Régen, amikor az emberek még csak természetes eredetű dolgokat fogyasztottak, kevesebb rákos beteg volt?

A középkorban azért nem voltak rákos betegek:

1 nem tudták mi az

2 30-40 éves korukra kipurcantak, mert más nyavalya elvitte őket

Érdemes pár dolgot tisztázni.

> amikor az emberek még csak természetes eredetű dolgokat fogyasztottak

Minden természetes eredetű, hiszen a természetből származik. A kőolaj is, a só is, a csirke is, az arzén is. Oké, lehet valamire azt mondani, hogy mesterséges, ha a természetben önmagától nem jön létre. Pl. műanyag nem nagyon szokott létrejönni. De mondjuk megsózott, megborsózott csirke, vagy szilvalekvár sem szokott magától – pontosabban emberi beavatkozás nélkül – létrejönni, tehát ezek mesterségesek.

Egyébiránt a mesterséges és az egészséges nem egymás szinonimái. Lehet valami mesterséges és egészséges – mondjuk egy szilvalekvár –, és lehet valami természetes és egészségtelen – mondjuk egy gyilkos galóca.

> amikor még nem voltak mindenféle kémiai anyaggal telerakott élelmiszerek

Minden anyag kémiai anyag, kémiai elemekből, illetve azokból összeálló molekulákból áll. A só – nátrium-klorid – is, a szódabikarbóna is, a nátrium-szorbát is, a csirkehús is, az ember maga is.

> hanem az emberek azt ették, amit megtermeltek, növényeket, meg amit tenyésztettek állatokat, és vizet, tejet ittak.

Meg megsózták az éltelt, fűszerezték, használtak anyagokat tartósítás céljából, például a megfüstölték a húst, megsavanyították a káposztát, megsütötték a csirkét, csináltak sajtokat, bort, sört, egyéb alkoholt is ittak, stb…

> Régen … kevesebb rákos beteg volt?

Alapvetően kevesebb. A megszületett gyerekek jó része nem élte meg a felnőttkort, nem élt meg olyan kort, hogy kialakulhatott volna a rák. Sokan olyan betegségben haltak meg, amit ma már simán túlélünk, így – úgymond – teret kaphatnak olyan betegségek, amiket ma még nem tudunk gyógyítani.

> Vagy a táplálkozás nem függ össze ennyire a rákos betegségek kialakulásával?

Ettől függetlenül összefügghet. Két dolgot kell látni. Egyrészt az élelmiszeriparban felhasználható anyagokat ma jóval szigorúbban kezeljük. Nem lehet akármit beletenni egy élelmiszerbe, ételbe, csak olyan anyagokat, amiről előzetes vizsgálatok kimutatják, hogy nincs, vagy elhanyagolható a hosszútávú egészségügyi kockázatuk. Oké, vannak olyan hagyományos élelmiszer előállítási eljárások, amik engedélyt kapnak, annak ellenére, hogy tudjuk, hogy károsak az egészségre. Csak hogy a füstölést, vagy az alkoholt hozzuk fel példának.

Másrészt valóban mesterséges anyagokat használunk fel ma. Régen mondjuk egy bizonyos növény adta meg az étel ízét, ma esetleg olcsóbb, vagy nagyobb tömegben előállíthatóbb lesz valami, ha ennek a növénynek csak azokat az összetevőit tesszük az ételbe, ami fontos. Nem kell a málnának málnának lennie, lehet, hogy elég annak a színezőanyagát és az ízéért felelős kémiai anyagokat beletenni. Természetesen így nem fog mondjuk annyi C vitamint tartalmazni, így „hazudhat” az a málnajoghurt. De ez nem önmagában káros.

Illetve használhatunk fel tartósítószereket, amelyek ugyan nem az étel ízéért, tápanyagtartalmáért felel, de segít abban, hogy ne penészedjen meg a spájzban, vagy ne lepjék el olyan gyorsan a baktériumok. Oké, lehet, hogy ijesztően hangzik, hogy a lekvár a boltban tartalmaz mondjuk kálcium-szorbátot, mert az valami csúnya idegen név, „bizonyára” akkor nem egészséges. De ez nem feltétlenül van így. Nátrium-kloridot, vagy szaharidokat is teszünk ételbe, csak ott jobban hangzik, hogy ezeknek van egy hétköznapi neve: só, cukor. Meg az is ijesztő, ha egy ismeretlen E948-at tartalmaz valami, amíg nem tudod, hogy simán csak oxigénről van szó. Vagy nagyon veszélyesnek tűnhet egy E300-as jelölésű aszkorbinsav, hiszen sav, ami „bizonyára” nagyon veszélyes dolog lehet, amíg nem tudod, hogy ez a C-vitamin kémiai neve.

Igen, vannak rákkeltő anyagok is, de általában nem az élelmiszerekben keresendőek ezek. Lehet persze, hogy van az élelmiszeriparban használt anyagok között is olyan, amiről még nem tudjuk, hogy esetleg növelik a rák kialakulásának kockázatát, de nem véletlenül nem tudjuk ezt, mert valószínű annyira jelentéktelen, kimutathatatlan ez a hatás, hogy nem is érdemes vele foglalkozni.

Meg a mennyiség sem lényegtelen. Most mondok egy példát: az alkohol elég erős méreg. Ha megfelelő mennyiséget fogyasztasz belőle, tuti belehalsz. De nem egy alkalmanként elfogyasztott pohár sör, vagy egy vörösboros marhapörkölt fog végezni veled. Ekkora mennyiségben nincs tartós egészségügyi kockázata az etil-alkohol fogyasztásának. Sőt akár lehet jótékony hatása is. Ugyanez igaz akár a vízre is. Van az a mennyiség, amibe bele lehet halni, de amúgy szükséges a szervezetnek. Oké, kálcium-szorbátra nincs szükségünk, de amilyen mértékben normális esetben fogyasztanánk, úgy nincs egészségügyi kockázata, még akkor sem, ha mondjuk 100-szor annyit fogyasztva méreg is lehet. Persze ha valaki naponta megiszik 3 liter kólát, az nem éppen egészséges. De nem a kóla miatt, hanem a mennyiség miatt. A napi 4 tányér marhapörkölt is nagyon egészségtelen tud lenni, már középtávon is.

Hidd el, nem ez a legnagyobb gondunk. Nem a színezőanyagtól fog valaki rákos lenni, hanem mert dohányzik, mert szívja a benzingőzt és füstöt, meg a gyárak által is szennyezett levegőt, mert legyengült az immunrendszere, mert steril környezetben él a városban, mert túl sokat eszik és túl keveset mozog, stb… Persze sokkal kényelmesebb az élelmiszerre fogni, mert az nem a mi felelősségünk, hanem valaki másé, így nem a mi dolgunk, nem nekünk kell kiszállni az autóból, kevesebb felesleges dolgot vásárolni, többet mozogni, jobban figyelni arra, hogy miből mennyit eszünk.

Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy rendben van, hogy a modern tartósítószerek sem teljesen veszélytelenek, de ezek hiányában sokkal nagyobb kockázatok is előfordulnak.

Régen simán megették a kissé büdös húst, mert nem volt hűtő és a tartósítás meglehetősen gyerekcipőben járt, pedig az élelmiszerek gyorsan romlanak, penészednek, erjednek.

Hajókon például tombolt a skorbut, de kaszárnyákban, börtönökben is egyoldalúan táplálkoztak és a szegényebb néprétegek sem voltak túltáplálva, sokszor tomboltak az éhínségek.

A tárolás mindig is gondot okozott, pedig az élelmiszereket raktározni kell, tavasztól tavaszig és mivel attól függetlenül szinte mindent megettek, hogy valami már nem volt egészséges frissességű, a tartósítószerek sokkal inkább egészségvédők, mint károsítók.

Lényegében a többségnek nem ártanak rövid távon, csak ha érzékeny rá, vagy túl sokat fogyaszt belőlük.

Velem előfordult egy időben, hogy konzerveken éltem, mert külföldön dolgoztam és akkor még nálunk töredéke volt az élelmiszerek ára, mint Németországban, ami mára lényegében megváltozott, mert kint sok minden olcsóbb már, mint itthon.

A gyomrom eléggé megsínylette, úgy másfél, két hónap után, az utolsó konzervjeimet meg sem ettem, elajándékoztam, mert már majdnem belebetegedtem, de egy, egy konzerv még nem csinálja ezt veled.

Arról nem is beszélve, hogy a tábortűzön történő sütés, vagy a vasbográcsban a főzés, mint eljárás, amely a szabad tűzön készül, sok égésterméket visz a készülő ételbe, maga az eljárás lehet drasztikus, továbbá a táplálkozási szokások egyoldalúsága sokszor vitaminhiányhoz vezettek, ami számos betegség okozója volt.

Nem mondom, persze a kemikáliák, a növényvédő szerek nem túl egészségesek, erre jó példa a régen alkalmazott idegméreg, a DDT, ami nehezen bomlik le és még most is érezhető kissé a hatása, de a megszaporodott emberiség már nem lehet meg ezek nélkül, mert a régi termésátlagokkal, technológiákkal olyan árak lennének és olyan kevés élelmiszer, hogy tömegek halnának éhen.

Végeredményben ha van pénzed, akkor ma már eheted a drágább bio termékeket, bár ha kukac van benne, vagy rohadt már egy kicsit imitt, amott, az sem lehet sokkal egészségesebb.

Én bizony sajnos gyakran veszek mostanában leárazott termékeket, mert nem vet fel a pénz, pedig tudatában vagyok, hogy sokkal kockázatosabb, mint egy teljes árú készítmény, mert esetleg már lejárt, vagy közel a szavatossági idejének a lejárása, meg nem mindenben tudom megfizetni a kiváló minőséget sajnos és ez nagyobb problémát okozhat, az olcsóbb, hitványabb termékek, élelmiszerek fogyasztása, de nélkülük meg nélkülöznék nagy valószínűséggel.

Nagyon jó dolgokat írtak a korábbi hozzászólók, főleg 88%-os.

Hozzátennék még valamit:

1. A legtöbb rosszindulatú daganat (főleg a táplálkozással összefüggő) idősebb korban fordul elő, mondjuk 60-70 év felett. Mivel az emberek a középkorban hamarabb meghaltak, így nyilván kevesebb volt a rákos beteg.

2. Manapság van CT, MRI, PET, SPECT, endoszkópia stb, amikkel elég jól lehet diagnosztizálni a rákot. A középkorban ilyen nem volt. Meghalt valaki és kész, eltemették aztán ennyi.

OFF: "Régen simán megették a kissé büdös húst, mert nem volt hűtő és a tartósítás meglehetősen gyerekcipőben járt, ..."

Azért csak feltalálták a konzervet, a füstölést, az olajban, ecetben, sóban vagy éppen cukorral tartósítás is. Nyilván nem voltak olyan szuper tartósítóik mint ma.