Miért szikesedett el a talaj Mezopotámiában, és miért nem Egyiptomban?
Úgyértem mind a kettő folyók között/mellett terült el, azonban Mezopotámiában mégis tönkretette a talajt az állandó öntözés, művelés, míg Egyiptomban nem.
Talán Mezopotámiában nem áradt a folyó? Vagy miért?
2.-Köszi. Tatárjárás??? Szerintem nem.
1.-Köszi, akkor most sem egyik folyó se Irak és Kuvait területén? Akkor ma sem virágzik ott a földművelés?
Tudom, azért nem tették tönkre Egyiptomban a földet, mert a folyó le tudta hozni a hegységekből (itt Etiópia és környékét értem) az ISZAPOT, s mikor áradt, akkor ez a kb. 50 tonnányi termékeny iszap szétterülhetett a földön.
Azrt nem értem, hogy ez, az ókori Mezopotámia területén miért nem működhetett? Ott ugyan úgy vannak hegyek, sőt Mezopotámiát Északkeletről CSAK hegységek határolták.
Biztos vagyok benne, hogy van olyan folyó, amely áthalad a hegységeken, s azután az ókori Mezopotámia felé veszi az irányt. Talán az ottani hegységek nem tartalmaznak iszapot? Ha nem, miért nem?
Vagy ha tartalmazott a folyó (ISZAPOT), csak nem áradt, akkor miért nem vezették ki az öntözőrendszerrel vhogy a vizet? Úgyértem, hgoy KIVEZETTÉK, mert ezt írja a Tk. :)
...csak hogy az első mondatom az 1. válaszolónak tiszta legyen:
Akkor egyik folyó sem árad a mai napig Irak és/vagy Kuvait területén?
"Tudom, azért nem tették tönkre Egyiptomban a földet, mert a folyó le tudta hozni a hegységekből (itt Etiópia és környékét értem) az ISZAPOT, s mikor áradt, akkor ez a kb. 50 tonnányi termékeny iszap szétterülhetett a földön.
Azrt nem értem, hogy ez, az ókori Mezopotámia területén miért nem működhetett? Ott ugyan úgy vannak hegyek, sőt Mezopotámiát Északkeletről CSAK hegységek határolták.
Biztos vagyok benne, hogy van olyan folyó, amely áthalad a hegységeken, s azután az ókori Mezopotámia felé veszi az irányt. Talán az ottani hegységek nem tartalmaznak iszapot? Ha nem, miért nem?"
A válasz igen prózai: Mezopotámiában az aratás előtti időszakban áradnak a folyók, tehát nem lehet rávezetni a földekre, mert elmosná a még lábon álló gabonát. Viszont a folyók elég sok sót mostak ki a hegyekből és terítettek szét a síkságon, és a Perzsa-öbölből befolyó tengervíz sem könnyítette meg az életet. Voltak módszerek a sótalanításra, de ezek elég munkaigényes feladatok voltak. Nem véletlen, hogy Dél-Babilóniában a jobb sótűrésű növények váltak meghatározóvá, pl. a datolyapálma ill. a búza helyett az árpa.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!