Mivel magyarázható az alábbi kísérlet? /Fizika 10. /

Amikor kinyitottátok a palackot, a forrásban lévő vízből távozó gőz kinyomta a levegőt. (Nem mellesleg a forralás miatt a vízben oldott "levegő", O2 és CO2 is távozott a gőzzel együtt).

Így mikor újra bezártátok a palackot, abban már szinte csak víz volt, folyékony és légnemű halmazállapotban.

Mikor leöntöttétek a palackot, a vízgőz lecsapódott, azaz visszaalakult folyékony halmazállapotúvá. Emiatt viszont a palackban leesett a nyomás (a légtérben nem volt levegő, mert azt a gőz korábban kinyomta, a vízpára viszont a hidegben szeretne folyékony és nem gáz lenni). Vákuum viszont nem maradhat a folyadékréteg felett, ezért a víz visszapárolgott oda, vagy máshogyan megfogalmazva az alacsony nyomás miatt lecsökkent a forráspontja és újra forrni kezdett.

Nagyon vacak és fárasztó napom volt, úgyhogy kicsit nehezen fogalmaztam meg ezt, de rmeélem érthető...

ennek a kisérletnek van egy párja, ami még érdekesebb.

fogsz két lombikot. az egyikbe tölesz vizet kb. a feléig.

mind a kettő kap dugót és a dugóba egy csövet. a két csövet összekötöd egy T idommal, aminek a szabadon lévő szárán van egy csap.

nyitott állású csapnál elkezded forralni a vizet. (a másik lombik valahol az asztalon, nem kap meleget)

forralod egy darabig (a nyitott csapon távozzon el gőz), majd lezárod a csapot és befejezed a melegítést.

kicsit pihen a rendszer, majd az üres lombikot belerakod cseppfolyós nitrogénbe.

a másik lombikban felforr a víz és közben megfagy. :)

itt is az történik, hogy a forralás miatt a rendszerben a levegő helyét jórészt átveszi a vízgőz. amikor lezárod a csapot, akkor egy zárt teret hozol létre, amiben a "levegő" valójában vízgőz.

amikor az üres lombikot belerakod a cseppfolyós nitrogénbe, akkor a benne lévő jórészt vízgőz lehül, amitől drasztikusan csökken a nyomása. ettől a víz fölött is csökken a nyomás, amitől a felforr. csakhogy a forráshoz rengeteg energia kell, amit az elpárolgó víz csak a többi víztől tud elvenni, ezért a víz lehül (ezért hűt az izzadás) és ha eléggé lehül, akkor biza meg is fagy.

mind a kettő nagyon jó példa arra, hogy a forráspont biza nyomásfüggő dolog. Ez már idehaza is megfigyelhető, mert pl. a Kékestetőn 96°C fokon felforr a víz (magasabban van, kisebb a nyomás), de a Mont Blanc-on 84°C a forráspont, himalájai Mont Everest 71°C. (itt már teát sem lehet csak úgy főzni, mert ez a hőmérséklet nem elég ahhoz, hogy rendesen kioldja a teafűből az ízanyagokat)

mellékesen minden ilyen állapotváltozás (pl. fagyás is) nyomás (és összetétel) függő, csak a legtöbb esetben nem túl nyilvánvaló, nem vesszük észre.