Éliás családnév zsidó eredetű hazánkban?

Nem lehet tudni.

Pro:

Egyes férfi utónevekből úgy lettek vezetéknevek, hogy az ifjabb férfi családtagot pl. "Tamás fia, Márton"-ként emlegették, és ez a forma később lerövidült. (Elhagyták a "fia" megjelölést, így maradt a "Tamás Márton", hogy a példánál maradjak.)

Kontra:

1. Az eredeti zsidó vezetékneveket kötelező volt németesíteni, talán Mária Terézia uralma alatt, ha jól emlékszem; így lett többek között a sok "színes" név (Grün, Schwartz, Gelb stb.)

Magyarországon pedig a 2. világháború környékén sokan magyarosítottak is, jellemzően az eredeti nevükhöz hasonló szót használva (vagy akár teljesen mást).

Én nem tartom valószínűnek, hogy bárki is "Éliás"-ra "magyarosított" volna.

2. Ellenben a magyarok között a kereszténység felvétele után mindig is "divat" volt héber eredetű neveket adni a gyerekeknek, de különösen a reformáció korában, a protestánsoknál.

Csak az érdekesség kedvéért idézem a Wikit:

"A bibliai (elsősorban ószövetségi) nevek közül igen sok bejutott a magyar névrendszerbe, így a ma használatos keresztnevek igen jelentős hányada zsidó eredetű, de ez nem csak Magyarországon van így, mert a legnépszerűbb nevek szerte a világon ebbe a kategóriába tartoznak: János, József, Gábor, Mária, Judit, Eszter. A zsidó nevek azonban nem eredeti alakjukban terjedtek el, hanem a biblia latin fordítása nyomán, így a magyarban is a latinos alakjuk honosodott meg."

Még néhány héber/arámi eredetű név:

Ábel, Ádám, Abigél, Ábrahám, Áron, Barnabás, Benjámin, Bertalan, Dániel, Dávid, Éliás, Emánuel, Erzsébet, Éva, Gáspár, Gedeon, Illés, István, Izsák, Jakab, Jónás, Lea, Márta, Mátyás, Mihály, Mózes, Noémi, Rafael, Ráhel, Salamon, Sámuel, Sára, Simon, Tamás, Tóbiás, Zsuzsanna.

4-es: a magyarországi zsidóknak nem németesíteni kellett a vezetéknevüket, hanem egyáltalán vezetéknevet kellett felvenniük (II. József alatt), ami addig nem volt jellemző náluk. Innen a sok németes vezetéknév.

Kérdező: lehetséges, de Magyarországon nem csak zsidók használtak ilyen, ószövetségi, de a magyar keresztnevekbe "nem beépült" neveket, hanem pl. a székelyek is. Igaz, amennyire tudom, mindkét esetben a keresztnév volt jellemzően ilyen, a vezetéknévnél már ritkább.