Ma a tudományos irodalomban azt olvashatjuk, hogy Atlantisz a Herkules (vagy Héraklész) oszlopain túl terült el. Ebben még igazuk is lehet. De hol lehettek Herkules oszlopai?

Pl hogy nem is létezett Atlantisz. Vagy nem ott volt. Vagy nem akkora volt.

Azt tudjuk, hogy vulkáni tevékenység miatt elsüllyedt sziget nagyon is létezett a Földközi-tengeren. Vagyis az arrafele élő hajósnépeknek ez egy létező, ha nem is mindennapos, de kézzel fogható élmény volt, miszerint pl tavaly még ott volt egy sziget, kereskedtünk vele, ismertük a lányokat a kikötőben, most meg bumm, semmi.

Mindezt nagyon is össze lehetett kötni a görögökre (is) jellemző múltba révedő “régen minden jobb volt” érzéssel, és csinálni köré egy legendát.

Lehet, hogy akkoriban pontosan tudták, hogy nem igaz, csak valami félig valóságon alapuló fikció, egy korabeli sci-fi, mint ahogy ma se vesszük komolyan a Barátok köztöt, pontosan tudjuk, hogy az csak egy mai életre alapozott, realisztikus fikció, Magdi anyus se halt meg valójában.

Csak valahogy a modern ember hót komolyan vesz minden darab megsárgult pergament, amit a görögök írtak.

Aztán az is lehet, hogy Platón komolyan gondolja, de csak tengerészek pontatlan és túlzó beszámolóira hagyatkozhat. Talán két sziget is elsüllyedt egyazon időben, az egyik a másiktól 1000 km-re (az egyik X város szomszédságában, a másik Y város mellett), és Platón a beszámolók alapján összekötötte a két pontot, és így lett egy nagy, 1000 km-es sziget. Vagy akár messzebbi.

Az ókori emberek sokszor hajlamosak voltak szimbólumokban és nem konkrétumokban gondolkozni. A Biblia tele van olyan kifejezésekkel, hogy hét törzs meg hétszer hét valami. Az nyilván nem 49-et jelentett, hanem egyfajta összességet, sokaságot. Ez jellemző volt a korban. tehát ha Platón írt is számokat, egyáltalán nem biztos, hogy azok konkrétan értelmezhető számok.

Az, hogy valami konkrét hely szerepel az írásban, szintén nem jelent sokat. A magyar mesék is úgy kezdődnek, hogy az Óperencián túl élt egy király. Márpedig az Óperencia az Ober Enns létező hely nevének torzult magyarosodása, azaz akkor minden mesei szereplő ott él valahol az Ober Ennsen túl? Csak mert megtaláljuk a térképen? Szóval lehet, hogy Platónnál is a Gibraltár (vagy ahogy írja, a Heraklész oszlopai) a világ végét, a “nagyon messzét” jelentette, semmi konkrét pontot.

Persze tudom, hogy Atlatntiszt megtalálni nagyon sokak vágya, és ennek alapja az, hogy legalább azt feltesszük hogy létezett, máskülönben nehéz volna meglelni. És ez a hit olyan erős tud lenni, hogy egészen nyilvánvaló tények fölött is elsiklunk. Azt mondom, érdemes ezeket a forrásokat kritikával olvasni, ugyanolyan kritikával, mint egy magyar népmesét.

"Ma a tudományos irodalomban azt olvashatjuk, ..."

"Platón a Kritiászban leírja, hogy Poszeidón öt ikerpárt nemzett ..."

Te most komolyan tudományos irodalomként hivatkozol a ókori görögök mítoszvilágra?