Ha egy pszichológusnak elmondja valaki, hogy megölt egy embert, vagy valamilyen hasonló szintű bűnt követett el, akkor a terapeuta hogy reagálna, mit csinálna?

#4: Hallottam.

"BTK 282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna,

a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy

c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Hol van itt olyan, hogy a bűnpártolást kimeríti az is, ha valaki a tudomására jutott bűncselekményt nem tárja fel a hatóság előtt?

A katolikus vallás (talán az összes keresztény vallás) a paptól elvárja a gyónási titok betartását minden körülmény közt. Ez a vallás hozzáállása.

A vallás szempontjából Isten törvénye áll mindenek felett.

Az állam szempontjából meg az állami törvény, a vallás fölött is.

Ha a pap nem adja ki, papi hivatása szerint helyesen jár el. A törvény szerint meg nem.

Tudtommal a bűnpártolásba a passzív segítség is beletartozik.

# 7/8 Időpont ma 11:27

Ott a pont!

Kérdező:

A közhiedelemmel ellentétben nincs olyan állampolgári kötelesség, hogy minden tudomásunkra jutott bűncselekményt jelenteni kell.

Feljelentési kötelezettséget az alábbi esetekben ír elő a Btk.

1.

" 404/A.§ Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban" ( Ez speciális, mert csak a felszámoló lehet az elkövetője.)

2.

"191.§ Emberrablás feljelentésének elmulasztása"

3.

"263.§ Állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása"

4.

"317.§ Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása"

5.

"328.§ Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása"

Ennyi bűncselekménynél van feljelentési kö9telezettsége egy átlag állampolgárnak.

Van még egy típus, a korrupciós cselekmények:

"300. § Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása"

Ezt azonban csak hivatalos személy követheti el.

Ezen kívül még az Emberiesség elleni bűncselekmények körében tartozó bűncselekmények feljelentésének elmulasztásáért felel az azokat elkövetők katonai elöljárója ill. hivatali vezetője.

"145.§ Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége"

Slussz - passz!

Ennyi.

Semmi nem írja elő, hogy más esetekben bárkinek bármilyen tudomására jutott bűncselekményt fel kötelessége lenne feljelenteni.

Jól írta #7-es. Az, aki itt Bűnpártolásról okoskodott, tipikus példája annak, akinek valamiről részismeretei vannak, és annak birtokában akarja az észt osztani.

Javaslom elolvasni:

[link]

A lényeg: a Bűnpártolás csak tevőlegesen elkövethető cselekmény, valamit tenni kell, hogy megvalósuljon. A feljelentés meg nem tétele nem tevés!

Természetesen, ha valakit egy ügyben tanúként kihallgatnak, és akkor eltitkolja a tudomására jutott információt, az más kérdés. Akkor már bűncselekményt követ el ( Hamis tanúzás).

Egyszerű példa: látod, hogy a szomszédod egy másik szomszéd autóját a parkolóban megrongálja. Nem teszel feljelentést - ezzel nem követsz el semmit. A rendőrség beidéz tanúkihallgatásra, mert az ablakodból pont rá lehet látni, és van egy szemtanú, aki elmondja, hogy látta az esetet, és az5t is, hogy egy személy abból az ablakból szintén végignézte. Ekkor azt hazudod, hogy Te nem is láttad - ez már bűncselekmény.

Viszont - és itt jön a lényeg - vannak olyan személyek, akik nem hallgathatók ki tanúként.

Be.

"A tanú vallomástételének akadályai

81. § (1) Nem hallgatható ki tanúként

a) az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja arról, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn,

b) a védő arról, amiről mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt,

c) akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás...

"

Nem idézem az egészet, mert hosszú.

A lényeg: az orvos nem tartozik azok körében, akinek a tanúkénti kihallgatását a törvény egyértelműen tiltja.

Nem követ el semmit, ha önként nem megy el feljelentést tenni, viszont a törvény kötelezi rá, hogy a nyomozó hatóság megkeresésére adatot szolgáltasson:

1997. évi XLVII. törvény

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

"Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére

23. § (1) A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:

a)büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő,"

Ráadásul egy beteg által beismert bűncselekmény még csak nem is tartozik az orvosi titok körében, így egy esetleges tanúkihallgatása során el kellene mondania.