Valaki összefoglalná a Lazarsfeld-paradigmát?
Tudom, fenn van itt-ott, könyvet is olvasok róla.. De valahogy nem tiszta...
Valamint azok a fogalmak se, mint parciális kapcsolat, nulladrendű kapcsolat, stb..
a Lazarsfeld – paradigma segítségével a kutató kizárhat bizonyos lehetőségeket, elképzeléseket vagy megerősíthet más lehetőségek mellett szóló érveléseket, bizonyítani, azonban semmit sem bizonyíthat vele, hiszen semmi sem biztosítja, hogy a két kiinduló változó között valóban van (vagy éppen nincs) kapcsolat, továbbá, mivel nem ad irányelvet (és nem is tud!) a kontrollváltozók megválasztására, így az teljesen a kutató szubjektumán múlik. Márpedig, ha nem jó kérdéseket teszünk fel, nem is kaphatunk jó válaszokat.
Az alapparadigma természetesen feltételezi, hogy van összefüggés (akár pozitív, akár negatív) a két kiinduló változó között. Előfordulhat azonban, hogy az egyik nulladrendű változónak, úgynevezett elfedő változót választunk, mely nem ad betekintést az állítás hátterébe, s azt eredményezheti, hogy nem találunk összefüggést. Ekkor, azonban ha bevezetjük a megfelelő kontrollváltozót, szembesülhetünk a minta vagy állítás valódi viselkedésével, s olybá tűnhet, ha a kontrollváltozót alkalmaztuk volna az eredeti, elfedő változó helyett, és fordítva, akkor az elfedő változó, kontrollváltozóként már specifikációt eredményezett volna.
Természetesen meg kell jegyeznünk azt, hogy a paradigma felhasználása a végletekig önkényes, hiszen a változók kiválasztásának szabadságáról már beszéltünk, de ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy magunk döntjük el mi minősül szoros vagy gyenge, illetőleg szignifikánsan gyengébb parciális kapcsolatnak, s a következtetéseinket is erre alapozzuk. Rosenberg említést tesz a paradigma egy másik dimenziójáról is, mégpedig azt, hogy nem foglalkozik az eredetinél szignifikánsan erősebb parciális kapcsolatokkal, aminek kapcsán ő, az ezen esethez kapcsolódó nulladrendű változót torzító változónak nevezi Végezetül pedig pár szó az ex post facto (vagyis a tények utáni) hipotézis-készítésről, ami a legtöbb esetben hibás gondolatmenetet eredményez. Ez esetben arról van szó, hogy a hipotézist már ismert tények magyarázására, a köztük fennálló (többnyire vélelmezett) összefüggés demonstrálására készítjük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!