Nincsen egy "kicsit" elrontva (nagyon), a tudós kör?

NAMÁRMOST, ez nem ilyen egyszerű. Bizonyos téren a kritikádnak van alapja, bizonyos téren azért túllő a célon.

A természettudományos pályán, hogy valaki "tudós"-nak mondhassa magát, a következő lépcsőkön kell végigmenni:

1, Egyetemi bsc, mely megköveteli a diplomamunkát és a záróvizsgát

2, Egyetemi msc, mely szintúgy, némivel emeltebb szinten

3, Phd fokozat: Ez komoly kutatást igényel, és Mo-n 3 elsőszerzős cikket kell produkálni, szakmailag elismert lapokban. Na most ez azért nem semmi.

Ezek utántól lehet valakit "tudósnak" nevezni.

Namost, van feljebb, van a "nagydoktori", azaz az Akadémia Doktora cím, aminél a jelöltnek komoly tudományos értékű pályaművet (vagy életmunkát) kell felmutatnia, és azt az Akadémia tagjaiból álló bizottságnak bírálnia.

Mindezen folyamatot nagyon nehéz ész nélkül teljesíteni. Azonban nagymértékű lexikális tudás is kell, hogy az illető jártas legyen a témában.

De igaz, ami igaz, sajnálatos módon néhány egyetem s főiskola tudományos munkára alkalmatlan, vagy gyenge képességű embereket enged ki, ez valóban megemlítendő.

De e mellett nem értek egyet veled:

"Miért nincsen egy intézmény, annak a neve tudós, és IQ tesztet íratnak a jelentkezőkkel meg a logikájukat letesztelik, és ha megütik a szintet akkor lehetnek tudósok." - Ennek a neve a SZAKDOLGOZAT.

"De manapság egy úgy működik, hogy az ember leül és memagol egy csomó illogikus és hazugság tananyagot," - A természettudományok lényege hogy logikus. Az, hogy hazug lenne, rendkívül erős kijelentés. Tudod, azok rendkívül erős bizonyítékot igényelnek!

"Így a legbutább majomból is lehet tudós," - NEM

"mert ki kutat, és kinek van pénze?" - ???

"iért nincs akkor egy univerzális tudós kör hogy oda be lehet kerülni és azok lehetnek tudósok akik okosak és nem csak bemagoltak valamit hogy ahhoz értsenek?" - Magyar Tudományos Akadémia

"Mert manapság SEMMI szükség a lexikális tudásra, hisz ott van az internet." - Ha előtted épp felrobbanni készül a lombik, akkor a net nem véd meg.

"milyen érvek szólnak a józan ész ellen és a tudás mellett," - ???

"amikor minden tudás le van írva a neten" - ez nem így van. Rengeteg minden nincs fent, nem beszélve azokról, amik még fel sincsenek fedezve.

"De minek tanuljam meg ha a könyvben le van írva?"

Például azért, hogy ne kezdj örökmozgót építeni, mert nem tanultad meg az energia megmaradás törvényét, mert ugye minek tanultad volna meg, hiszen az könyvekben le van írva...

Ha minden nem megtanult dolognak utána kellene nézned, mikor ki akarsz találni valamit, akkor igencsak sokáig tartana valami értékelhető eredményig eljutnod.

Sokkal egyszerűbb, ha megtanulod azokat a dolgokat, amiket mások már felfedeztek, kidolgoztak, és KÖNYVEKBE LEÍRTAK.

14-es válaszolónak:

Nem az a baj, ha valaki örökmozgót épít, hanem az, ha valaki egy 5 perces videó alapján azt hiszi, hogy létezhet. Továbbá, hogy a megtanult ismeretekkel ellentétes megállapításokat kétkedve fogadja, s beleásva az alapjaiba, megtalálja, hogy hol a hiba.

Például, hogy rögtön kiszúrja, hogy itt mi a bibi:

https://www.youtube.com/watch?v=ml6qwa0gXKs&feature=youtu.be..

(Figyelem! A fenti videó által okozott mentális sérülésekért nem vállalom a felelősséget! :D)

A válaszodhoz meg hozzátenném, hogy a könyvek megértéséhez, a szakmai nyelv értelmezéséhez is ismerni kell a szakma alapjait.

Kérdező, hadd mondjam el hogy működik a valóság, mert nyilvánvalóan nem érted.

Vannak különböző szakok. Pl. kémia területén vegyész, vegyészmérnök, gyógyszerész, kémikus, stb. Olyan nincs, hogy kémia tudós. Elvégzi az ember valamelyik szakot, és közben érdekelni kezdi valamilyen kutatás, és bekerül egy kutatócsoportba. És idővel, ha sokáig dolgozott kutatóként, (általában marad alap és mesterképzés után és PhD-t is tesz, de nem kötelező,) akkor elkezd cikkeket publikálni, konferenciákra járni, stb. És így lesz valakiből "tudós". Attól hogy te megtanultál akármit, nem leszel tudós, hanem attól leszel, hogy a megtanultakat új tudásanyag létrehozására tudod használni. A "tudósság" mércéje a kutatómunka eredményessége, nem a kutató tárgyi tudása, IQ-ja, szemszíne, vagy bármi más.

Elvileg akármilyen háttérrel lehetsz tudós. Csak épp (senki meglepetésére) idővel kiderült, hogy a megfelelő egyetemet végzett emberek képesek eredményes kutatómunkát folytatni, nem pedig te akinek ott az internet. Mert ha azt mondják, hogy ki kéne fejleszteni egy új szén nanocsöves rendszert hidrogén tárolásra, ilyen meg ilyen tulajdonságokkal, akkor előnnyel indulnak azok, akiknek erről rögtön 100 ötlet jut eszükbe a széleskörű ismereteik miatt, mint te, akinek ki kell google-znia hogy miről van szó. Persze, idővel biztosan megérted a célkitűzést, de mivel semmilyen alapod nincsen, semmilyen ötleted nem lesz hogy hol kéne kezdeni a dolgot.

Rövid összefoglaló: nincs olyan, hogy tudósképzés. Tudóssá eredményes kutatómunka által válnak az emberek. És eredményes kutatómunkát nem lehet úgy végezni, hogy nem érted mi van. A lexikális tudás fontos, de nem meghatározó, az IQ fontos de nem meghatározó. A meghatározó az eredményesség, amihez az előbbi kettőn kívül rengeteg kitartás, motiváció, sokoldalúság, helyezkedési érzék, szerencse, stb. stb. stb. kell.

"De ne menjünk bele, mert.." igen te vagy az a gyerek aki azt hiszi, hogy az energiamegmaradás humbug, talált rá ellenpéldát, amik nanoszekundumonként történnek meg a világegyetemben, de ezt csak az ő zsenialitása volt képes észrevenni, míg a CERN-ben lévő kvantum fizikusok csak a seggüket vakargatják a részecskegyorsítóban.

Mind ez idáig nem értettem, hogyan lehetséges ez de felnyitottad a szemem. Azok a tudósok akik valójában energiamegmaradás pártiak mind maradás párti konzervatív lexikális zöldségek. Ha a te rendszered alapján kellett volna állást keresniük utcaseprők lennének. Így lehet az, hogy a fennálló rendszer rossz, az energiamegmaradásra van ellen példa, és hogy miért lesz, volt, van most igazad.