Mi igaz számodra?

Igaz az, ami megfelel a valóságnak.

Más értelemben igaz az, ami a lehető legjobban megközelíti az ideát, az ideálisat. Pl. igaz barátság.

Innentől viszont filozófiai kérdés, hogy a kettő ugyanaz-e, hogy az ideák nem valódibbak-e, mint azoknak a földi, megvalósult formái. Szintén filozófiai kérdés lehet, hogy ismerhetjük-e a valódi igazságot bármiről is, hiszen a világképünk mindig szubjektív valahol. De mégis, ha ugyanarról sok ember állítja velem együtt az, hogy igaz, ezt valamilyen objektív módon lehet igazolni, akkor elfogadható igaznak. Hogy aztán más korok mennyire haladnak majd előre az igazság megismerésében az más kérdés, a szubjektív érzete nekem is, másoknak is az lesz az adott jelenségről, hogy az igaz.

Nézd, a szemed a különböző hullámhosszú látható fénysugarakat színekre fordítja le, az infrát már nem is látod, csak melegként érzed a bőrödön, az ultraibolyát sehogy sem érzed, csak felégsz, pedig ugyanaz a fizikai sugárzás.

Az érzékszerveink a körülöttünk zajló fizikai világot már erős jelátalakítás után adják át az agynak, ami még ezt is különböző fordításokon át teszi be egy virtuális világképbe.

A világot valódi valójában már ez alapján sem érzékeljük közvetlenül, csak egy interpretációt kapunk róla.

Nem érzékeljük, fel sem fogjuk a tértorzulásokat, egyáltalán a teret, az időt a maga valójában.

Ezek tények, igazolhatóak, bizonyíthatóak, tehát egy igenis létező világgal a kapcsolatai azért teljesen megalapozottak.

Innentől szerintem olyan szintű túlfilozofálás a "semmi nem úgy van" gondolat, mintha a homályos üvegen át látott macskáról elképzelnénk, hogy valójában kacsacsőrű emlős. Főleg, ha a látásomon kívül sok más módon ellenőrizni tudom a macskaságát. :D

A "semmi nem úgy van" gondolat legtalpraesettebb és egyben egyelőre nem cáfolható változata az, ami feltételezi, hogy a világunk egy virtuális valóság egy szuperszámítógépben.

"Az hogy a világ objektive is létezik csak egy racionális munkahipotézis."

Így van.

És mint legegyszerűbb működőképes hipotézis-verzió, biztos cáfolatig elfogadható.

:)

Sok érdekes vélemény olvasható. Lehet tovább filozofálni. De úgy gondolom, maradhatunk a gyakorlati életnél. Ebben az összefüggésben a [A "semmi nem úgy van" gondolat legtalpraesettebb és egyben egyelőre nem cáfolható változata az, ami feltételezi, hogy a világunk egy virtuális valóság egy szuperszámítógépben.] vélemény lehet, hogy igaz, lehet hogy nem, de számunkra érdektelen, mert használhatatlan. Maradnék a tudomány által használt módszertannál, az egyénre is alkalmazva.

Van valamennyi ismeretem. Ha annak alapján valami nem ellentmondásos és nem cáfolható, akkor az számomra igaz mindaddig, míg nem jön valaki, aki képes cáfolni, vagy rámutatni logikátlan voltára.

Egy, a falujából soha ki nem mozdult, médiát nem használó afrikai számára az a kijelentés, hogy a hó fekete, lehet igaz is. A dolog számára irreleváns. Ha azonban jön valaki, és elmagyarázza, miért szükségképpen fehér, és az illető megérti, akkor tudni fogja, hogy az új igazság: a hó fehér (amíg tiszta). Valahogy így lehetnénk a többivel is.

"71% tehát valójában azt mondod, hogy ha én úgy gondolom, hogy van még sör a hűtőben, akkor nyugodtan higgyem azt, de ha egy haver azt mondja hogy már nincs, és nem szokott hazudni, akkor logikus elfogadni azt a verziót inkább, hogy nincs. Wow, köszi, ezentúl így fogok élni! :P"

Nos, amennyiben nincs lehetőséged megnézni, van-e ott sör, plusz te már legalább három hete nem vettél és tettél be új flaskákat, de közben viszont ittad, mint állat, akkor sokkal valószínűbb és cáfolatig hihetőbb, elfogadhatóbb teória, hogy tényleg kifogyott, mint az, hogy valami térenkívüli csodalény újra feltöltötte neked a hűtőt. :D