Miért vannak háborúk? Nem tartjátok értelmetlennek? Milyen filozófia, ideológia van mögötte?

Önzés és erőszak.

Mi a problémád? Ezek valós, és sokszor hatékony módszerek. Az állatvilágban még gyakoribbak.

Bizonyos dolgokra a háború volt a legegyszerűbb eszköz. Ma már jobb a helyzet itt az Wu-ban, de ma is van rengeteg vitatott helyzet.

Például van egy diktatúra, vagy nem akarnak X embert a hatalomra jutni, hanem Y-t. Fegyverkezés nélkül elég nehezen kezelhető helyzet. lásd: a két Korea már 50 éve fegyverszünetben van, de Észak-Koreában alig változott a helyzet.

Aztán a népek közötti súrlódásokat, vagy épp területi vitákat is nehéz úgy kezelni diplomatikusan, hogy a hátrányosabb partner is érvényesülni tudjon.

Összegezve a háború nem hülyeség, a háború az egyszerűbb út. Csúnya azt mondani hogy néha a legcélravezetőbb, de így van.

Továbbá az is benne van, hogy a valóságban nem mindenki erkölcsileg, szellemileg kipallérozott, és ez sok bonyodalmat okoz az esetleges diplomáciában.

Sokan az erkölcsöket is marhaságnak, szükségtelen dolognak tartják, pedig éppen egy olyan szabályrendszernek kéne lennie, ami megkönnyíti az emberek életét és rendet hoz az életbe.

A háború is éppúgy abból fakad hogy a világ rendszere tökéletlen, minthogy az, hogy vannak mélyszegények, hogy valakik más emberek helyett többet dolgoznak-fizetnek, és sok más dolog. Túl sok a hibalehetőség, hogy egyszerűen kezelni lehessen a dolgokat.

Mert fajunk közt mindig akadnak olyanok, akik energiájukat nem építően hanem kártékonyan élik ki. Valamint olyanok, akik csak erőszakkal tudnak elképzelni valami eredmény elérését. A Kékfényben is elhangzott, hogy vannak olyan emberek (bár én nem nevezném őket annak), akik erőszakkal szereznek meg például egy nőt maguknak. Még akkor is ha a választott partner netán együttműködő. A civilizált és közös megegyezés teljesen ismeretlen számukra. Hanem az elvenni, elrabolni stb. módszereket ismerik. Ahogy ott is elhangzott, ezek beteg emberek, de sajnos köztünk élnek és akármilyen pozíciót betölthetnek. Ezért a társadalomra is veszélyesek lehetnek ha például magasrangú katonai pozícióba kerülnek. Jó példa a csernobili nukleáris baleset, amikor alkalmatlan fejesek értelmetlen parancsokat adtak ki a reaktor próbaterhelésére, szinte élvezték a veszélyt.

A világot talán jobbá tehetjük és elkerülhetjük a háborúkat ha az ilyen beteg emberekről gondoskodunk hogy ne legyen alkalmuk arra hogy veszélyesek legyenek az emberiségre. Például soha ne kerüljenek olyan beosztásba, hanem szükség van például csatornatisztítókra is, ahol máris az emberiség hasznára és nem kárára élhetik ki káros energiájukat.

Az emberek sokfélék. Ennélfogva a csoportjaik is. A sokféleség megnyilvánulhat gondolkodásmódban, helyzetben, lehetőségekben, tudásban, képességben, politikai állapotban, szóval szinte mindenben.

Az ember célokat tűz ki és a saját érdekei szerint kíván eljárni. A különféle emberek között akad, aki a céljait mások rovására kívánja megvalósítani. Azonban ennek mások esetleg ellenállnak. Ez pedig egyfajta harchoz, nagyobb csoportok, országok esetén háborúhoz vezet.

A háborúkat többnyire valamiféle előnyökért (terület, nyersanyag, ipari potenciál, stb.) vívják. Az egyik fél ezeket meg akarja szerezni a másiktól, az pedig nem hagyja. Országon belüli hasonló harcokat általában nem háborúnak, hanem felkelésnek, lázadásnak, forradalomnak hívják. Ha ez nagyjából azonos mennyiségű embert érint és elhúzódik, polgárháborúnak. De mindenképpen az egyik csoport szeretné érvényesíteni érdekeit a másik rovására.