A nyelv és a nemzet eredete közott mekkora az összefüggés?

A koreai nem altaji nyelv. Régen azt hitték, de ma már elszigtelt nyelvként tekintenek a koreaira.

Egyébként nincs összefüggés:

-A szerbek és a horvátok ugyan azt a nyelvet beszélik, de mégis külön nemzet.

-A különféle kínai nyelvjárásúak meg sem értik egymást, de mégis egy nemzet.

"2. Ez nem mindig igaz, például az első által felhozott szerb ,horvátok valamikor egy nép voltak és egy közös szláv alap nyelvet beszéltek"

Nem érted, amit írtam, illetve félremagyarázod.

Ezt kérdezted: "A nyelv és a nemzet eredete közott mekkora az összefüggés?"

Erre a válaszom: ezt a kettőt nem feltétlenül lehet összefüggésbe hozni. Lehet hozni példákat és ellenpéldákat, de ettől függetlenül egy adott nép és egy adott nyelv fejlődése, története az két külön dolog, még ha egybeesik is a fejlődésük vagy nem esik egybe...

Ez azért van, mert egy nyelvet átvezet egy nép nyelvcserével is pl., és akkor máris ott vagyunk, hogy hol melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás?

Ott vannak pl. a skótok, akik angolul beszélnek, mégis külön népnek tartják magukat, skót népnek. De ugyanakkor megvan az ősi skót nyelv is, csak nem igazán beszélik (persze mostanában elkezdték tanulni stb.).

Vagy ott vannak a szerbek. Ők sem beszéltek mindig szláv nyelvet, valamikor a Kr. u. 5-6. században vették át nyelvcserével. Akkor most a szerbek és az oroszok pl. rokonok? Nyelvileg igen.

Vagy ott vannak a finnugorok. Nézd meg a nganaszanokat, Szibéria keleti részén, tiszta ferdeszemű mongoloidok. Nézd meg a finneket, azok meg európai, fehér emberek. Mégis rokonok nyelvileg. Mint nép, szerinted valamikor közös hazában éltek?

Igazából értelmetlen azon agyalni, hogy "nemzet eredete", mert egy nemzet minden időpillanatban több alkotórészből áll. Pl. ott vannak a portugálok, az ókori ibér törzsekből, nyugati-gótokból, latinokból stb. vannak összetevődve. A franciák gallokból, germánokból, latinokból vannak összetevődve. Most akkor milyen értelemben rokonok a portugálokkal? A románokról meg ne is beszéljünk. Csak nyelvileg rokonok (az más kérdés persze, hogy az ibérek, a gallok, a germánok, latonok is indoeurópai nyelvet beszéltek).

De arra akarok kilyukadni, hogy nem esik mindig egybe egy populáció és egy adott nyelv. Attól, hogy egy nyelvnek valahol van egy őshazája, ahol beszélték eredetileg, és ahonnan szétterjedt, még nem biztos, hogy minden populáció, aki most beszéli, ugyanonnan ered, ahonnan a nyelv. Erre írtam, hogy a kettő között nem mindig van összefüggés, mert nyelvcserével, nyelvátvétellel stb. Egy teljesen másik nép is átveheti a nyelvet, illetve az eredeti populáció lecserélheti, a populációk meg keverednek egymással össze-vissza. Ezért van az, hogy az antropológusok, történészek, nyelvészek egy adott nép és a nyelve kérdéseiben ritkán értenek egyet.

Elfelejtettem erre a szerb-horvát dologra reagálni. Ez meg olyan kérdés, hogy nincs egy egzakt kritériuma annak, hogy mettől meddig tart annak a határa, hogy egy adott nyelv két dialektusa már külön nyelvnek számít, vagy még egy nyelvnek... Ezt nyelvészetileg nem lehet eldönteni, sokszor politikai kérdés lesz ebből, mint pl. a szerbek és a horvátok esetében.

De pl. a német nyelvjárások között sokkal nagyobb a különbség (a svájci német dialektus és a német irodalmi köznyelv között olyan különbség van, hogy alig értik meg egymást, mégis egy nyelvnek számítanak). Ehhez képest egy horvát és szerb simán érti egymást, mégis külön nyelv.

De ugyanígy nem egzakt az sem, hogy mit nevezel népnek. Svájcban pl. egy nép van, vagy három-négy? Mert egy olaszul beszélő svájci, németül beszélő svájci, franciául beszélő svájci és rétoromán nem hiszem, hogy németnek, olasznak, franciának tartja magát, hanem svájcinak.

Mivel tehát ezek nem egzakt dolog, ezért írtam azt, hogy nem esik egybe a két kérdés, a nép és a nyelv története, eredete. És persze hozhatsz példákat, amikor összefügg, de ettől függetlenül a kérdésre nem lehet adekvát választ adni.

" Egy londoni feketének hiába angol az anya nyelve sosem lesz igazi angol..."

De igen, kedves kérdező, egy londoni fekete lehet ugyanolyan angol, vagy "angolabb" is mint pl. II. Erzsébet, akiben ugye német vér is csörgedezik nem kis mértékben. Egy nemzethez való tartozáshoz nem kell valamiféle közös származás. Az én véleményem szerint a közös származás "tudata" sem kell - amit pedig hagyományosan belevesznek a nemzet definíciójába - mert jobb olyan helyen élni, ahol ezt csak az ostobák firtatják.

Egyébként pedig - egyetétve az előző válaszolóval - azért azt leszögezhetjük, hogy az egy nyelvet beszélők közösségének egyes tagjairól joggal feltételezhetjük, hogy azért beszél azon a nyelven, mert azoktól származnak, akiknek ősei egy helyen is éltek, és így szaporodási közösséget alkottak, tehát egymással közelebbi rokonságban állnak, mint a Föld azon lakóival, akiknek anyanyelve más. De ez a dolog alapértelmezése, egy megdönthető hipotézis, ami nem

jelent tkp. semmit abból a szempontból, hogy kit tekintek velem egy nemzetbe tartozónak.