Mi motiválhat a történelem apró részleteinek megtanulására?

Én is időpocsékolásnak tartottam dátumokat meg neveket megtanulni, ráadásul azt sem tudtam belátni, hogy ez valaha is hasznomra lehet.

Ami pedig nem dátum vagy név , annak nagy részét meg nem hittem el. Így végig 2-esel mentem át, pedig matekból 5-ős voltam.

A nevek megtanulása mondjuk azért jó, mert így ha valaki egy jelenkori eseményre aktualizál egy régi történelmi eseményt, és utal rá egy történelmi személy vagy az esemény nevével, akkor tudod, hogy miről van szó.

Egyébként is, ha az eseményeket konkrét helyekkel, nevekkel, időpontokkal kötjük egybe sokkal jobban megjegyezzük. Gondold el, hogy mennyi maradna meg abból, hogyha így tanulnánk, hogy "valahol, valaki, valamikor...".

Az évszámok pedig szerintem elég fontosak, ezáltal időben helyre tudod rakni egymáshoz képest az eseményeket, és ha csak azt tanulnád meg, hogy mi jött mi után nem biztos, hogy eszedbe jutna az egyes események sorrendje, ha nem kötnél hozzájuk évszámot. Ezenkívül azért is fontosak lehetnek, mert így láthatod, hogy mennyi idő telt el bizonyos események alatt (pl. egy háború milyen hosszú volt, egy diktatúra meddig tudott fennmaradni stb.) Egyébként például azt én is fölöslegesnek tartom, hogy egyes eseményeket napra pontosan megtanuljunk, ez már csak kb. mintha azért lenne, hogy elmondhasd magadról, hogy milyen művelt vagy, de a többi azért szerintem hasznosnak mondható.

Ami föltünt a szövgedben, hogy a saját szemléletedröl azt irod h hibas - Ez sokat elmond társadalmunk tekintélytiszteletéröl...

Sok társadalomban (német, angolszász) már nem divat ez a fajta poroszos tanítási gyakorlat, kevesebb lexikális anyagot tanítanak.(én föleg német nyelvterületen éltem)

De az tény, hogyha sikerül a száraz adatokat is megjegyezned, könnyebben rakod majd össze a 'képet'. Meg aztán a memória 'hálóként' müködik: minél több tényt tudsz egy területröl, annál könnyebben tudsz ehhez hozzákötni más tényeket. És sajnos ebben a google nem olyan nagy segítség mint a saját memóriád. Szóval érdemes fejlesztened, karbantartanod.

Ha motivál a negatív példa:

Én fizikusként biológiai irányba mentem el, és nagyon zavar, hogy szinte képtelen vagyok tényeket megjegyezni, márpedig a biológia (is) a sok kis tény tudománya.

Ráadásul középiskola után a történelm is elkezdett ám érdekelni, és elég nehezen megy egy-egy téridö-régió megértése lexikális információ megbízható memorizálása nélkül.

" Míg VIII. Henrik Boleyn Annával szenvedett...'

Khm, nem fordítva...?:) Nnapersze a lefejezés nem fáj, és mindig az újdonság erejével hat, meg talán az igaztalan vádak is szórakoztatták...

[link]

Én úgy látom, ha valóban tanulni akarunk a múltunkból, akkor szükséges annak pontos és kellően részletes ismerete, mert rengeteg eseményt befolyásoltak ilyen aprónak, jelentéktelennek tűnő tények is, hogy egyes vezető szerepet játszó személyeknek éppen milyen szokásai, betegségei, vagy épp csak milyen személyes események történtek vele. Persze nagy általánosságban és egy alap műveltségi szinten elégséges a puszta tények nem túl mélyre ható ismerete és azok logikai láncba kapcsolása, de a valódi okok feltárásához elengedhetetlen a pontosabb, részletesebb ismeretanyag elsajátítása.

Jómagam is reál beállítottságú vagyok, de emellett imádom a történelmet, mindig is az örök kedvencek: a matematika, kémia és fizika mellett a legkedveltebb tárgyam volt.

Emellett, ahogy a korábbi válaszokban is említették a nagyobb ismeretanyag elsajátítása fejleszti a memóriát és felkészít a magasabb szintű tanulmányok sikeres folytatásához, mert ott már szükség van arra, hogy nagy mennyiségű ismeretanyagot tudjon az ember memorizálni, majd átlátni, ezáltal egy sokkal komplexebb témakört is egy egyszerűbbként felfogni és alkalmazni.

A részletek azért kellenek, mert nem lehet úgy megtanítani dolgokat, hogy "egyszer volt, hol nem volt egy francia király, akit a fellázadt nép lefejezett". A matekot se úgy tanítják, hogy "volt valami görög ürge, aki mondott valamit a derékszögű háromszögekről".

A töriben például nagyon fontos az időpont, hiszen a dolgok egymásra hatnak. Az egyik esemény kirobbantja a másikat. Bár az egyes országok történelmét szeparáltan tanítják, mindig érdemes megnézni, hogy mi történt máshol akkor, amikor itt ez meg ez történt.

Nem mellesleg töritudással nagyon jól lehet csajozni.

Mint az előzőből is megtudhattad, a tudományterületeket nem lehet absztrakt módon tanítani. A megértéshez és megjegyzéshez konkrétumok kellenek, azokon keresztül rögzül (asszociatív módon) az ismeret. Akik általában azonos intenzitással tanulnak minden tárgyat, lényegesen gazdagabb tudással rendelkeznek. Az nem a több tanulás, hanem a szélesebb látókör miatt van. Minthogy a történelmi események és összefüggések konkrét személyek konkrét tettein át is bemutatásra kerülnek, ugyanakkor ezek a személyiségek más területekhez is kapcsolódnak, így sokkal plasztikusabb összképünk lesz. A II. világháború befejezésének megértése Szilárd Leó, Neumann János, Oppenheimer és társai nélkül elég bajos. Ugyanakkor fizikában, informatikában is előkerülnek e nevek.

A történelemben az egyes személyiségek egyéniségéből, a korszellemből lehet megérteni a történések szükségszerűségét, a korszellem a technikai-tudományos ismeretektől függött. Enélkül lexikális ismeretek (pláne elvont ismeretek) halmaza lenne, amit képtelenség megjegyezni.

Csak abból lehet elfelejteni valamit, amit megtanultál egyszer. Minél több összefüggést ismersz, annál kevésbé tűnik fel, ha egyeseket nem ismersz.