Milyen volt a 90'-es évek közepén egyetemistának lenni Magyarországon? Miben különbözött a mostanitól?
Mesélnétek nekem erről? Miben volt más, mint most a bolognai rendszerben? Minden képzés 5 éves volt? Mi van a bölcsész szakokkal? (Pl. újságírás) Ezt, milyen úton lehetett bejárni?
Annak is örülök, ha tudtok cikkeket linkelni erről a korról, az egyetemista életvitelről.
Köszönöm! :)
En 94-tol 99-ig jartam a Miskolci Egyetem gepeszkarara. Volt kulon foiskolai meg egyetemi kepzes, es nem igazan volt atjaras, mert mas volt a tananyag a kezdetektol fogva.
Egyszerubb es egyertelmubb volt a rendszer szerintem, tudtad hogy mik a targyaid az adott felevben, nem te allitottad ossze, viszont ha nem sikerult a targy, akkor felevet ismeteltel es kesz. Viszont tobb volt a potlasi lehetoseg, de ebben nem vagyok biztos, mert annyira reszletesen nem ismerem a mai rendszert.
A 80-as évekről is szívesen olvasok! :)
Köszönöm a választ!
Nagyon érdekel, hogy milyen lehetett egyetemistának lenni akkor, amikor én születtem. Most én kerültem be a felsőoktatásba, sok adatot olvasgattam. Például a Bokros csomagról stb...
Még akkor nem kellett külön felvételizni a mesterszakra
Meg nem járt diploma az alapképzés uttán (vagyis három év után)
Ez érdekes, nem is tudtam.
Köszönöm, hogy írtál!
1. vagyok. A bölcsészkarról tudok beszámolni. Fix csoportok voltak, mint az osztályok, 14 fővel. Rögzített órarenddel, csak a speciális kollégiumokat választhattuk egyénileg. Minden kiszámítható volt, természetesen papír alapú (ez mondjuk nem meglepő, de jelentős különbség.) Minimális lehetőségünk azért volt másik tanárhoz járni szemináriumra (ez a kiscsoportos óra, ma nem divat), ha rossz híre volt a tanárnak, és a másik tanár befogadott. A szigorlatok kivételével a vizsgák, tehát a kollokvimok szóbeliek voltak, ma szinte nincs is szóbeli, legalábbis az ELTE TÁTK-n. Szakdolgozatot egyszer kellett írni nyilván, mivel egyben volt az öt év. A főiskola 4 éves volt, a tanítóképző 3 éves. Hetente kb 30 óránk volt, nem kellett krediteket gyűjtögetni, ez a fogalom nem létezett. Voltak politikai tárgyak, a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtana, filozófia, tudományos szocializmus (!), munkásmozgalomtörténet (emlékszem, én az 56-os "ellenforradalomból" vizsgáztam hármasra), szociológia. Idegen nyelv két évig. Mindennap voltak órák (szombaton akkor már nem), fél 9-től vagy fél 2-ig, ritkábban fél 4-ig, spec.kol-ok fél 6-ig. A vizsgák száma nálunk félévente 4-7 volt, négy csak a legelső félévben. Volt indexünk, ez egy papír alapú füzetke, kb a bizonyítványnak felelt meg. Félév elején ki kellett töltenünk a tantárgyak nevével és óraszámával, félévkor a gyakorlati órákra aláírást kellett bejegyeztetni, illetve gyakorlati jegyet, amiket a folyamatos számonkérések alapján kaptunk, és ide írták be a vizsgajegyeket és a végén az abszolutóriumot.
Természetesen ingyenes volt az oktatás, és elég olcsók a tankönyvek. Egyszerű írógéppel írt papírkötésű jegyzeteket 10 Ft körül (akkor egy kezdő fizetés olyan 3000 volt), keménykötésú könyveket 50-80 Forintért. Sokat ültünk a kari és egyetemi könyvtárban. Ösztöndíj szempontjából 6 csoportba sorolták a hallgatókat, a legszegényebbek az első kategória a szülők fizetése alapján, a dőzsőlő burzsujok a VI. kategóriába tartoztak, én ebben havi 150 forintot kaptam. Saccra ez annyi lehetett, mint ma 3000.
Ja, és a felvételi. Mindenkinek két tárgyból felvételiznie kellett, nem esett le a gyűrű az ujjunkról. Matekból és fizikából létezett a mai emelt szintű érettségi előképe, ott a felvételi, nehezebb feladatokkal egyúttal érettségit is jelentett, hogy ne kelljen kétszer vizsgázni. A maximális pontszám 20 volt, ebből 10 a két felvételi tárgy középiskolai eredménye alapján, a másik 10 a két felvételi (írásbeli, szóbeli) alapján. A felvételiket az egyetemek, főiskolák bonyolították le, így személyesen látták az oda jelentkezőket. Ennek hátulütője, hogy teret engedett a protekciónak, ha ez a fogalom ma érthető. Az osztályfőnök jellemzést írt a diákokról, melyben javasolta (rossz esetben nem javasolta) a felvételüket. Ezen kívül a párttag és fizikai munkás szülők gyerekei előnyt élveztek, alacsonyabb pontszámmal is bekerülhettek, hogy az elvtársak és a munkásosztály képviselői is bekerülhessenek a felsőoktatásba.
2000-ben diplomáztam, akkor utolsó kétszakos gyógypedagógusként, igaz csak főiskola. 4 éves volt, aztán jött Bologna. Nem volt kreditrendszer, nem lehetett halasztani, nem interneten kellett felvenni a kurzusokat (nem is lehetett tárgyakat választani). Ráadásul az egyetlen ilyen jellegű képzés volt az országban. A vizsgákra meg volt adna néhány időpont és az előadás után, vagy a tanulmányi osztályon kellett feliratkozni egy papíron.
A felvételi 2 részből állt, nyelvtan írásbeli, majd biológia-irodalom szóbelik. Szerintem ez jobb volt, mint a mostani rendszer, jobban kedvezett az esélyegyenlőségnek.
Mihez kell egyébként?
"Politikai" tárgyak már a rendszerváltozás után nem
voltak - Ilyen "honvédelmi ismeretek" meg ilyesmik -
Meg a felvételi rendszer volt még teljesen más-
Nem volt elég csak az érettségi (eredmény), hanem volt külön írásb. meg szóbeli felvételi vizsga
Sokkal nehezebb volt
Köszönöm szépen! :)))
Semmihez nem kell ez a tudás, csupán a saját kíváncsiságom hajt. Örülök, hogy ilyen sok új dolgot tudtatok mesélni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!