Az emberiség mikor éri el azt a fejlődési szintet amikor bátran kimeri mondani, hogy a muzulmán, keresztény és egyéb vallások egyenlőek a semmivel?

Már talán nem sokáig kell várni, és ilyen mélyre süllyed a szellemiség. Ma már sok emberalatti zombilény fejében a templom a bank, és a pénz az isten, a lélek meg a hamburgerben egy finom szubtilis réteg.

Szívesen segítettem.

"A Görög az Egyiptomi és sok más vallás" nem azért hanyatlott le, mert bárki bármit is kimondott volna, hanem mert átvette a helyét más. Az emberiség soha nem fog ilyet kimondani, mert ahány ember, annyiféle.

Egyébként az említett letűnt vallásokra sem mondja senki, hogy egyenlők a semmivel, egyszerűen csak nincsenek tömegesen hívei, idővel szépen elfogytak. Ez egy folyamat, nem "bátor kimondás" kérdése. :)

Hát ne állj addig féllábon, befogott orral.

A vallásra, hitre még nagyon erős az igény az emberiségben. Valamelyikre, mikor melyikre. És még lesz is nagyon sokáig. Talán mindig. Valahol ez is része annak, hogy többnek érezzük magunkat egy kupac bioelektromosságtól átjárt proteinzsáknál.

És amíg TÉNYLEG ez az értéke, hogy többek legyünk tudatunkban az oktalan anyagnál, hát ne is haljon ki soha.

Nem a vallásokat kell kihalásba kergetni, hanem mindazon túlkapásaikat, melyek NEM képeznek lelki értéket, sőt, épp a lelket ölik meg. Ez vonatkozik minden olyan, vallás nevében elkövetett tettre, ami az embereknek csak árt. A demagógia, a fanatizmus következményeire.

Optimista vagyok, szerintem előbb nőnek fel a vallások ahhoz, hogy csak jó hatásuk legyen az emberiségre, mint az emberiség ahhoz, hogy jó legyen vallások nélkül.

Európában kb 100 év múlva, Észak-Amerikában olyan 150-200, a fejletlen világban több. Mint itt is láthatod, most a vallások abban a szakaszban vannak, hogy igazából már nem olyan fontosak, de azért sok ember szívének kedvesek, így maradnak. De a vallás csak úgy marad fent, hogy az apa jól beleveri a fiába. Így az ilyen visszafogottabb keresztények gyerekei általában nem lesznek komoly hívők, az ő gyerekeik még kevésbé, míg végül eltűnik, érdektelenségbe fullad az egész.

Akik szerint meg a szellemiség süllyedését jelzi a vallások hanyatlása, azoknak ajánlanám figyelmébe a középkort a magas szellemiségével, a keresztes háborúktól a boszorkányüldözésekig. A vallástól nem lesznek erkölcsösebbek, nyugodtabbak, semmivel sem lesznek jobbak az emberek. Sajnálom, ha ez nektek új, de sajnos tény. A történelem is megerősíti, de mai börtönstatisztikák is. A vallásosak aránya nagyobb börtönökben, alacsonyabb a tudományos területeken. A vallástalanok átlag IQ-ja magasabb, az átlagos fizetésük, átlagos képzettségük szintén. Szóval a vallás hatalmas pozitív hatásaira nem utal semmi a világon.

> Az emberiség mikor éri el azt a fejlődési szintet amikor bátran kimeri mondani, hogy a muzulmán, keresztény és egyéb vallások egyenlőek a semmivel?

Egyrészt gyanítom, hogy nem ebben az évezredben.

Másrészt nem egyenlőek a semmivel. Sokféle oldalról meg lehet közelíteni ezt. Egyrészt mindig lesznek, akik hisznek valamiféle transzcendens világ létezésében. Másrészt a vallások nem csak erről szólnak. Ha úgy tetszik, akkor a vallás tanításai, a bennük szereplő erkölcsi rend, világkép mélyen beépül a kultúránkba. Még azokéba is, akik ateisták. Pl. az, hogy az évet a téli napfordulótól indítod, hogy a házasság EGY férfi és EGY nő kapcsolata, hogy a legfontosabb ünnepedet a szeretetre építed (és igen, megtartod a karácsonyt ateistaként, csak átöltözteted, de ettől a jellege megmarad), stb… A legtöbb ateista egyébként sokszor agnosztikus a kulturális elemek vallási eredetű részével szemben. Sokan vannak, akik úgy nem hisznek Istenben, sőt akár vannak olyanok, akik magának Jézusnak a létezésében sem hisznek, de mikor vizualizálni kell magukban mondjuk a húsvétot, akkor ugyanúgy egy keresztre feszített embert képzelnek el, annak ellenére, hogy történetesen tudatosan belegondolva ez egy nem létező ember, egy soha nem volt kereszten.

Vagy ha úgy tetszik, meg lehet közelíteni fordítva is. Minden vallás egy-egy adott kor és hely, egy adott kultúra lenyomata is egyben, és a vallásnak a transzcendensre vonatkozó tanításai mellett ezt is továbbörökíti, holott ez nem transzcendens, és nincs köze ahhoz, hogy Isten létezik-e, egy Isten van-e vagy sem, stb… Mi ezt a kultúrát – mivel a történelmünk, a világképünk része – tovább visszük, akár a vallás transzcendens elemeinek tényleges elhagyásával is, de tovább visszük. A vallás ezen része a hit esetleges megszűnésével nem veszik el, csak átértelmeződik.

Sőt csak nálunk egyedi a helyzet, a felvilágosodásnak köszönhető, hogy a világi törvények, a világi értékrend elkülönül a vallási törvényektől és világképtől, és pl. megkülönböztetünk állami törvényeket, és vallási törvényeket. Az iszlámban pl. ez nem így van. Ott nem volt felvilágosodás. Ott egy világkép van, hogy a világ Allah törvényei szerint működik, a hétköznapi törvények pontosan ugyanazok, mint a vallási törvények, mert a vallás a hétköznapi élet része, azzal egybefonódott. Ezt nem értik, akik azt gondolják, hogy egy muzulmán majd itt Európában letelepedve szépen követi esetleg a saját vallását, annak törvényeit a saját életére nézve, és közben megfelel az ezzel akár ellentétes állami törvényeknek, illetve ezt elnézi másoknak, pl. hogy szabad egy étteremben alkoholt fogyasztani. Számára az a törvény, hogy alkoholt fogyasztani tilos, aki így tesz, az A törvény ellen vét. Nem a vallási törvény ellen, nem az állami törvény ellene, hanem A törvény ellen, mert számára a kettő nem különbözik, nem is érti, hogy mi miként és hogy választjuk szét a kettőt. (És még amúgy valahol igaza is van, hiszen a világ egy, azt egy törvény tudja csak leírni.) Vagy ha neki a vallása megengedi, hogy több felesége legyen, az állami törvények meg nem, akkor azt sem fogja elfogadni, hiszen nem a vallási törvénye engedi ezt meg, hanem A törvény, amihez képest a mi államinak mondott törvényünk valamiféle szentségtörés, hiba, logikátlanság, egy módosítandó, korrigálandó valami.

Szóval óriási különbség van egy zsidó vallású egy keresztény és egy muzulmán között. Alkalmasint akkor is, ha valaki nem hisz, nem követi a vallási előírásokat, viszont az egyik egy zsidó kultúrából, a másik egy keresztény kultúrából, a harmadik egy iszlám kultúrából érkezik. Ezek a különbségek nagyon lényegi különbségek, az egész világképet meghatározó különbségek, és hit ide vagy oda, ezek nagyon erősek, és nem feltétlenül összebékíthetőek.

Szerintem inkább olyan világ felé haladunk, ahol nőni fog az igény a vallások iránt. A kilátástalanság, szegénység, kiüresedettség, elb**szott emberi sorsok, kiúttalanság, elidegenedés, sivárság, félelem, közbiztonság romlása, bűnözés, nyomorgás, háborúk, halál egyre inkább növekszik a világban. És az embernek nem azét kell a vallás, hogy abban higgyen, hogy a felhők felett Isten van, és hogy lapos a föld stb. - tehát nem világmagyarázat miatt. A tudomány elég fejlett ahhoz, hogy a világ fizikai jelenségeit megmagyarázza. Ezért hiszed te azt, hogy a vallásnak ma már nincs létjogosultsága. Hát rosszul hiszed. A vallásnak nem az a lényege, hogy megmagyarázza az embernek, hogy miért világít a Nap, és hogy a Föld kering a Nap körül, nem fordítva - nem ez a vallás lényege! A vallásnak az a lényege, hogy az embernek megválaszolja azt a kérdést, hogy Ő ki, hogy miért van a világban, mi a célja ezzel. Hogy az elesettségében valami támaszt nyújtson neki, tudjon miben bízni, hinni. És erre mindig, minden korban igénye lesz az embernek, és tök mindegy, hogy a csillagjárásból tájékozódunk az égtájak felől, vagy GPS-en. Tök mindegy, hogy teveháton megyünk vagy repülővel, tehát a technikai fejlettség az mindegy, ugyanúgy képes az ember üresnek látni az életét, hogy ma milyen fejlett a világ... Az embernek mindig lesz egy lelki igénye arra, hogy az elesettségében, kiüresedettségében valami vigaszt nyújtson neki. Hát a számítógép, drog, autók, pénz nem fognak, igazából soha nem is nyújtottak lelki táplálékot, és a tudomány sem. Van, amit csak a vallás tud megadni.

Lehet, hogy ez nem mindenkire igaz, igazából rám sem :D tehát én sem vagyok vallásos, de ennek ellenére mégis így látom. A vallás nem egy kidobható dolog, hogy már meghaladtuk, nincs rá szükség. Aki így látja, nem tudja, mi fán terem a vallás. Az embernek ugyanis a vallás alapvető "kelléke", amióta az ember gondolkodik, és megpróbálja meghatározni magát lelki értelemben a világban, azóta van vallás, és amíg ez így marad, addig lesz is. És ez semmilyen tudománynak nem mond ellent. A tudomány azzal foglalkozik, hogy a Galaxisnak mely pontján vagyunk, a vallás pedig arra ad választ, hogy te ebben az elveszett, elbizonytalanodott káoszban, ebben a kiismerhetetlen világban hol vagy, ki vagy.

Ne keverd már össze a szezont a fazonnal.

A másik meg, hogy igen, igaz,hogy sokan rosszra használták a vallást, a vallás nevében gyilkoltak stb. De ez nem a vallás hibája, ez az emberek hibája. Az ember természete ez, nem a vallás természete! Az ember ma is gyilkol, csak ma már nem a vallás nevében, hát most a demokrácia, diktatúra, olaj, hatalom stb. nevében gyilkol. A gyilkolás az emberi tulajdonság, ennek a valláshoz semmi köze! Sőt, a legtöbb vallás éppen hogy az erőszak ellen határozza meg magát, az erőszakos világ miatt alakult, hogy vigaszt nyújtson. Az már nem a vallás hibája, hogy sok rossz ember kiforgatja a szavait és gyilkol a nevében.

"Az emberiség mikor éri el azt a fejlődési szintet amikor bátran kimeri mondani, hogy a muzulmán, keresztény és egyéb vallások egyenlőek a semmivel?"

Nagyon egyszerű: azon a napon, amikor választ kapunk arra, hogyan lett a világegyetem (és az ember) és mi van a halál után. Ugyanis ez az a két fő kérdés, ami a mai napig létjogosultságot ad a vallásoknak. A vallások, mitológiák szerepe mindig is az volt, hogy valamilyen alternatív magyarázatot szolgáltassanak a felfoghatatlanra, az ismeretlenre. Ahogy haladt előre a tudomány és egyre több természeti jelenségről lerántotta a leplet, úgy csökkent a vallások jelentősége (vedd észre amúgy a minőségbeli különbséget a vallások között emberiség különböző fejlődési szintjein: a törzsi közösségekben élő embereknek a villámlást, a vadállatokat, az erdők titkait kellett feldolgozniuk, tehát az ő isteneik mindenféle totemek meg hasonlók voltak. A görögöknél már létezett isten a művészetekre, Napra, az alvilágra. Ma már a villámlás és a Nap a kutyát nem érdekli, a tudomány megfejtette őket; az alvilág maradt még a nagy titok). A tudomány betöltötte fokozatosan a vallás helyiértékét. Az, hogy még mindig a valláshoz fordulunk sokszor, leginkább azért van, mert nem tudjuk, létezik-e lélek és mi van a halál után. Amint a tudomány ezekre is megtalálja a választ, a kutyát nem fogja érdekelni a pokol, paradicsom, mennyország stb. Én egyébként úgy gondolom, hogy racionálisan megközelítve a dolgot a reinkarnáció az, ami a leghihetőbb. Hisz a természettudományokból tudjuk, hogy nem szokott semmi a semmiből keletkezni és nem válnak dolgok semmivé, csak átalakulnak. Ha valóban létezik emberi lélek, akkor annak is át kell alakulnia. Az mindenesetre biztos, és erre így, látatlanban is esküdni mernék, hogy örök mennyország vagy örök szenvedés nincs.

"amikor választ kapunk arra, hogyan lett a világegyetem"

Az ősrobbanással.

"és az ember"

evolúcióval

"mi van a halál után"

Semmi. Pontosan tudjuk, hogy az agyműködések okozzák az emberi életet (amit az egyéb szervi működések alapoznak meg), pontosan tudjuk, hogy ezek milyen csúnyán érnek véget halál után. Ez konkrétan egy olyan terület, amit elég jól ismerünk.

"Ugyanis ez az a két fő kérdés, ami a mai napig létjogosultságot ad a vallásoknak."

Nem. A hagyomány az, ami létjogosultságot ad a vallásoknak. Azért vannak ma keresztények, mert az emberek apja, nagyapja, dédapja, ükapja, és a többi is mind keresztény volt. Ugyanez a muszlimok esetében muszlimmal. Senki nem azért hisz egy vallásban vagy istenben, mert ezek a kérdések foglalkoztatják. Azért hisznek, mert az apjuk meg anyjuk ezt tanította. Esetleg a feleségük vagy baráti körük.

Jó, a senki az túlzás, van egy apró, statisztikailag jelentéktelen csoport, akiket tényleg meggyőztek.

"Amint a tudomány ezekre is megtalálja a választ..."

Az a probléma, hogy már megtalálta, csak aktívan letagadják.

"Hisz a természettudományokból tudjuk, hogy nem szokott semmi a semmiből keletkezni és nem válnak dolgok semmivé, csak átalakulnak. Ha valóban létezik emberi lélek, akkor annak is át kell alakulnia."

Csakhogy nem létezik emberi lélek, ez mára elég egyértelmű. Az ember biológiai folyamatok összessége, és a folyamatok szokása az, hogy megállnak.

"Csakhogy nem létezik emberi lélek, ez mára elég egyértelmű. Az ember biológiai folyamatok összessége, és a folyamatok szokása az, hogy megállnak."

Hm. Biztos ez? Szigorúan tudományosan nézve nyilván "igen" a válasz, de honnan tudhatjuk, hogy az emberi személyiség nem több-e ennél valamivel?

Van egy rádió. Vannak fizikai paraméterei: mérhető, hogy milyen magas, hosszú, széles. Vannak belső összetevői, szét tudod szedni, meg tudod állapítani, hogy mik továbbítják a hangot, hogy működnek az áramkörei, hogy működik a vevőkészülék. És vannak magának az általa kiadott hangnak is paraméterei, ami a belső felépítéséből következik. Recseg, tisztán szól, halk, hangos. Attól függően, hogy milyen az antennája és milyen hangszóró benne. De mindezek ismeretében még fogalmunk sincs a rádióadásról. Az honnan jön?

Megszűnik a rádióadás attól, hogy elpusztítod a rádiót?