Mi az erĂŠny ellentĂŠte?

Akkor a szociopata viselkedés, amikor megszokásból és kényszerűségből okoz valaki erkölcstelenséget és kárt a társadalomnak, erősen erénytelenségre utalhat. Ettől, aki nem szociopata még nem lesz erényes.

Aki nem megszokásból erkölcsös, hanem érzésből, az nem erényes?

Amikor érzésből erkölcsös valaki, akkor azt szokás intuitív megnyilvánulásnak is nevezni, ami nem feltétlenül úgy működik, hogy tudatában is van az ember annak, hogy mi az erkölcsös...vagyis tudatában van, csak a tudat egy mélyebb szintjén.

Ha jól sejtem a megszokást pedig úgy értheted, hogy "tanulta" az erkölcsösséget, akár neveltetésből, akár a oktatásból adódóan, vagyis hozzászokott, de előfordulhat olyan szituáció, ahol ez a megszokásból eredő erkölcsösség nem fog működni. S talán itt van a különbség a kettő között.

A kérdés, hogy egy "kívülálló" hogyan állapítja meg elsőre, hogy most ez "tanult", vagy "tudott" erkölcsösség.

A kérdésre is válaszolva az erény ellentéte - vagyis inkább a viszonyítási párjának nevezném - az, amikor valaki úgy erkölcsös, hogy gyakorlatilag gőze sincs arról, mi az az erkölcsösség, csak csinálja, mert ezt "látta", de többször megesik, hogy egy szokatlan helyzetben csorbul ez a bizonyos erkölcsösség.