Egy szociológia előadó azt mondta, hogy infláció csökkenés és munkanélküliség csökkenés egyszerre lehetetlen. Így van? És mi a magyarázata ennek?

Kérdező

Erre a hivatalos magyarázkodás úgy hangzana: Azért nem lehetséges a kettő csökkenése egyszerre mert ha növeljük a munkahelyek számát akkor azok induló hitelt vesznek fel és e mellé még több pénzt kell nyomtatni is tehát számolni kell egy kezdeti inflációnövekedéssel.

Utána mikor már beindult a termelés és szépen fizetik az induló hitleüket vissza a cégek akkor lehet inflációcsökkenés ha már profitálnak .

Ilyenkor addig csökken az inflálódás amíg meg nem áll, azaz stabilizálódik a forint árfolyama.

Ha az ipar nagyon meredek erősödésbe menne át az már deflációt eredményezhetne ami szintén visszaszabájozza a növekedés mértékét mivel ,akkor sem vesznek az emberek semmit ,pont úgy mint a magas infláció idején.

Jól láthatod hogy valójában a kormányoknak csak egyetlen feladatuk volna .

A pénzeszköz mennyiségét az aktuális gazdaság nagyságához igazítani azaz ha pörög a gazdaság akkor növelni a pénzmennyiséget, ha lankad akkor kivonni a pénzt.

A valóságban persze amit kérdeztél két fogalom nem közvetlenül van egymással összefüggésben,hanem ezerféle kiskapun keresztül,tehát alapból hibás és naiv a kérdésed mert eleve hülye volt aki ezt mondta neked.

Láthatod hogy azok akik magukat képzett szakembereknek hiszik mint 11 érdemileg hozzá sem mert szólni a kérdésedhez mert ő csak egy szakember és nem néz internethuszárokat így lemarad a valóságról.Legyen ez az ő bajuk ,te meg inkább nézd meg a Pénz mint adósság c filmet yutubon ha még nem láttad , ott az alapokkal ismerkedhetsz meg.

Ha megakarod oldani a kérdésedet ,csak egy megoldás van amit írtam ,a saját pénz bevezetése és a kamatrendszer tiltása.

Ilyenkor már nem igaz a kérdésed mert nem lesz egy szál munkanélküli sem, csak az export kerül továbbra is sokba.

Egyébként a Drábikos videóban János ezt a kérdést is megoldja ha végignézed mert semmilyen törvény nem tiltja ezt sőt már vannak megyék ahol csinálják is ezt de még nem kiforrott mert a nép alantas és buta ,vagy tanult és beképzelt .Görcsösen ragaszkodik a megszokott kis szürreális valóságához még akkor is ha panaszkodik hogy már megint felment a tojás ára, meg miért kínából jön az élelmiszer stb kérdéseknél.

Múltkor egy szak hsz megakarta nekem magyarázni hogy tök természetes gazdasági dolog hogy 20 000km ről hozott élelmiszer az olcsóbb mint a nála ezerszer finomabb és egészségesebb hazai 20km ről utaztatott társa. Mintha nem a kp medencében lennénk a legjobb termőföldeken európában.

Ennyire agymosott emberekkel vagyunk körülvéve!

A pénz mint adósság hemzseg a csúsztatásoktól, mondom én, aki még csak szakember sem vagyok.

A nyitókérdésre válaszolva az a magyarázata, hogy a gazdasági fellendülés inflációval és csökkenő munkanélküliséggel jár, és fordítva.

Ebből következően vannak kivételek, amikor az infláció nem kunjunkturális eredetű, akkor létezik inflációcsökkenés és munkanélküliség csökkenés párhuzamosan. Pl. a hiperinflációs szakaszok vége (új stabil pénz bevezetése) ilyen.

rossz.

semmilyen közvetlen kapcsolat nincs a kettő között.

Tanuld meg a hivatalos választ rá ha van ,úgyis azt fogják kérdezni.

Az előadó hibás állítást tett. Valószínűleg még mindig a Philips-görbe befolyásolja, amit sjanos csak nagyon felületesen oktatnak a közgazdasági felsőoktatásban.

Hosszútávon a munkanélküliség és az inflációs ráta között nincs kapcsolat. Ez statisztikailag igazolt tény. (hosszútávú Phillips görbe, várakozásokkal bővített Phillips görbe)

A kérdést itt feltenni egyébként két okból nincs értelme: 1. Nem tudod eldöntenti, hogy melyik válaszadó szakember, és melyik nem. Én például most ideírhatom, hogy én egy közgázkar docense vagyok, nyugat-európai egyetemen szervezz PhD fokozatom van közgazdaságtanból, de ezt nincs módod ellenőrízni.

2. A közgazdaságtan nem egzakt tudomány, az empirikus megfigyelések ritkán képesek általánosan falszifikálni egy elméletet, vagyis tulajdonképpen a közgazdaságtan nem tudomány. ennek megfelelőem rengeteg ellentmondó elmélet kering egyidejűleg, és ez hitvitákhoz vezet. A hitbeli különbségeket sok kolléga és műledvelő szereti tudomány/áltudomány kettősségként bemutatni. Ez téves.

Mindenesetre, ha az oktatód nem nagyon jó közgázból, az állítás alapján nem az, akkor tényleg jobb, ha bemagolod amit hallani akar.