Mi a tudományos bizonyítás arra, hogy az emberi rasszok között nincs különbség?

Nagy baj van itt kérdező. Mindenekelőtt az, hogy fogalmakról csevegni, amelyeket nem ismerünk pontosan, az kis baj. De hogy minősítjük is, az bizony már nagy.

A rasszokat pontosan azért különböztetjük meg, mert vannak és egy sor tulajdonságban mások. Így például egyes rasszok jellemzően kék szeműek, mások barnák. Egyeseknek más a szemformájuk, homlokcsontjuk, egyéb testi jegyeik, mint más rasszoknak.

AZONBAN!

Vannak általános emberi tulajdonságok és életviteli szempontok. Ilyenek: kíváncsiság, nyitottság, szabadságszeretet, vagy minőségi élethez való jog, tanuláshoz, munkához, ellátáshoz való jog és még néhány. Ezek a jellemzők az emberhez és nem a rasszokhoz kötöttek. Ha tehát te valakit úgy minősítesz, hogy lusta, mert cigány, akkor rasszista vagy (és jár az 5 év!), ha viszont úgy, hogy lusta, mert sose tanították munkára és más dolgokra, akkor nem vagy rasszista. Ha egy (negatív) emberi tulajdonságot leszűkíted egy rassz tulajdonságára, miközben ez nem igaz, akkor valójában buta vagy. Ha viszont ezt uszításra, kirekesztésre, haszonszerzésre próbálod használni, akkor rasszista.

Még egy apróság. A tudomány kijelentései a tudománynak szólnak, és a nagyközönség jellemzően félreérti őket. Ez azért van, mert a tudomány egy módszertani, logikai rendszer sok belső szabállyal, amit a szakértői ismernek, ezért a kijelentések rövidek, hiszen a szakzsargon jelentése jóval sokrétűbb, mint a hétköznapi jelentés. A nagyközönség ezt nem ismeri, és rendre félreért. Ezért van, hogy a tudomány képviselői alapvetően másképp fogalmaznak, ha a nagyközönséghez szólnak, mint amikor kollégához.

További apróság. A romákat nem tudták felzárkóztatni? Ez valami fenomenálisan új! A romákat nem akarták felzárkóztatni. Nagy különbség. De ennek a különbségnek az elmagyarázása rendkívül bonyolult. Annyira., hogy ennek általánosításával foglalkozó két kutató évtizedes munkája eredményét mintegy 450 oldalon összegzi. Igyekezve népszerű nyelven fogalmazni. Ajánlom figyelmedbe, sok mindent megérthetsz belőle. Egy nagyon fontos feltétel van mindössze. Nagyon akard megérteni. Akkor sikerülni fog.

Acemoglu, Robinson: Miért buknak el nemzetek?

Az átlagot tekintve biztos van különbség. Az ázsiaiak IQ-ja rendszerint rendkívül magas, a fehéreké leginkább átlagos, míg a feketéké alacsonyabb. Mindig vannak kivételek, de valahogy ez látszik. Persze nyilván az európaiak és a japánok, koreaiak jobb feltételekkel indulnak, mint a feketék, na de az IQ-t nem befolyásolják jelentősen a körülmények.

Életmód és kultúra viszont egyértelműen az élőhelytől függ, még jó, hogy eltérő.

A romák is europidok amúgy, úgyhogy az ő esetükben nincs is értelme eltérő rasszról beszélni: olyanok, mint mi. Történelmi okokból viszont képtelenek beilleszkedni a társadalmunkba.

Ákos13 írta: "na de az IQ-t nem befolyásolják jelentősen a körülmények. "

Akkor nézzük meg mit állít a Wikipedia:

[link]

"It is estimated that genes contribute about 20-40% of the variance in intelligence in childhood and about 60% in old age. Thus the environment and its interaction with genes account for the remaining approximate 40% of intelligence."

Magyarul kb. 40%-ban a körülmények szabják meg az IQ-t.

Ha kérdezőt tényleg érdekli ez a téma, ezekben a cikkekben elég jól (de azért szerintem közérthetően) leírják a tudományos álláspontot.

[link]

[link]

[link]

"Ha kérdezőt tényleg érdekli ez a téma, ezekben a cikkekben elég jól (de azért szerintem közérthetően) leírják a tudományos álláspontot. "

Bírom a CM.et, de a rasszokkal kapcsolatban kicsit túltolják a PC bicajt. Csak egy kiragadott példa az első linkelt oldalról:

pl. "egy dán és egy vietnámi jobban hasonlít egymásra genetikai értelemben, mint a dán és (szintén dán) szomszédja"

Ez hülyeség. Ez egyszerűen nem így van. Ha ez igaz lenne, akkor nem lehetne főkomponens analízissel elválasztani különböző populációk egyedeit pusztán szekvenciáik ismerete alapján. De el lehet. Asszociációs vizsgálatokban akkor is ki tudna sztratifikálni népcsoport szerint, ha az alany nem adta meg az etnikumát (vagy akár kifejezetten nem nem nyilatkozott erről). Ez a szeparáció nyilvánvalóan azon alapul, hogy az azonos etnikumba tartozó emberek genomjai egymásra jobban hasonlítanak, mint egy másik etnikumból származó emberére. Ez trivialitás, és nem értem, hogy miért írnak le ilyen hülyeséget egy általában elég magas színvonalat képviselő tudományos blogon.

Az első eset, amikor ezzel a treddel találkoztam a CMen, amikor Dolphin engen impilcite lerasszistázott, mert azt állítottam, hogy a Kenyai-Etióp futók nyilvánvalóan genetikailag jobbak futásban, mint az európaiak. Pedig elég nyilvánvalóan ez a helyzet: majdnem az összes jó futó akár kenyai, akár etióp, a kalenji törzsből, vagy azok közeléből származik, annak ellenére. Annak ellenére jobb futók, hogy amerikában, európában sokkal többeknek van sokkal jobb lehetősége megfelelően edzeni, és a merítés is jóval nagyobb. Életmódjuk olyan, hogy szinte máig ható szelekciós tényező a gyors és kitartó futás képessége. Ha ebben a sztoriban az embert mondjuk kutyára cserélnénk, senkinek egy pillanatig nem lenne kétsége affelől, hogy a remek eredményeiket a genetikájuknak köszönhetik (nyliván részben, de a csúcson már csak ez számít). Szerencsére nemrég indult egy nagyívű szekvenálási project, amiben az összes nagyobb afrikai törzsből fognak szekvenálni néhány tucat főt, és ebben a kalenjik is benne lesznek. Sajnos nem vesznek fel antropometrikai adatokat, de elképzelhető, hogy elég minta jön össze, hogy valami karakterisztikus különbséget felfedezzünk a metabolikus útvonalak, vázrendszert, izomrendszert szabályozó génekben.

De egyébként általánosan lehet mondani, hogy a tudomány betegesen irtózik mindenféle olyan megállapítástól, sőt kérdésfeltevéstől is, ami valamiképpen azt suggalhatja, hogy a rasszok között minőségi különbség van. Hasonló dolgot érzékelek a homoszexualiás kutatása körül is: elképesztő ellenállás van bármiféle kutatás, vagy megjelenő kutatási eredmény ellen (legutóbb a homoszexualitás epigenetikai hátterének feszegetése kapcsán volt kisebb tudományos balhé a tavalyi humángenetikai konferencián baltimore-ban.).

Utolsó, össze-vissza beszélsz. Ha a tudományban valamit bizonyítanak, akkor akár milyen okos ember lehetsz, nem fogod tudni bizonyítani az ellenkezőjét.

Végső soron pedig az ember igenis "tárgy", pontosabban egy gép. Annyira kifinomult és bonyolult, hogy még nem tudtunk hozzá hasonlót alkotni. De eljön majd a pont, hogy igen. Méghozzá valószínű még ebben az évszázadban.

#25

Nem mondom, hogy nincs igazad abban, hogy igazad a CM-es túltolással kapcsolatban, de a kiragadott idézetedben elég durván figyelmen kívül hagytad a szövegkörnyezetet. Had emeljem ki kicsit tágabban:

"Itt azért az objektivitás okán picit vissza kell térnünk a bizonyos 8%-os különbséghez. Ezt ui. sokan úgy értelmezték, hogy azt jelenti, nagyon nagy az esélye, hogy a Föld tetszőleges két embere, pl. egy dán és egy vietnámi jobban hasonlít egymásra genetikai értelemben, mint a dán és (szintén dán) szomszédja. Ennek tényleg nem elhanyagolható az esélye, de azért kevesebb mint 50% (ami akkor lenne, ha valóban véletlenszerű lenne a dolog), "mindössze" 25-35%, attól függően, milyen csoport képviselőit vizsgáljuk."

Azaz szó nincs itt arról, hogy azt állítanák, hogy egy dán genetikailag biztosan jobban hasonlítana egy vietnámira, mint egy másik dánra. Azt állítják, hogy ennek elég jelentős az esélye (25-35%), de mindenképpen kevesebb, mint 50 %, azaz az általad írtakat egyáltalán nem zárja ki.

A sportolókkal kapcsolatos állításodat nyilván nincs értelme vitatni (valószínűleg nem a sok napozástól olyan sötét bőrű az amerikai futóváltó). Ugyanakkor azt nem tudom, milyen vitákat folytattál dolpinnal, de az utolsó (2014-es) link utolsó bekezdésében épp ennek a tudományos elfogadottságáról ír.