Szerintetek jót tett a világnak a piacgazdaság?

miután, amióta világ a világ még csak egyetlen alternatívája lett kipróbálva (tervgazdálkodás) és az is csődöt mondott, nem hiszem, hogy kétséges a válasz: igen, jót tett, de lagalább is nem tudtak még jobbat kitalálni.

(olyan ez, mint a demokrácia: lassú, is drága is, de jobbat még nem tudtak kitalálni...)

"miután, amióta világ a világ még csak egyetlen alternatívája lett kipróbálva"

Hát ez mondjuk nem egészen igaz így. Ott van például az önellátó gazdálkodás, meg a céhrendszer, meg a rabszolgatartásra épülő gazdasági rendszerek. Elég sok alternatíva lett kipróbálva, mióta világ a világ.

És hogy jót tett-e? Hát, attól függ, mit tekintünk jónak a világ egésze szempontjából. Erre ugyanis nincs egységes válasz.

Például az a mértékű környezetszennyezés, ami ma folyik, biztosan nem jött volna létre mondjuk egy önellátó gazdasági struktúrában. Az is biztos, hogy a piacgazdaság (vagy valami még jobb) szükséges a jelenlegi népesség eltartásához, de hogy ez jó dolog-e? Hát a kis kínai gyereknek biztos jó, hogy nem hal éhen, de globálisan megint kérdéses.

Ez a szétesett társadalom is következménye a piacgazdaságnak - szerintem - és hát kérdés, hogy jó-e.

Mindazonáltal sok jó dolog van benne, szóval nem lehet egyszerűen megítélni.

"...Ott van például az önellátó gazdálkodás, meg a céhrendszer, meg a rabszolgatartásra épülő gazdasági rendszerek. Elég sok alternatíva lett kipróbálva, mióta világ a világ..."

szóval, az a nagy helyzet, hogy az általad felsoroltak is piacgazdaságok. nem célszerű összekeverni a termelőeszközt, a termelési rendszerrel...

Sajnos a piacgazdaság fogalmára nem találtam jobb belinkelhető definíciót, kérlek, mondd el, ha szerinted máshogy van. Szerintem ez nagyjából lefedi a lényeget:

[link]

A legfontosabb részlet:

A piacgazdaság kapitalista gazdaság: a magántulajdonosi jogokat intézményesítésével a gazdasági tevékenységeket a piac koordinálja. Ez azt jelenti, hogy a keresleti és kínálati arányokat nem egy gazdaságon kí­vüli etikai elv, bürokratikus szabály, családi előírás, közösségi tradíció, ha­nem a piaci tranzakciókba lépő, egymással horizontális, tehát nem alá- és fölérendeltségi viszonyban álló szereplők önkéntes megegyezése alakítja ki.

Ehhez képest a céhek pl megszabták, hogy egy mester milyen áron adhat el terméket, milyen arányban járulhat hozzá a város teljes eladásához, hány mester lehet a városban és pontosan milyen minőségű terméket állíthatnak elő (se jobbat, se rosszabbat).

Az önellátó gazdálkodás esetén a piac fogalmának nincs is értelme, hiszen azt használom, amit elő tudok állítani, és annyit állítok elő, amennyire szükségem van.

A rabszolgatartáson lehetne vitatkozni, szerintem annyiban mindenképpen eltér a piacgazdaságtól, hogy egyfajta termelési kényszer jellemzi. A rabszolgákat ugyanis marhára nem lehet kikapcsolni mint egy gépet, azaz a termelő rabszolga és a nem termelő rabszolga etetési költsége nagyon hasonló.

Szóval a háromból kettő biztosan nem piacgazdaság, hacsak nem definiálod másként a piacgazdaságot.