Hogy alakultak ki a különböző nyelvek?

Szerintem neked igen alapvetö problémáid vannak.

1. Senki mem születik úgy, hogy TUD beszélni, minden gyerek ksikorban tanulja a beszédet.

2. Olyan nincs, hoyg egy magyar csak a magyar nyelvet érti, egy angol meg csak az angolt -azt érti, amit megtanul, söt vannak olyan emberek is, akik sok nyelvet értenek és beszélnek.

3. A különbözö nyelvek meg úgy alakultak, ki, hogy az emberek különbözö helyeken éltek és más hangcsoportokat használtak más-más dolog megnevezésére.

"Magyarul: az ősmagyar nyelv volt az első a Földön, ezért rokon minden nyelvvel. A mai magyarok tartották meg legjobban az ősnyelv szerkezetét."

???

:D

Párizs. A francia Sorbonne egyetem kutatást folytatott arról, hogy melyik nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból. Mi lett az eredmény?

A mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %-ot, a héber 5 %-ot, a csendes-óceáni nyelvek 7 %-ot, az indiai mundakhol 9 %-ot, a szanszkrit 12 %-ot, az őstörök, türkmén 26 %-ot, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz! A magyar nyelv hordozza a legtöbb ősgyököt, a világ összes nyelve közül!

1991-ben Teller Ede ezt mondta a magyar nyelvről: „...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.” (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

Ove Berglund svéd orvos és műfordító észrevétele a magyar nyelvről: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) Lényegében ezt mondta Grimm Jakab meseíró és egyben az első német nyelvtan megalkotója is a 19. században: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”.

A #3-as válaszolónak egy szavát se hidd el, nem tudja, miről beszél.

"Hogy alakultak ki a különböző nyelvek?"

Vitatott, hogy a Földön ma beszélt különböző nyelvek egy közös ősnyelvből származnak, vagy több különböző helyen jelent meg a nyelv, mint jelenség (monogenezis-poligenezis). Tény, hogy ahogy az emberek maguk is törzsekre tagolódtak, új környezeti feltételekhez alkalmazkodtak, új embertípusok jöttek létre, ugyanúgy a nyelvek is egyre távolabb kerültek egymástól. Például indoeurópai nyelvcsalád: volt egy közös ősnyelv, az ún. indoeurópai ősnyelv, vagy proto-indoeurópai, ez tagolódott szláv, latin, germán ágakra, majd az egyes ágak is szétágaztak, ahogy az őket beszélő népek törzsekre bomlottak. Így lett a germán ágból külön német, svéd, stb. nyelv. Röviden: ahogy az emberek különböző törzsekre bomlottak és egyre távolabb kerültek egymástól, úgy változott lassanként a nyelv is. Eközben új szavak kerültek a nyelvbe, más nyelvek hatottak rájuk, lásd angol. Külön nyelvről általában akkor beszélünk, ha a két nyelv beszélői között már nem áll fenn a kölcsönös érthetőség.

"Enne mi az oka?"

Ugyanaz, mint annak, hogy különböző népek, embercsoportok alakultak ki. Differenciálódás.

"És miért van az, hogy mi csak a magyarok nyelvét értjük senki másét, ahogyan pld az angolok csak az angolokat értik meg?"

Mindenki csak azt a nyelvet értheti meg, amit beszél. Különböző nyelvek különböző szókészlettel és nyelvtannal rendelkeznek. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy aki tud biciklit vezetni, az miért nem tud rögtön autót is vezetni, aki tud autót vezetni, az miért nem tud repülőt is. Hát azért, mert mások a szabályai, más tudás kell hozzá. Vagy: attól, hogy tudsz sakkozni, nem fogsz tudni pókerezni. Attól, hogy tudsz zongorázni, nem fogsz tudni gitározni. És így tovább. Ha egy nyelvet meg akarsz tanulni, akkor meg kell ismerned a szókészletét és a szabályait.

"Mellesleg az ember, hogy születik úgy, hogy ár eleve tud beszélni ha már tud beszélni akkor írni miért nem?"

Az ember nem tud eleve beszélni, hanem megtanul. Írni pedig azért kell megtanulni, mert az írás nem nélkülözhetetlen eleme a kommunikációnak, nem létszükséglet. Az írás csak egy kódolási eljárás, ami során lejegyezzük a beszélt nyelvet.

Viszont, ha, ha jól sejtem, arra vonatkozik a kérdésed, hogy miért van az, hogy értelmi képességtől függetlenül minden ember egyformán meg tudja tanulni az anyanyelvét, akkor az egy nagyon jó kérdés és nagyon érdekes téma. Régen azt hitték, hogy az ember "tiszta lap"-ként születik, vagyis az agy egy üres doboz, amibe mindent bepakol az élete során az ember. Azonban az '50-es években egy Noam Chomsky nevű ember előállt egy elmélettel, ami gyökeresen felbolydította a tudományos világot és ellentmondott az addigi elképzeléseknek: szerinte nem lehet, hogy egy ember, függetlenül attól, hogy hova születik, hibátlanul megtanulja az anyanyelvét úgy, hogy minden nyelvi struktúrát (pl. szófajok, mondattan), mint új dolgot alakít ki az agyában. Elmélete szerint az agyunk az evolúció során úgy specializálódott, hogy eleve alkalmas legyen az anyanyelv elsajátítására, vagyis a nyelvtanulásra való képességet a génjeinkben hordozzuk. Azt hiszem, úgy kell ezt elképzelni, mintha eleve egy nyelvtanuló "hardware"-rel születtünk volna, mint mondjuk egy számítógép, amibe csak bele kell tölteni a megfelelő operációs rendszert, vagyis a nyelvet. Ez a generatív grammatika irányzata. Persze ez nagyon felületes, ahogy felvázoltam, ennél jóval összetettebb a dolog (pl. Chomsky többek között abból indult ki, hogy bizonyos nyelvtani hibákat nem követünk el, pl. cserélünk fel véletlenül szófajokat a beszéd során).