Ha alkotok egy nyelvet, akkor azzal tényleg semmit nem lehet csinálni?

"Miért kéne ehhez nagy szókincs? Fantázia szükséges hozzá, nem?"

Azért, mert egy egész "lexikonnyi" szót kell ismerned, ha a Te nyelveden is mindent ki akarsz fejezni, ami a többi nyelvben kifejezhető.

Enélkül nem nyelv egy nyelv, akármilyen élénk is a fantáziád! :)

> Miért kéne ehhez nagy szókincs? Fantázia szükséges hozzá, nem?

Ha csak hasraütéssel, a fantáziádra bízva alkotsz szavakat, akkor a kutya nem fogja megtanulni a nyelvedet. Ehhez nem csak fantázia kell. Egyrészt sok nyelvben ugyanazt a dolgot különböző szavakkal fejezik ki, amiben vannak árnyalatnyi különbségek – pl. forró, izzó, tüzes, meleg –, illetve vannak különböző dolgok, amelyet ugyanazzal a szóval fejezünk ki – pl. a magyar szeretni szó az angolban két különböző szó, like és love, vagy a vezetés szót használjuk autóvezetésre, cégvezetésre is, pedig elég különböző dologról van szó. Hogy ezek hogy alakulnak az adott nyelvre, az az adott nyelv specifikuma, ettől lehet a nyelv egyszerűbb, könnyebb, vagy összetettebb, bonyolultabb. Ha simán csak minden magyar szónak megfeleltetsz egy fantáziaszót, akkor gyakorlatilag a magyar szavakat képezted le, annak minden speciális, itt-ott teljesen logikátlan, vagy a többi nyelvhez képest teljesen eltérő, idegen, nehezen tanulható sajátosságával. Gondolom nem az a cél, hogy egy bonyolult nyelvet alkoss.

Aztán számít a szavak hossza is. A nyelvben úgy általában a legtöbbet használt szavak rövidebbek, a ritkábban használt szavak hosszabbak, legalábbis ez lenne a logikus (persze egy konkrét nyelven rengeteg ellenpéldát lehetne felhozni). Ennek akár lehetnek kulturális sajátosságai is. Pl. nálunk a ló szó rövid, mert a mi kultúránkban, ahol a nyelv megszületett a ló gyakran használt szó. De egy afrikai nyelvben mondjuk a ló már lehet hosszabb szó, mert ott ritkábban használják. Szóval ilyen szempontot is figyelembe lehet venni, és egy új nyelv esetén célszerű is figyelembe venni. Szóval ez azért elég sok kutatással, elemzéssel, statisztikák készítésével járhat.

A nyelv redundanciája sem mellékes szempont. Én pl. kimondottan utálom az angol nyelvet, mert túl rövidek a szavak, az én fülem számára néha nehéz eldönteni, hogy most egyik, vagy másik szóról van szó. Pl. az I can see és az I can't see között írásban is alig van különbség, de kiejtésben ha valaki gyorsan beszél, még nehezebb számomra érzékelni, hogy ott most volt-e egy elhadart t betű vagy sem, pedig homlokegyenest az ellenkezőjét jelenti a kettő ugye. Lásd még a viccet:

- Two rums to room two-two-two!

- Tárám, tárám, tátátá! Szórakozz a nagynénikéddel!

Vagy: [link]

A nyelv által használt hangzók sem lényegtelenek. Ez is befolyásolhatja, hogy mennyire könnyen vagy nehezen tanulható egy adott anyanyelvű számára az adott szó.

Aztán az anyanyelvedben használt szavakhoz hasonlóság is nagyon fontos. Anno az 1800-as évek végén Johann Martin Schleyer megalkotta a volapük nyelvet. A fő hibája az volt, hogy a szavak megalkotásában volt logika, de úgy összességében nagyon távol állt minden természetes nyelvtől. A nyelvtan is bonyolult volt, bár kétségtelenül logikus. Ott is voltak írásbeli kivételek, így elég nehezen lehetett megtanulni. A nyelv alkotója sem volt perfekt benne. Az eszperantó ezzel szemben sokkal egyszerűbb nyelvtant használ. A szavakat úgy választották meg, hogy a nagyobb nyelvekben az ismerősen cseng, rendszerint valamilyen latin szó egyszerűsítésével, átvételével történt. Aki tanulja, annak vannak benne ismerősen csengő szavak.

Szóval itt nem csak fantázia kell a nyelv, vagy akár a szavak megalkotásához.

Amúgy mi baj az eszperantóval? Miben tud több lenni a te nyelved, mint az eszperantó, mitől lenne sikeresebb nála? Ha erre a kérdésre nem tudsz ütős, erős érvet felhozni, akkor el se kezd az egészet.

#15: Hát az eszperantó is egy nagy kalap szar. Engem pl. irritál a ^j (zs), nem kéne bele, a w viszont nagyon hiányzik.

Ráadásul érdelmesen sikerült a kw hangpárokból kv-t csinálni, ami nagyon kelet-európaivá teszi a nyelvet. Sőt ha már itt tartunk akkor az ˇu is egy olyan amit elég sok nyelv beszélőjének nehéz.

Remélem nem gondolod azt hogy az eszperantó valami szent legegyszerűbb nyelv, mert közel sem az, a fonológiája illogikus, és semmilyen szabályszerűség nincs a szavak eredeti és eszperantó alakja közt, plusz teljesen random ollózták össze a szavakat mindenhonnan.

Őszintén szólva ezt az "univerzális nyelv" ötletet ki lehet dobni a kukába, mert semmire nem jó.

(És az eszperantót nem is hangullal írják. Helyette a halál logikátlan latin abc-vel)

"Ha alkotok egy nyelvet, akkor azzal tényleg semmit nem lehet csinálni?"

Sokan foglalkoznak hobbiból nyelvalkotással. Attól függ, mi vele a célod. Az eszperantóval nem érdemes összehasonlítani, mert az egy nagyon más korban alkotódott, amikor még egy valóban nyitott kérdés volt, hogy mi lesz a világnyelv. Kissé lehet, hogy utópista elképzelés az eszperantóé és Zamenhofé (egész világon használt, mindenki számára egyenlő státusú nyelv; a világon mindenki mindenkivel érthessen szót), de ha belegondolsz, hogy az angolnak ma milyen a státusa, annyira nem is életképtelen ötlet. A különbség az - és ez az, amit Zamenhof nem vett figyelembe - hogy egy nyelvnek nem elég, hogy egyszerű és jó legyen, gazdasági hajtóerő is kell mögé. Valakinek komolyan érdekében kell, hogy álljon, hogy az legyen a világnyelv. De amíg a legerősebb gazdasági, kulturális hatalmak nem azt akarják világnyelvként (és soha nem is fogják, mert az ő érdekük a saját nyelvük terjesztése), addig nem fog úgy elterjedni.

"Most ha én alkotok egy nyelvet, pl zászlóval, nyelvtani szabályokkal, rengeteg szóval, képzőkkel, stb stb....akkor azt én is el tudnám valahol fogadtatni, vagy ilyesmi?"

Ha elég kitartó vagy, biztos el tudod valahol fogadtatni, csak kérdés, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Gondolom nem arra vágysz, hogy valami poros nyilvántartásba bejegyezzék a nyelvedet, mint a 236756. mesterséges nyelvet. Ahhoz meg, hogy széles tömegek beszéljék, az kéne, hogy komoly helyeken legyen ez az elfogadott nyelv (vezető országok egyetemein, hivatalokban, ennek a nyelvnek a segítségével lehessen jó munkalehetőségekhez jutni, vagy ez a nyelv legyen az út, amin bizonyos kulturális, tudományos információkat el lehessen érni). Erre gondolom te is belátod, hogy gyakorlatilag semmi esély. Ez még az eszperantónak sem sikerült, pedig a mesterséges nyelvek közül az állt a legközelebb hozzá. És praktikus is lett volna, mert tényleg mindenki számára sokkal könnyebben tanulható, mint a jelenlegi világnyelv, az angol.

A másik gond pedig az, hogy a kérdésedből látszik, hogy nincs ebben gyakorlatod (nem bántásból), és őszintén: szerinted miért akarna bárki is egy olyan nyelvet tanulni, amit nemcsak, hogy sehol nem beszélnek, de mégcsak nem is annyira logikus, tanulható, hogy élvezet legyen vele foglalkozni? Az eszperantó abban volt zseniális, hogy egy nagyon hajlékony, nagyon tanulható rendszer, de még ez sem volt elég a célja eléréséhez. Tele van a padlás lelkes laikusok mesterséges nyelveivel. Ha azt akarod, hogy tanulják emberek, akkor el kell érned, hogy érdekükben álljon.

"Az első ami eszembe jutott: Minek?"

Nekem is ez jutott eszembe.

#6:

"Például Tolkiennek volt valamilyen szintű nyelvészeti ismerete és az általa kreált nyelvek mára egész komoly dilivé nőtték ki magukat, ami nyilván nem a fantáziáján múlott."

Ja, Oxfordban végzett nyelvészprofesszor volt, úgyhogy tényleg volt "valami nyelvészeti ismerete"...

"#15: Hát az eszperantó is egy nagy kalap szar. Engem pl. irritál a ^j (zs), nem kéne bele, a w viszont nagyon hiányzik. "

Hát engem meg nem irritál a ĵ betű, és rohadtul örülök, hogy nincs benne a w. Sosem szerettem azt a betűt, és érthetetlen volt mindig is számomra, hogy miért van benne annyi nyelvben. Ami viszont számomra is teljesen érthetetlen az eszperantóban, az az ŭ betű. Sosem értettem, mi a fene szükség van erre a félhangzóra, ami eleve idegen sok nyelvtől. Meg van még pár ilyen érthetetlen kis apróság az eszperantóban, aminek a megléte furcsa, tekintve, hogy egy minél egyszerűbb nyelv létrehozása volt a cél (pl. a melléknév egyeztetése a többes számmal meg a tárgyesettel).

"Most az eszperantót hagyjuk, bár kétségkívül valamennyire sikeres nyelv, de innen-onnan ollózták össze a szavakat, ami miatt nekem pl nagyon nem tetszik."

Vannak úgynevezett a priori és a posteriori mesterséges nyelvek. Az előbbiek azok, amik teljesen tiszta lappal indítanak, vagyis a szókincsük teljes mértékben mesterséges. Ilyen pl. a solresol, ami egy jópofa elképzelés. Az a posteriori nyelvek, amilyen pl. az eszperantó, ezzel szemben hozott anyagból, vagyis más nyelv(ek) meglévő elemeiből dolgoznak. Én úgy gondolom, hogy az eszperantó sikerességének részben pont az az oka, hogy a szavak, amiket használ, nagyon is "nemzetköziek", tehát köthetők valamihez. Te is szívesebben tanulnál egy ilyen nyelvet, mint mondjuk a klingont.

"Hát nem tudom. Hobbi, vagy egyéb célok. Láttam több mesterséges nyelvet is, de azok nincsenek igazán kidolgozva, vagy pedig elkezdték, aztán valahol félút felé abbahagyták. Egy kis közösség összehozása nem lehet rossz :D Persze nem többszázezer emberre gondolok."

Ez akár sikerülhet is, de ehhez is óriási munkára van szükség + valamire, ami miatt érdemes lesz a nyelvedet másoknak is tanulni.