaországi területek magyarsága a belső területek újratelepítésére is kevés volt, kézenfekvő volt a szomszédos vlach népesség hasznoítása. Vagyis a népszaporulattól függetlenül a háborús emberveszteségek és (már akkor is) a határokon keresztüli migrációs népmozgások változtatták meg az etnikai arányokat. Persze magyar (székely) kiáramlás is létezett Moldva és Bukovina felé, de ez nem okozott markáns változást.

Ha már az erdélyi cigányság szóba került: nem csak oláh, hanem magyar nyelvű cigányok is jelentős számban élnek Erdélyben. Erdélyi magyar politikusok figyelmeztettek, hogy sok faluban az iskolák megmaradásában a magyar nyelvű cigányságnak nagyon fontos szerepe van máris, hiszen a nemzetiségi nyelvű oktatást a törvény bizonyos számú, adott anyanyelvű iskolaköteles gyermek létéhrz köti. Ezt sem árt elfelejteni a romániai magyar cigányság egyéb érdemei mellett.

Azért a kivándorlást-elmenekülést módosíthatjuk kiutasításra.

Mert akik nem fogadták el az új állampolgárságot, azokat kiutasították, papírral, hivatalosan. El KELLETT hagyni a hazájukat, kiutasítási végzést kaptak, amit Mo-on be kellett mutatni, ami alapján ott élhettek. Pályaudvarokon, vagonokban.

Voltak, akik nem várták meg, amig kegyelemből állást-lakást kapnak, és inkább továbbmentek akár más európai vagy akár tengerentúli országba.

Sajnos a magyarországi magyarok nem vizsgáztak jól a földönfutóvá tett nemzettársaik befogadásából. Akkor sem.

A másik hullám szerintem akkor volt, amikor a románok igazából eladták az erdélyben maradt német gyökerűeket, akik közül sokan magyarul beszéltek vagy magyarokkal voltak vegyes házasságban. Cserébe a román bőrcipőket nem olcsón árulhatták nyugaton, hanem nyugati áron. A németek nem azonnali állampolgárságot adtak még a felébe-harmadában német eredetű erdélyieknek is. Kellett a vérfrissítés, az egészséges szőke gyerekek.

A 3/4 válaszolónak :

Még hozzá kell tenni az 1973 - as Tanügyi Törvényt, ebben meghatározták az osztályok minimális létszámát .

Az egyes falvakban,ahol vegyes lakosság volt, a törvény szerint minimálisan 22 tanuló részére engedélyeztek magyar osztályt, míg a román tagozaton 2 ( kettő )tanulóval osztályt engedélyeztek.A színmagyar falvakban ha volt pl 21 magyar tanuló,azok a szomszéd faluba ( sokszor 8 - 12 km re) naponta gyalogoltak.A román tagozaton ( rendőr , a párttitkár román családok )2 gyerek részére is volt osztály.

A fentebb említett okok mellett az ország erőltetett iparosítása a lakosság nemzetiségi összetételét nagymértékben befolyásolta. Konkrét számadattal, egy példa : A Marsvásárhelyi vegyipari kolosszus beindítása alkalmával 5000 (ötezer) román családot (ez kb. 20 - 25 ezer személy) telepitettek a Baragánból,

és Dobrudzsából Marosvásárhelyre. Ezek lakást, a legjobb munkahelyeket, családtagonként egy havi fizetést, az összes ingóságaik ingyenes elszállítását kapták.

Ugyanabban az évben végeztem a katonaságot, a szülővárosomban, ahol a nagymamám dédnagyapja is élt, nem kaptam munkahelyet.