Debrecent a II. világháború után miért nem építették újjá?

Németországban sem ment minden simán.

Nem is olyan régen építették újra a drezdai Frauenkirchét.

Stuttgartban 1995-ben is látszott a főpályaudvar környékén a sebhely.

Debrecenben csak a nagyállomás környéke sérült meg. Nem volt olyan hosszan tartó ostrom, mint Budapesten.

Jártál már a budapesti Károly körúton? Szerintem ott még ma is vannak földszintes háborús maradványok?

Egyáltalán, miért kell minden épületet a háború előtti állapotába visszaállítani?

A földig rombolt Varsóban megértem, hogy az Óvárost egy az egyben helyreállították.

A budapesti Erzsébet-híd is egészen más, mint az eredeti.

"Egyáltalán, miért kell minden épületet a háború előtti állapotába visszaállítani?"

Talán, mert a múlt század eleji vagy XIX. század végi épületek jobban emelik a városképet, mint a "modernek" titulált, üveg és vasbeton kockák, vagy az, ha parlagon hagyják az épületek helyét (lásd.: Petőfi tér).

Én pl. azt sem értem, hogy a bíróság épületét miért kellett a Széchenyi utcára építeni, nem is beszélve arról, hogy az az épület egy borzalmas hodály, amitől kiráz a hideg. Igazán visszaépíthették volna a Petőfi térre ezt az épületet: [link] Nem volt egy olyan túlcizellált palota, amit ne rekonstruálhattak volna könnyűszerrel, és mindenképpen szebb lenne, mint az a "hiper-modern, óriás modem". Petőfi térért amúgy sem lenne kár, mivel az állomás közelsége miatt állandóan tele van "bizalomgerjesztőbbnél, bizalomgerjesztőbb" arcokkal, így az ember nem szívesen üldögél ott.

"A földig rombolt Varsóban megértem, hogy az Óvárost egy az egyben helyreállították."

Épp ez az! Ha a lengyelek egy egész óvárost, egy az egyben visszaépítettek, akkor Debrecenben igazán nem lett volna nagy dolog visszaépíteni, azt a néhány épületet.

>>"A földig rombolt Varsóban megértem, hogy az Óvárost egy az egyben helyreállították."

Ne felejtsd el azt, hogy Varsóban kő kövön nem maradt, nemcsak annyira sérült meg a Királyi Vár és az Óváros, mint a Budai Vár. Itt megértem azt, hogy fütyültek a műemlékek helyreállításánál nálunk alkalmazott elvre, hogy már a tégla színe is mutassa, meddig tart az eredeti rom, és honnan kezdődik a kées hitelű rekonstrukció.

> Épp ez az! Ha a lengyelek egy egész óvárost, egy az egyben visszaépítettek, akkor Debrecenben igazán nem lett volna nagy dolog visszaépíteni, azt a néhány épületet.

Az a Bíróság, ami 1944-ben megfelelt az akkori jogszolgáltatás bürokratikus igényeinek, nem felel meg a mai kívánalmaknak.

Ugyanez érvényes a Nagyállomásra.

Mit szólnának a Versaillesbe és Trianonba látogató mai turisták, ha annyi mosdó lenne ott, mint a Napkirály idejében? (Vagyis egy sem. Lajos a felhajtható fedelű sámliba intézte a dolgát, udvaroncai pedig a folyosók sötét sarkaiba.)

"Az a Bíróság, ami 1944-ben megfelelt az akkori jogszolgáltatás bürokratikus igényeinek, nem felel meg a mai kívánalmaknak"

Ez szerintem azért nem helytálló érv, mert pl. a Parlament a mai napig megfelel az országgyűlés igényeinek, és még rengeteg olyan közigazgatási épület van az országban, amelyek legalább 100 évvel ezelőtt épültek.

Viszont, ha a közigazgatási épületekre még az ember rá is fogja, hogy mások a jelenkor igényei, ezért másfajta épület kell, azokat a palotákat, amelyekben lakások voltak, mindenképp visszaépíthették volna, sőt még akár a Royal szállodát is: [link]

A Zsinagóga sorsa meg egyenesen szégyenletes! Csupán a tornya sérült meg a bombázás során, kb. 15 évig állt a háború után, és mire hivatkozva bontatták le a komcsik? Egy tűzeset miatt, ami után simán fel lehetett volna újítani, ha akarták volna, de nem akarták! Helyette akartak a helyére egy "csodás" szalagházat: [link]

Persze mit várjon az ember egy olyan rendszertől, amelyik Budapesten a Nemzeti Színházat, teljesen nonszensz módon, a metróépítésre hivatkozva, szemberebbenés nélkül felröpítette. Franciaországban valószínűleg zártosztályra utalnák azt, aki ilyennel állna elő. A Nemzeti sorsa remek példája az előző rendszer barbarizmusának.

> A Zsinagóga sorsa meg egyenesen szégyenletes!

Nemcsak Debrecenben, HANEM EGÉSZ MAGYARORSZÁGON.

Mit tehetünk, ha a zsidóságot 1944-ben 95%-os hatásfokkal kiirtották Budapesten kívül, és nem maradt elég hívő, aki finanszírozni tudta volna a vidéki zsinagógák és zsidó temetők EREDETI FUNKCIÓJUK SZERINTI HELYREÁLLÍTÁSÁT.

Sőt, ha körülnézünk Bp. 23 kerületében, többségükben ugyanez a helyzet.