Mi a kapcsolat a szociológia és a családtörténet között?

Ha érdekel a családfánk, akkor igényeinktől, türelmünktől, a ráfordítható időnktől,anyagi helyzetünktől és a hozzáférhető források mennyiségétől függően több célt is megfogalmazhatunk. A legegyszerűbb, ha csak az őseinket rakjuk időrendi sorrendbe, lerajzoljuk az ismert alakzatban és gyönyörködünk benne. Ennek igazából csak érzelmi értéke van (segít a ki vagyok, kiktől származom- kérdések megválaszolásában). Tudományos értékű viszont akkor lesz, ha nem csak látni akarjuk, hanem megérteni is, ha minél több információt gyűjtünk minél több ősünkről (mikor született, milyen vallású, milyen iskolákat végzett, mi volt a foglalkozása különböző életkorában, kivel, mikor kötött házasságot, hány gyereke született, mi lett az ő sorsuk, hol lakott, hányszor és hova költözött, milyen volt az anyagi, vagyoni helyzete, mikor és milyen körülmények között halt meg, csak hogy a legegyszerűbbeket említsem). Ha ezekről minél több mindent megtudunk,akkor már adódnak a kérdések, hogy miért is történt pont úgy és pont akkor valami, ahogy (pl. miért keresztelkedett ki az eredetileg zsidó dédapa). A kérdések megválaszolásához, vagyis a családfa értelmezéséhez komoly történelmi, társadalomtörténeti (itt már befigyel a szociológia, hiszen a társadalomtörténet a történelem és a szociológia közös "gyereke") és szociológiai tudás kell, mivel a történések zöme mögött komoly korabeli társadalmi ok áll (az előző példához visszatérve: ismernünk kell egyfelől a kikeresztelkedés lehetséges történelmi hátterét - zsidótörvények, zsidóüldözés, numerus clausus- és szociológiai hátteret, pl. a zsidóság akkori társadalmi helyzetét, szokásait, a zsidósággal szembeni akkori társadalmi előítéletek minőségét, mértékét stb). De komoly szociológiaelméleti tudás kell például ahhoz, hogy megfigyeljünk és értelmezzünk olyan dolgokat a családfánkban, mint például a társadalmi státusz változásai egy-egy ősünk életén belül, vagy az előző és következő nemzedékek társadalmi státuszában bekövetkezett változások (ez az ún. intra- illetve intergenerációs mobilitás). Ezért a családfakutatás (vagy genealógia) a szociológia és a történelemtudomány közös ágának számít.