El tudná nekem magyarázni valaki, hogy ez mit jelent?

Azt, hogy az evolúció nem egyértelműen fejletlenebbtől fejlettebb felé halad, hanem véletlenszerűen, és az adott pillanatban létező környezetben való életképesség és a véletlen (egyszerre építő és pusztító) mutációk szabják meg az irányát;

tehát az a felfogás, hogy az "alacsonyabb"tól a "magasabb" szintű létformák felé egyenes mutató húzható, hamis.

"„Bizonyos, hogy nem állapítható meg sem a növény-, sem az állatvilágban egy magasabb fejlődésre hajtó ösztön, ha az ilyen fejlődési irány tényleg elvitathatatlan is."

-> azaz nem létezik egyértelműen és csak "magasabb" fejlettségi irányba mutató késztetés/erő, nem ez a törzsfejlődés mechanizmusa

> Bizonyos, hogy nem állapítható meg sem a növény-, sem az állatvilágban egy magasabb fejlődésre hajtó ösztön

Az állatok és növények nem *akarnak* jobbá válni, változni, már ami mondjuk a felépítésüket illeti. Nem úgy történik az evolúció, hogy az ősmajmok gondolták magukat, hogy mennyivel praktikusabb lenne egy szembe fordítható hüvelykujj, ezért ilyen irányba változtatták magukat.Az evolúciót a mutációk okozzák, véletlenszerű, kívülálló folyamatok, és nem az életfolyamatok.

> ha az ilyen fejlődési irány tényleg elvitathatatlan is

Mégis azt figyeljük meg, hogy az állatok, növények az evolúció során egyre összetettebbek, egyre bonyolultabbak lettek, egyre több képességre tettek szert. Tehát a fejlődésnek mégis van egy jól meghatározott iránya. Azt, hogy melyik változások maradnak meg, terjednek el, melyek halnak el csírájukban, azt az dönti el, hogy az adott változás előnyt, vagy hátrányt jelent a túlélés és szaporodás szempontjából. Mondjuk úgy törvényszerűségek, logikus folyamatok döntik el a változás tényleges irányát, így az egésznek mégis van egy iránya.

> De egyrészt sokszor csak értékelésünkön múlik, ha az egyik fejlődési fokot magasabbnak mondjuk a másiknál

Pl. az ember fejlettebb egy csótánynál? Bizonyos – jól belátható – szempontokat nézve igen. De bizonyos szempontból nem. A csótányok sokkal jobban ellenállnak a környezet változásainak, sokkal nagyobb szélsőségeket kibírnak. Tehát eléggé szubjektív, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe, és mit tartunk „magasabb foknak”. A pillangó pl. sokkal jobban repül, mint mi. De nem ezt a szempontot tartjuk fontosnak, ha összehasonlítjuk a pillangót az emberrel.

> másrészt az élettan azt mutatja, hogy a magasabbra fejlődést az egyik ponton nagyon gyakran egy másiknak a visszafejlődésével kell megfizetni és kiegyenlíteni

Egy-egy bonyolult tulajdonság megjelenése sokszor specializálódást jelent. Mi a specializálódás? Egy bizonyos dologban sokkal jobbá válunk. Ennek viszont az a következménye, hogy bizonyos dolgokban meg sokkal rosszabbá. A jegesmedve a fehér bundájával a hóban való életre specializálódik, ott jól ki tudja használni a fehér bundáját, előnyt jelent a számára, sokkal könnyebb elejtenie a zsákmányt. Viszont ez a fehér bunda specializálja arra, hogy csak hóban működik, egy erdőben már jóval nehezebb dolga lenne, tehát ami egyik oldalról előny, a másik oldalról lehet hátrány. Minél összetettebb egy élőlény, sokszor annál szűkebb az a környezeti változás, amihez képes alkalmazkodni.

"a magasabbra fejlődést az egyik ponton nagyon gyakran egy másiknak a visszafejlődésével kell megfizetni és kiegyenlíteni"

Embernél ilyen a szaglás és a rágóizmok nagyon erős gyengülése.

Előbbi miatt lehet olyan jó a színlátásunk, utóbbi miatt pedig az agyunk.

"> másrészt az élettan azt mutatja, hogy a magasabbra fejlődést az egyik ponton nagyon gyakran egy másiknak a visszafejlődésével kell megfizetni és kiegyenlíteni"

Ide szerintem egy jobb példa, hogy kétlábúvá válásunk megváltoztatta a medencecsontot és ettől sokkal problematikusabbá vált a szülés. Vagy hogy a térlátás érdekében a szemek előre kerültek és elvesztettük a szélesebb látókört.