A nácik közmunkaprogramja miért volt sikeres?

Csak elmondom, hogy az utak, mint minden más, vagy egy szigmoid görbe szerint romlanak el, vagyis ilyesmi görbe alapján:

[link]

(Az ábrára írt adatok helyett az Y az utak 100%-a az x pedig az idő.)

Azaz egy adott ideig az összes út ép, aztán elkezdenek elromlani, és aztán a legtöbb út elromlik. De ugyanakkor mindig van egy kicsi maradék, ami mintha örök életű lenne, pedig szó sincs arról, hogy az az út jobb, csak statisztikailag rá esett a nem-elromlás.

Vagyis pusztán attól, hogy még mindig vannak ép utak a 40-es évekből, nem mondhatjuk azt, hogy akkor jobbak voltak az utak. Lehet, hogy csak annyi történt, hogy baromi sok út èpült, amiből fennmaradt pár.

Két utat úgy tudunk összehasonlítani, hogy összehasonlítjuk a rájuk jellemző szigmoidokat, és nyilván az a jobb út, amelyik később kezd leromlani és lassabban romlik (bocs, nem találtam jobb szemléltetést):

[link]

De ugye továbbra is, az utakat százalékosan hasnlítjuk össze. Azaz vegyünk egy rossz utat, ami mondjuk 20 év alatt leesik 10%-ra, és egy jót, aminek 20 év múlva még mindig megvan a 90%-ra. Ha a rossz útból 10000 egységnyi készül, a jóból pedig mondjuk 10 egységnyi, akkor 20 év múlva még mindig 1000 egységnyi rossz és 9 egységnyi jó utunk lesz. Ami azt a csalóka érzetet kelti, hogy bezzeg az a szar technológia mennyivel jobb volt, nézzétek, mennyi helyre az az út vezet ma is. Az ember ugyanis így, lokálisan gondolkozik, nem tud globálisan (és adatai sincsenek).

Vagyis az, hogy a náci Németország útjai még ma is megvannak (azaz valamennyi belőlük), lehet hogy pusztán azt jelenti, hogy baromi sokat építettek, de nem feltétlenül azt, hogy jót. Illetve nem tudjuk, hogy a kor átlagos tempójához és költségeihez mérten ezek mennyivel olcsóbban/gyorsabban készültek el. Vagyis egy megmaradt muzeális út alapján kijelenteni, hogy mennyire hatékonyak voltak, nos az több, mint merészség.

#5

“Hitler létrehozta a munka alapú társadalmat, ami azt jelentette, hogy a szellemi munkáért havi 500, a fizikai munkáért 300 márka járt. Így egyszerűen nem volt értelme azzal foglalkozni, hogy feljebb kerülj a szakma ranglétráján, az emberek tényleg a munkával foglalkoztak, nem mással. Ennyi a titok, tanulhatnánk tőlük.”

Nem tudom,,, te miféle munkát végzel, de ez nem így megy. Az emberek szeretnek elismerést kapni a “nagy dobásaikért” (pl ha kitalálnak valami újat), vagy az extra munkáért, amit adott esetben elvégeznek. A fix fizetéssel a középszerőség társadalmát lehet konzerválni, ahogy azt tette például nálunk a kommunista időszak. Aminek az az eredménye, hogy akinek van esze, az elmegy oda, ahol megifzetik. Az előléptetésért való nyalás-könyöklés az max az alsó-közép vezetői szintig megy, ott végülis mindegy, hogy ki ül a székben. Legfelülre viszont a tehetségnek kell kerülnie, ahova munkával lehet eljutni, nem azért, mert az ember munka HELYETT a kapaszkodással foglalkozik, hanem a munka ÁLTAL kapaszkodik. Fent lenni viszont felelősséggel jár, amivel ha nem jár extra bevétel, akkor nem éri meg. És ez a gond az egyenlősdivel, ha félgőzzel is megapom a jutalmat, akkor a többi energiámat a munka melletti munkára fordítom stikában (ahogy nálunk is kialakult az árnyékgazdaság), és ez ugye nem vezet jóra.

Elmondom, mi a köztudomás erről, ami nem biztos, hogy pont így van, ha igazi szakembert kérdezünk.

Nos, ha valaki ás egy gödröt, egy másik pedig betemeti, és ezért pénzt kapnak, akkor az a pénz fogyasztást, azaz keresletet generál, és ha sok van ebből, az képes kimozdítani a kihűlt gazdaságot a válságból. A nagy gazdasági világválság egyik gyógymódja épp a közmunkaprogramok beindítása volt. Ezek állami nagyberuházások voltak, közhelyszerűen ilyen volt a New Deal (pl.a Hoover gát), vagy a németek autópálya építési programja. Ezek a köztudatban sikeresek voltak. Nyilván voltak más országok is, ahol ilyesmikkel próbálkoztak és esetleg nem voltak sikeresek, azaz nem segítettek a válságból való kilábalásban. Ha kérdésed arra irányul, hogy a Hitler által bevezetett közmunkaprogram miért volt sikersebb, mint a többi - ha az volt- , arról valóban érdemes elmeditálni.