I. István miért döntött úgy, hogy király lesz (fejedelem helyett)?

Mivel csak így alapíthatott államot.

Akkoriban az elfogadott államforma az királyság és császárság volt.

Király csqk a pápa engedélyével lehetett, a fejedelemséget nem fogadták el.

Ráadásul István elítélte a pogányságot, kereszténység párti volt.

Így király lett, 2 Szilveszter engedélyével

20:25,

És ha nem teszi, akkor most te valószínűleg nem magyarul mondanád a baromságaidat...

Nem csak a király, a kialakuló rendek többsége is sürgette a kereszténység felvételét.

István felesége Bajor hercegnő volt, de máshonnan is erős diplomáciai nyomás nehezedett az ország vezetőire, be kellett tagozódni Európa vallásába és fel kellett venni a szokásokat, formákat.

A feudális rend kezdeti elemei megvoltak, nem volt igazán akadálya, bár azért ellenző is akadt szép számmal, de azok meg lettek győzve, szép szóval, meg fegyverrel.

Nem volt más út.

@Sir Butcher

Az igazság nyers megfogalmazása sokszor baromság itt GYK-n.

Ám valószínű, hogy valahova Ázsiában visszazavartak volna a kedves keresztények.

Ugyebár a honfoglalás után a 900-as években kalandoztunk össze-vissza, de a harcmodorunkat Európa felismerte, ami ahhoz vezetett, hogy katonailag fenyegetve lettünk. Ezzel párhuzamosan megszűnt Európa széttagoltsága, ami korábban jellemző volt rá (ami magához a kalandozások sikeréhez is hozzájárult). Ottó azonban erős, egységes német császárságot hozott létre 962-ben (Német-római Birodalom), ami komoly katonai fenyegetést jelentett ránk nézve. Délen pedig Bizánc fenyegette a seggünket.

Ráadásul nem is volt olyan jó dolog magyar fejedelemnek lenni, mert ez a fejedelemség egyáltalán nem volt egységes. A kalandozások is, a tudomány mai állása szerint nem felülről megszervezett folyamatok voltak, hanem "magánvállalkozások", előállt egy előkelő és ment vele fosztogatni, kalandozni, aki akart, a zsákmány reményében. A nomád állam eléggé decentralizált volt, nem mindenki fogadta el István uralmát (mire ő lett a fejedelem), és sokan ugyebár fel is lázadtak ellene.

Tehát a helyzet: erős külpolitikai fenyegetés + belső gyengeség, fejedelmi hatalom gyengesége.

Mi a megoldás? Létre kell hozni egy európai mintájú erős, eresztény, nyugati típusú államot. VAgyis úgy menthetjük meg magunkat a kereszténység fenyegetésétől, hogy magunk is azzá válunk. Ráadásul a király az egyház és nyugati lovagok erejével úrrá lehet a belső nyugtalanságokon, lázadásokon, fejedelmi hatalomra törőkön is. Lényegében ezért döntött úgy István, hogy király lesz. De ez volt apja, Géza fejedelem célja is, de az ő idejében még nem ért meg erre a lehetőség.

Egyébként írtak ilyeneket felettem, hogy "rendek" is akarták ezt. Ez tévedés, Magyarországon ekkor hírből sem voltak még rendek. Még Nyugat-Európában sem :)

Fentebb a kialakuló rendekről írtam.

A feudalizmus korai változata lényegében már a Római Birodalom bukása után elkezdődött, bár egyes országokban más jellemzői voltak, de mindegyiknek a földtulajdon volt az alapja. Legfontosabb és később elterjedt változata a frank királyság alatt fejlődött ki és ebben már megtalálhatók a későbbi rendi, hűbéres felállás alapmotívumai, egészen a korai időktől, amit ismerhetünk.

A honfoglaló magyarság tagolódása kezdetben nemzetiségi alapokon történt, hiszen köztudottan több szövetséges népcsoportból állt a hatalmi rendszerünk.

Hogy valóban hét vezér alá tartoztak e, mint a legenda tartja, az nem bizonyított, de később a területi elhelyezkedés, a fennhatósági övezetek határainak kijelölésében ez biztosan szerepet játszik és a később sokáig érvényes, jellegzetesen magyar familiárisi rendszer eredetileg innen eredeztethető.

Ebben a rendszerben már megvannak a különféle hatalommal rendelkező és egymás alá és fölérendeltségének a korai elemei, bár természetesen még nem annyira szervezetten, mint a későbbi rendi felállásban, de kimutathatóan.

Az igazi változást és az európai formák teljes átvételét a kereszténység felvétele hozta el, amelynek szervezeti felépítése és hatalmi, felügyeleti területeinek kialakítása elvileg megszabta a későbbi közigazgatási övezeteket, illetve azok kiépítésével maga is megfelelő érdekszférát kapott.

Annyi tény, hogy például a kereszténység államvallássá tételét ezek a familiárisi, vagy kialakuló rendi vezetők is szorgalmazták, bár az nem teljesen tisztázott, hogy ennek az oka a jó politikai éleslátás volt e, az, hogy tisztában voltak a keresztény világ hatalmas és megsemmisítő erejével, szándékával a pogány ország ellen, vagy pedig már korábban maguk is kereszténnyé váltak, hiszen valószínűleg a korai hittérítők, mint Gellért püspök, a vezető személyekre különös gondot fordítottak és elsősorban őket térítették meg, illetve igyekeztek erre, ami nem mindenhol járt azért teljes sikerrel.

A királyság felvételéről István egyedül aligha dönthetett volna, ehhez kellett a többi főúr támogatása, lényegében ezt akartam fentebb kijelenteni, ha nem teljesen pontosan fogalmaztam, akkor elnézést kérek.