Magyarországon 19. századi parasztok élete miben különbözött a középkori parasztok életétől?
A 19. században volt petróleumégő, a középkorban nem.
A középkorban nem ismerték a paprikát, a paradicsomot, a kukoricát és a krumplit, a 19. században már igen. A krumpli a szegények eledele lett, a paprika pedig nemzeti fűszer. A Toldiban a tengeri morzsolása anakronizmus.
A 19. században már fürödtek szappannal, amit a parasztok maguk főztek.
Változott az öltözködés, és a férfiak haj-, szakáll- és bajuszviselete is. A jobbágyfelszabadításig csak nemesek viselhettek szakállat.
A ruháik, legalábbis az ünneplők színesebbek lettek. A tilalmak ellenére a 19. században elterjedt volt a cifraszűr. A középkorban ez a ruhadarab is jóval szerényebb volt, már ha viseltek szűrt egyáltalán.
Egyes vidékeken meggazdagodtak a folyószabályozás után, és ezt kifejezték ruházatukkal is.
A középkor nagy részében érvényben volt a vérfogyasztás tilalma. Ugyan már akkor is volt disznóvágás, de még a paraszt is borzadt attól a gondolattól, hogy a vért felhasználja. Azon a zsinaton, ahol elítélték Husz Jánost, és letettek három pápát, még ezt az ókorból származó tilalmat is eltörölte a katolikus egyház. Úgyhogy a 19. századi paraszt már a ma ismert disznótorost készíthette.
A középkorban csak a katolikus egyház létezett. Magyarországra Mohács után jött a reformáció. A paraszt azonban a jobbágyfelszabadításig nem dönthetett szabadon a vallásáról, utána azonban már igen.
A 19. században a filoxéra sok szőlőt kipusztított. Egész borvidékek tűntek el. Helyükre gyümölcsfákat ültettek.
A középkorban nem nagyon adtak fegyvert a parasztok kezébe, mert féltek a lázadástól. Az Osztrák-Magyar Monarchiában bevezették a sorozást. Ennek eredményeként a férfiak házasodása kitolódott, a fiatalemberek nem tizenévesen házasodtak, mint a középkorban, hanem 20 éves koruk után, miután letelt a katonaidő.
A középkorban gyanakodva tekintettek a macskákra, mert féltek a boszorkányoktól. A 19. században is féltek a boszorkányoktól, de már kevésbé gyanakodtak a macskákra.
A 14. században már exportálták a mézet. A 19. században a magyar méz zavaros volt, külföldre nem lehetett eladni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!