Milyen volt a 90'-es évek közepén egyetemistának lenni Magyarországon? Miben különbözött a mostanitól?

En 94-tol 99-ig jartam a Miskolci Egyetem gepeszkarara. Volt kulon foiskolai meg egyetemi kepzes, es nem igazan volt atjaras, mert mas volt a tananyag a kezdetektol fogva.

Egyszerubb es egyertelmubb volt a rendszer szerintem, tudtad hogy mik a targyaid az adott felevben, nem te allitottad ossze, viszont ha nem sikerult a targy, akkor felevet ismeteltel es kesz. Viszont tobb volt a potlasi lehetoseg, de ebben nem vagyok biztos, mert annyira reszletesen nem ismerem a mai rendszert.

Még akkor nem kellett külön felvételizni a mesterszakra

Meg nem járt diploma az alapképzés uttán (vagyis három év után)

1. vagyok. A bölcsészkarról tudok beszámolni. Fix csoportok voltak, mint az osztályok, 14 fővel. Rögzített órarenddel, csak a speciális kollégiumokat választhattuk egyénileg. Minden kiszámítható volt, természetesen papír alapú (ez mondjuk nem meglepő, de jelentős különbség.) Minimális lehetőségünk azért volt másik tanárhoz járni szemináriumra (ez a kiscsoportos óra, ma nem divat), ha rossz híre volt a tanárnak, és a másik tanár befogadott. A szigorlatok kivételével a vizsgák, tehát a kollokvimok szóbeliek voltak, ma szinte nincs is szóbeli, legalábbis az ELTE TÁTK-n. Szakdolgozatot egyszer kellett írni nyilván, mivel egyben volt az öt év. A főiskola 4 éves volt, a tanítóképző 3 éves. Hetente kb 30 óránk volt, nem kellett krediteket gyűjtögetni, ez a fogalom nem létezett. Voltak politikai tárgyak, a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtana, filozófia, tudományos szocializmus (!), munkásmozgalomtörténet (emlékszem, én az 56-os "ellenforradalomból" vizsgáztam hármasra), szociológia. Idegen nyelv két évig. Mindennap voltak órák (szombaton akkor már nem), fél 9-től vagy fél 2-ig, ritkábban fél 4-ig, spec.kol-ok fél 6-ig. A vizsgák száma nálunk félévente 4-7 volt, négy csak a legelső félévben. Volt indexünk, ez egy papír alapú füzetke, kb a bizonyítványnak felelt meg. Félév elején ki kellett töltenünk a tantárgyak nevével és óraszámával, félévkor a gyakorlati órákra aláírást kellett bejegyeztetni, illetve gyakorlati jegyet, amiket a folyamatos számonkérések alapján kaptunk, és ide írták be a vizsgajegyeket és a végén az abszolutóriumot.

Természetesen ingyenes volt az oktatás, és elég olcsók a tankönyvek. Egyszerű írógéppel írt papírkötésű jegyzeteket 10 Ft körül (akkor egy kezdő fizetés olyan 3000 volt), keménykötésú könyveket 50-80 Forintért. Sokat ültünk a kari és egyetemi könyvtárban. Ösztöndíj szempontjából 6 csoportba sorolták a hallgatókat, a legszegényebbek az első kategória a szülők fizetése alapján, a dőzsőlő burzsujok a VI. kategóriába tartoztak, én ebben havi 150 forintot kaptam. Saccra ez annyi lehetett, mint ma 3000.

Ja, és a felvételi. Mindenkinek két tárgyból felvételiznie kellett, nem esett le a gyűrű az ujjunkról. Matekból és fizikából létezett a mai emelt szintű érettségi előképe, ott a felvételi, nehezebb feladatokkal egyúttal érettségit is jelentett, hogy ne kelljen kétszer vizsgázni. A maximális pontszám 20 volt, ebből 10 a két felvételi tárgy középiskolai eredménye alapján, a másik 10 a két felvételi (írásbeli, szóbeli) alapján. A felvételiket az egyetemek, főiskolák bonyolították le, így személyesen látták az oda jelentkezőket. Ennek hátulütője, hogy teret engedett a protekciónak, ha ez a fogalom ma érthető. Az osztályfőnök jellemzést írt a diákokról, melyben javasolta (rossz esetben nem javasolta) a felvételüket. Ezen kívül a párttag és fizikai munkás szülők gyerekei előnyt élveztek, alacsonyabb pontszámmal is bekerülhettek, hogy az elvtársak és a munkásosztály képviselői is bekerülhessenek a felsőoktatásba.

2000-ben diplomáztam, akkor utolsó kétszakos gyógypedagógusként, igaz csak főiskola. 4 éves volt, aztán jött Bologna. Nem volt kreditrendszer, nem lehetett halasztani, nem interneten kellett felvenni a kurzusokat (nem is lehetett tárgyakat választani). Ráadásul az egyetlen ilyen jellegű képzés volt az országban. A vizsgákra meg volt adna néhány időpont és az előadás után, vagy a tanulmányi osztályon kellett feliratkozni egy papíron.

A felvételi 2 részből állt, nyelvtan írásbeli, majd biológia-irodalom szóbelik. Szerintem ez jobb volt, mint a mostani rendszer, jobban kedvezett az esélyegyenlőségnek.

Mihez kell egyébként?

"Politikai" tárgyak már a rendszerváltozás után nem

voltak - Ilyen "honvédelmi ismeretek" meg ilyesmik -

Meg a felvételi rendszer volt még teljesen más-

Nem volt elég csak az érettségi (eredmény), hanem volt külön írásb. meg szóbeli felvételi vizsga

Sokkal nehezebb volt