A Trianoni "békeszerződésben" miért csak Magyarországot büntették?

1. Mint a többiek már írták: az I. világháborút lezáró békekötések szerződései közül a magyarokkal a Nagy-Trianon palotában írattatták alá a szerződést, míg a többiekkel más palotákban.

2. A Versailles-i szerződések tekintetében viszont valóban Magyarországot büntették a leginkább. Ez köztudomású volt már akkor is, ezen - hogy ki mindenkitől és mennyi területet vettek el, vagy miféle nem területi jellegű büntetést szabtak ki rá - vitatkozni nem érdemes.

3. Kérdező! Írtad, nem fröcsögni akarsz, csak az okokat szeretnéd tudni!

Amiket az eddigi válaszolók írtak, azok a nyilvánosságot kapott okok vagy magyarázatok.

A hivatalos történelemírás és a nagyhatalmak politikája vagy a világpolitika természete már csak olyan, hogy rengeteg mindent elhallgat, elferdít, tényeket elfed vagy egyszerűen hazudik.

Vagyis a szélesebb körű vagy további ismeretek megszerzése vagy újabb, nem támogatott kutatómunkákat igényel, vagy egy hosszabb történelmi távlatot.

- Magyarország "megbüntetésének" eredeti okai csak részben tehetők az 1916-1920-as évekre.

Nyugati országban élő kutató, nyugati országban fellelhető levél- és könyvtárakban talált rá olyan XX. század-elejei, Európát ábrázoló titkolt térképekre, amelyeken Magyarország határai csaknem megegyeztek az 1920-ban kialakított határokkal.

A térkép az 1800-as évek második felében készült. (!!!!)

- elhallgatják azt a tényt is, hogy a béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttséget mozgásában korlátozták, kapcsolatfelvételeiket megakadályozták, gyakorlatilag fogságban tartották. Hogyan lehetett ilyen körülmények között "érdekérvényesítés", a tényleges tárgyalások lehetősége nélkül?

- az aláírást a magyar kormány eredetileg megtagadta. Erre a szénszállítások betiltását helyezték kilátásba az országgal szemben - 1920 februárjában kegyetlen tél volt, a közintézmények, köztük a kórházak működtetése tragikussá vált. A kormánytagok közül egy sem akarta vállalni az aláírást. Sorshúzással döntötték el, kik tegyék meg.

- Még most sem kap kellő ismertséget az a tény, hogy az új császár IV. Károly 1916. decemberében maga veszi át az osztrák - magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát, elődje kénytelen lemondani. Ugyanígy első intézkedése volt gróf Tisza Istvánt miniszterelnöki székéből eltávolítania.

- Még most sem kap kellő ismertséget az a tény, hogy gróf Tisza Istvánt - aki korának legtehetségesebb magyar államférfija volt, tehetségét külföldön is elismerték - 1918. október 31-én otthonában meggyilkoltatta az az érdekkör, akihez gróf Károlyi Mihály is tartozott.

- Még most sem kap kellő nyilvánosságot az a tény, hogy ez egy olyan érdekkör, amelyik "katonát nem akarok látni" utasítást kiadó hadügyminisztert nevezett ki 1918 őszén. Amikor még harckészültségben kellett volna maradni az országnak.

- Még mindig nem kellően ismert és tanított tény, hogy

IV. Károly - aki 1916. decembere óta főparancsnok is, ld. fentebb -, 1918. november 13-án uralkodói jogáról lemond, de még kinevezi gróf Károlyi Mihályt miniszterelnöknek.

- Még mindig nem kellően ismert és tanított tény, hogy

az 1918. november 13-át követő időszakokat Svájcban átvészelő IV. Károlyban 1921. tavaszán ébred föl magyarországi népe sorsáért való aggódás és két alkalommal szándékozott újra uralkodója lenni szeretett népének. Az első, márciusi szándékáról maga Horthy Miklós beszélte le, míg 1921. októberben IV. Károly seregek élén tért vissza, hogy a hatalmat átvegye.

Kik beszélték rá őt erre a lépésre újra meg újra, a válasz még várat magára.

Sajnos, a Madeira szigetére száműzött volt uralkodói népes családból a családfő, a magyarországi ténykedését követő fél éven belül, spanyol náthában elhunyt.

Nyilván Magyarországot büntették legjobban mert: Itt volt a legtöbb kisebbség (+50%) ők megkapták azokat az országrészeket, ahol éltek. Ez ilyen, az összes többi vesztes országból ugyanígy csináltak egynemzetiségű államot.

A mai Magyarország kb. megegyezik a NMo. etnikai térképén látható magyarsággal. Kis keveredés, ugyanis egészen a háború közepéig a szövetségesek számítottak a Monarchiára, mint éppen hagyandó országra, de mikor kiderült, hogy mennyire gyönge, inkább felszabdalták, és a Kisantantra bízták azt a feladatkört, amit a Monarchiának szántak (ütközőállam kelet és nyugat között)

A magyar küldöttség szabadabban mozoghatott mint bármelyik(!!!) másik, elismerték szakmaiságát (Apponyi) ezzel szemben a bulgárok végig lakakat alatt voltak, és marhavagonban utaztak oda-vissza, de a nagyhatalmi érdekek (kell valamit adni a kisantantnak, ha már csak rájuk számíthatunk) nem engedtek radikális változásokat.

Nem tagadta meg a kormány az aláírást, mindent megtett azért, hogy aláírja - ez ugyanis azt jelentette, hogy elismerik Párizsban az országot és a kormányt.*

Tisza ellenszegült a királynak. Nem illik.

Igen, de ennek a körnek mondjuk Ady is tagja volt, meg sokan mások. Károlyi nem akarta holtan látni Tiszát, le akarta győzni.

Senki, de tényleg senki nem akarta elvállalni a miniszterelnöki széket, elsőre még Károlyi sem.

Szerinted egy összeomlott államban, ahol úgy semmi nem működik, anarchiaközeli állapotok uralkodnak, mennyit segített volna néhány százezer katona, akinek nem tudnak adni ellátmányt? Na, ugye...

IV. Károly visszatértére a kisantant azonnal elfoglalta volna az országot, ezt senki nem akarta, így Károlynak mennie kellett. A másik az, hogy amilyen elbaszott volt mindkét visszatérés, senki nem akarta, hogy újra trónra lépjen.

Ha megtagadják, az azt jelentette volna, hogy megszállás (Törökország) innen tovább a gondolat nem vihető, mert ez az ország teljes felszámolásával járt volna.

Ja, és még valami: Párizsban Magyarország visszakapta a 400 éve elveszített függetlenségét, ezért szedtek le ekkora darabokat az államról, ha sikerült volna 1918ban egy működő államrendszerrel kikerülni a háború és Ausztria karmai közül, sokkal kisebb lett volna a kár. Nem sikerült.

A 15-ös számú hozzászólás alátámasztja azt az állítást, hogy nagyon sok lyukas vagy elmaszatolt hely illetve lényegtelennek vélt tényanyag van a közhiedelemben a Trianoni békeszerződést illető ismeretanyagokban..... (Vesd össze a 14. hozzászólással.)

Reméljük, egyszer ez a dolog végre megváltozik.

Köszönet a kérdést föltevőnek, kérdése hozzásegíthet ehhez.

Minden komoly hozzászólást komolyan kell venni, függetlenül attól, a régi ismeretanyagokról szól-e vagy az idő közben felszínre jutókról.