Van a kapitalizmusnak jó mérőszáma?

???

A kaptalizmusban a magántulajdon az elsődleges.

Amúgy mire gondolsz kérdező? A kapitalizmuson belülre? Mert az a kölcsönös fizetőeszköz volna.

gdp

hitelképesség

fizetések mediánja

Eladások számának növekedésének ütemének meredekségének mértékének valós értéke

Szia!

A közgazdaságtanban tanítják a gazdasági folyamatok mérőszámait. Itt a "makro" azaz egy ország gazdasági teljesítményének mérőszámáról van szó. KIEMELEM: Nem csak a kapitalizmusnak van mérőszáma, hanem minden gazdasági folyamatnak az állami berendezkedéstől függetlenül!!!

Ezt a GDP-vel mérik. (Bruttó Hazai Termék)

[link]

Itt találod a világ országainak sorrendjét a GDP szerint.

Sajnos azt látod, hogy Magyarország az 59-ik, még Románia 54-ik, Cseh Ország 52-ik. Tehát Ukrajnával vagyunk egy szinten, ugyanis ő a 60-ik.

Ezért nem meglepő, ha a mai magyar kormányt ostorozzák az ország alacsony gazdasági teljesítménye miatt!!!

(Van néhány meglepő adat a listában: Thaiföld, Malájzia, Columbia előkelő helye meglepő számomra.)

Ha a GDP értékét elosztják az ország lakosságával, akkor az egy főre jutó GDP értéket kapják mag. Ez is egy fontos mutatószám. (Egy ember mekkora GDP értéket termel?)

[link]

Itt találod a listát. A kis létszámú országok vezetnek: Luxemburg, Norvégia, Katar.

Magyarország az 58. Kazasztán után. Antigua, Barbuda, Seychelle-szigetek, Trinidad és Tobago, de a Cseh-, Horvát-, és Lengyelország is megelőzött bennünket.

A gazdaság GDP teljesítménye érezhető az emberek "jólétében" is. Örülnék, ha Ausztria vagy Norvégia szintjén állnánk.

Sajnos úgy látom, hogy az ország vezető elitje az EU-s pénzek ellopásán dolgozik nagyon hatékonyan a korrupciós pályázatok és az államosítások megvalósításával. (Ez persze a magán véleményem.) Hogy mikor működik hatékonyan egy gazdaság? Az már egy másik kérdés, amelynek kifejtése hosszabb terjedelmet igényel.

Üdv.

Igen, de a gyorsaságnál van több más dolog! Pl. a mennyiség és a minőség. A kínai termékek alacsony minőségűek, de nagy mennyiséget termelnek. A Német termelést a Kínaival ezért csak az előállított termékek pénzbeli értéke alapján lehetséges.

A kapitalizmus kialakulása óta számolják, mérik, könyvelik a termelés eredményességét. Vállalati szinten (mikroökonómia) a profitot lehet összehasonlítani, ez a nyereség. A Vodafont a Tescoval, a Volvoval, stb...

Ezeket összeadni nem lehet, mert hamis eredményt kapnánk.

Vegyünk egy asztal készítését! Az erdészet kivágja a fát, a fűrészüzem feldolgozza, a bútorgyár asztalt készít, a kereskedő eladja, és a szállítások. Ugyan arról a fáról van szó és mindegyik vállalkozás hozzáadja a munkáját. Ez a hozzáadott érték.

Ezért az országok gazdaságát GDP-ben mérik. (Makroökonómia)

A vállalkozásoknak azonban külön-külön van profitja. Ha magas a banki kamat, akkor minden vállalkozás, amelyik kisebb profittal dolgozik beteszi a pénzét a bankba és kamatoztatja. Nem termel! Ha egy cég sem termelne, akkor a bank tönkre menne, mert nem volna termelő vállalkozás, amelyik hitelt venne fel tőle. (Egyensúly is szabályozza a piacot)

Kicsit bonyolult dolog ez.

Szektoronként a profit is kiegyenlítődik. Egyik pékség sem sokkal gazdaságosabb a másiknál. A költségek ugyan azok az eladási ár egyforma. Ha kevés a bevétel, akkor profilt vált és nyit egy élelmiszer boltot.

Nagyon sok mérőszám van. Hosszan lehetne sorolni, mint ahogyan a kapitalizmus sajátos működését is.

Üdv.