Az ókori hajósok miért nem vágtak neki az Atlanti Óceánnak? Nem voltak rá kíváncsiak hogy mi van a másik oldalán?

Az ókorban tudták, hogy a Föld gömbölyű (Eratoszthenész az átmérőjét is megmérte), de az is tévhit, hogy a középkorban laposnak gondolták:

[link]

Én két dologra reagálnék.

Egyrészt, többen linkelték azt a pasit, aki egy ókori-típusú hajóval eljutott az óceánon nem tudom honnan, hova a 20. században. Ehhez annyi megjegyzésem lenne, hogy

1. Már bocsi, de úgy könnyű eljutni valahová, hogy közben modern eszközökkel figyelik az utadat. Ha gondolom valami baj lett volna, valami parti őrség stb. kimentette volna. No de az ókorban ilyenre nem lehetett számítani.

2. Az oké, hogy épített egy ókori-típusú hajót. De honnan tudta, hogy az milyen? Leírások biztos maradtak meg a hajókról, de nem hiszem, hogy pont ugyanazt le lehetne másolni, amit az ókorban gyártottak.

A másik amit megjegyeznék, hogy az ókorban tényleg rájöttek arra, hogy a Föld gömbölyű. Ezt egy-két hellenisztikus műveltségű tudós kiszámolta Alexandriában. Igen ám, csakhogy ez a tudás nem olyan volt, hogy kirakták egy tudományos hírportálra, és az ókori emberek hazamentek, felmentek a face-re, és ott szépen megnézegették az üzenőfalon, hogy "Alexandriai tudósok szerint a Föld gömb alakú..."

Egy ilyen ismeret egyáltalán nem lehetett széles körben elterjedve, max. azokat érdekelte és azok foglalkoztak vele, akik ismerték egyáltalán a "gömb" mint matematikai fogalom jelentését... Egy akármilyen tengerész a kikötői kocsmában nem hiszem, hogy ilyen ismeretekkel bírt volna.

Egyébként ettől függetlenül indulhatott expedíció a Herkules oszlopain túlra, bár én kötve hiszem. Mert mint korábban már írtam: sztem eszükbe sem jutott azon gondolkodni, hogy az óceánon túl lehet valami. Az ókori térképeken is így ábrázolták azt, ahol kb. a semmi kezdődik. Nem volt benne a világfelfogásukban, hogy az óceánon túl lehet valami. Mert ha annyira hajóztak volna az Atlanti-óceánon, akkor arról lennének adataink, pl. Britanniába is elmehettek volna a görögök. De erről én nem tudok. Sztem volt így is elég ismeretlen világ sokkal közelebb is: pl. ismeretlen volt nekik Észak-Európa, a Dunán és Rajnán túli területek, a Nílustól délre eső területek. Ha annyira felfedezni akartak volna, sztem ezeket a vidékeket előbb bejárták volna.

Még annyit mondanék, hogy a Római Birodalom viszont élénk kereskedelmet folytatott Indiával, olyannyira, hogy ismerünk arra való nyomokat, hogy római kereskedők még lerakatokat is létrehoztak Indiában és éltek is ott (pl. római stílusú alaprajzú házakat is feltártak a régészek). És elég sok római pénzérme került elő Indiából, amik át vannak lyukasztva, aminek az okát ma sem tudjuk (valószínű, hogy az aranypénzeket ékszerként viselték).

Még leírom azért újra az ókori tudományosságra visszatérve, hogy nektek, akik jártok általános iskolába és utána középiskolába, alapvető ismeret az, hogy "gömb", hogy "bolygó", nektek megtanítják a bolygónk földrészeit, hogy hány %-át borítja tenger stb.

De ti ezeket az ismereteket hogyan kéritek számon az ókori embereken, akiknek erről az egészről halvány fogalmuk nem volt? Számonkéritek, hogy nem fedezték fel Amerikát, amikor fogalmuk sem volt egyáltalán a "kontinens" és az "óceán" szó jelentéséről.

És még egyszer leírom: ezeket a geometriai fogalmakat, hogy "gömb" és hogy síkidom stb. a görög filozófusok ismerték és csak őket izgatta. Ez egy nagyon szűk réteget érintett, akik csillagászati számításokat végeztek, viszonylag fejlett matematikai eszköztáruk volt stb. De ezek az ismeretek egy elit ismeretei voltak, ezeket nagyon szűk körben ismerték - az emberek nagy részének fogalma sem volt ezekről. Gyanítom, hogy még a politikusoknak, a poliszok királyainak, később a hellenisztikus birodalmak uralkodóinak, majd a római császároknak sem volt fogalmuk ezekről (egy-két kivételtől eltekintve). Írtam, hogy a rómaiak kereskedtek Indiával, de India felé már elég régóta mentek kereskedelmi utak, és az a kereskedelem gazdasági kapcsolat volt, azaz nem csak úgy kedvtevésből mentek el Indiába római kereskedők. Ismerünk görög-római utazókat, akik elég sok ismeretlen vidéken jártak, és leírták ezeket. De ezek is általában valamilyen céllal jártak ott, követségben, vagy fel akarták mérni, hogy milyen népek lakják. De az ókori ember világképe nem terjedt tovább az akkor ismert világon, nem nagyon gondolkodtak el azon, hogy esetleg lehet még más is. Nem volt bennük olyan, hogy a felfedezés kedvéért fedezzenek fel. Erre még 1000 évet kellett várni, a reneszánsz korára.

"Egyrészt, többen linkelték azt a pasit, aki egy ókori-típusú hajóval eljutott az óceánon nem tudom honnan, hova a 20. században."

Thor Heyerdahl (1914-2002)

(antropológus, régész, történész)

Ra II EXPEDÍCIÓ - papirusz hajó

Átkelés az Atlanti-óceánon, Marokkóból (Afrika nyugati csücskétől) Barbadosig (Közép-Amerika).

Az utat 57 nap alatt tette meg legénységével együtt.

-----

"1. Már bocsi, de úgy könnyű eljutni valahová, hogy közben modern eszközökkel figyelik az utadat. Ha gondolom valami baj lett volna, valami parti őrség stb. kimentette volna. No de az ókorban ilyenre nem lehetett számítani."

Ezzel az erővel Kolumbusz sem kelt volna át az óceánon, stb stb. Ez inkább egy felmerülő kérdés az út tervezésekor/út közben, de nem kizáró tényező.

-----

"2. Az oké, hogy épített egy ókori-típusú hajót. De honnan tudta, hogy az milyen? Leírások biztos maradtak meg a hajókról, de nem hiszem, hogy pont ugyanazt le lehetne másolni, amit az ókorban gyártottak."

Onnan tudta hogy régész volt és utána is nézett ennek nagyon alaposan, szóval nem csak úgy kitalált hopp egy hajót. Leírások és sok ábrázolás is maradt ókori hajókról, sőt komplett leletek is vannak amiket megtaláltak a tengerfenéken. Az hogy milliméterre olyan volt e már lényegileg nem számít. A kutató korabeli anyagokból építtette a hajót és olyan formát (típust) választott ami nagyon elterjedt volt, ezért lett egy meglepően gyengécskének vélt papirusz hajó a kísérlet eszköze. Bevált. Át tudtak kelni vele az óceánon és az Csendes-óeánia szigetvilágát is be lehetett népesíteni ilyen, lényegében egyszerű hajókkal mint a papirusz.

A hajó elég középkori:

gugli: RA II

[link]

Múzeumban van azóta.