A lét határozza meg a tudatot, vagy fordítva?

első a lét

aztán jöhet a tudat

az alapstruktúra nem rendelkezik érdemi tudattal

de mi az a lét? mi az a tudat? - -

Ha a lét körülményeit változtatod (bárhogy), akkor változik a tudat is. Fordítva ez nem igaz: ha a tudatot változtatod, általában semmit nem változik a hozzá tartozó fizikai hordozó.

A lét közvetlenül meghatározza a tudatot.

Marx nem mondta, hogy a lét határozza meg a tudatot. Azt mondta, hogy az élet határozza meg a tudatot. Ez nem egy metafizikai állítás volt, hanem egy tudásszociológiai. És nem elsősorban Hegel ellen irányult, hanem a klasszikus liberális elméletek és Stirner politikafilozófiája ellen.

A német ideológia, 27. oldal:

"Nicht das Bewußtsein bestimmt das Leben, sondern das Leben bestimmt das Bewußtsein. In der ersten Betrachtungsweise geht man von dem Bewußtsein als dem lebendigen Individuum aus, in der zweiten, dem wirklichen Leben entsprechenden, von den wirklichen lebendigen Individuen selbst und betrachtet das Bewußtsein nur als ihr Bewußtsein."

Azaz:

"Nem a tudat határozza meg az életet, hanem az élet határozza meg a tudatot. Az első szemléletmódban a tudatból mint az élő individuumból indulnak ki, a másodikban, a való életnek megfelelőben, a valóságos élő individuumokból magukból, és a tudatot csak mint az _ők_ tudatát tekintik."

Pár oldallal korábban:

"Das Bewußtsein kann nie etwas Andres sein als das bewußte Sein, und das Sein der Menschen ist ihr wirklicher Lebensprozeß. "

"A tudat sose lehet más, mint a tudatos lét, és az ember léte: az ő valóságos életfolyamata."

A Német ideológiának ez a bevezető része az "előfeltevésmentes" politikai filozófiák ellen hadakozik, melyek azt állítják, hogy "az ember"-ből (az ember általában, az ember mint ember) indulnak ki. Marx amellett érvel, hogy nem lehet "az ember"-ből úgy általában kiindulni, hanem csakis a konkrét történelmi szituációban élő, meghatározott társadalmi és gazdasági viszonyok közt élő emberből. Ezt a történelmi és gazdasági szituációt nevezi életnek, és azt mondja, hogy az ő gondolkodása innen indul ki, miközben az általa bírált gondolkodók egy elvont, ezektől a viszonyoktól függetlenként elképzelt, "általános emberi"-ből.

23:50

"ha a tudatot változtatod, általában semmit nem változik a hozzá tartozó fizikai hordozó"

Erre Marx azt mondta volna, hogy ez annyira naiv materializmus, ami végső soron idealizmusba torkollik.

A kocsmában így mondták :

Ha elég lé-t iszol akkor változik a tudatod.

:D))

Mindkettő hat a másikra, és folyamatos kölcsönhatásban vannak.

A lét meghatározó szerepéről már szó volt. A tudat a maga ideáihoz igyekszik alakítani a létet:

Eddig csak úgy voltam cingár,

Most meg akarom is immár!

Itt két különböző dologról van szó.

Az egyik, amit Marx mond (ahogy korábban kifejtették), az a konkrét gazdasági folyamatok,az ember konkrét cselevése kiváltó okait vizsgálja, és ebben az értelembe az adott ember létét helyezi előtérbe a tudatával szemben.

A másik az a filozófiai kérdés, hogy elvont értelemben vizsgálható e a lét és a tudat viszonya, azaz mondható-e, hogy az egyik elsődleges a másikkal szemben. Ebben az érelemben az idealista világnézet a tudat, mint szubsztancia elsődlegességét hirdeti, szemben a materialista világnézettel, amely a lét (azaz anyag) elsődlegességét hirdeti.

Nem vagyok filozófus, de könnyen belátható, hogy lét, azaz materiális test nélkül nincs tudat, de az állítás fordítva is igaz, hiszen a tudatunk, azaz a gondolkodásunk óriási mértékben befolyásolja azt, hogy hogyan élünk. Szinte determináljuk, előre meghatározzuk gondolkodásunkkal saját sorsunkat...

Szomorú, hogy erre a látszat-ellentmondásra szinte világméretű társadalmi rendszereket építettek...

22:33

Sajnos teljesen zavaros, amit leírtál.