Mi leszek ha nagy leszek?

Ezt nem mondhatjuk meg helyetted. Én mégcsak 14 éves vagyok 7.-ig szín ötös (kitűnő voltam) egyedül most csúszott be 1 négyes, emellet élsportoló is vagyok, érdekel a történelem a fizika, az informatika. Én ha nagyleszek informatikus, pontosabban rendszergazda akarok lenni, és zsakközépiskolában akarok tanulni, emiatt mindenki csesztet, hogy miértnem gimnáziumba megyek, ilyen jó ésszel. De én megmondom mindenkinek, hogy: Azért tanulok, hogy majd azt csinálhassam, amit szeretetek( jó tanuló=>bárhova felvesznek, azt tanulsz amit szeretnél, nemvagy behatárolva)

Jah és az igaz, hogy Tanári állásból nehéz megélni, esetleg valami egyetemi oktatónak.

Szia!

Nekem is sokáig hasonló gondjaim voltak. Minden ment, és mindent akartam csinálni. Én is nehezen szántam el magam egy irány mellett.

Első lépésként azt kell eldöntened, hogy mit szeretsz jobban, a matek-fizika-kémia triót, vagy a magyar-töri duót. (A biológiát és a földrajzot szerintem nem lehet tisztán reálnak vagy tisztán humánnak mondani, inkább „átmeneti” tárgyaknak mondanám őket. Emellett a nyelveket azért nem hoztam be, mert azok akármit csinálsz, kelleni fognak.)

Ha jól vettem ki, azért a mat-fiz-kém még mindig közelebb áll hozzád. Matematika mindegyik természettudományhoz kell, szóval bármelyik felé is kezdesz majd orientálódni, mindenképpen ott lesz mellette a matek. Ez után azt kellene megvizsgálni, hogy mivel foglalkozol szívesebben, a fizikával vagy a kémiával. Ha inkább a fizika felé hajlasz, akkor a mérnöki szakokat ajánlom böngészésre (és persze az ilyen irányú ttk-s (természettudományi karos) szakokat, pl. fizika alapszak). Ha emellett nem akarod hanyagolni a kémiát (és/vagy a biológiát), akkor olvass utána a vegyészmérnöknek (esetleg a biomérnöknek).

Szerintem legáltalánosabban egy kémia alapszak (+ vegyész mesterszak) tudná közrefogni a természettudományokat, hiszen mint ahogy említettem, a matek mindenben ott van. Ehhez jön még egy kis fizika (anyagszerkezet, fizikai kémia, általános kémia), egy kis biológia (a szerves és a biokémia sok átfedést ad), és egy nagyon minimális földrajz is (szervetlen kémia).

Ha inkább a biológia-kémia kettőst favorizálod, akkor tudom ajánlani a gyógyszerészt, vagy ha több biológiára vágysz, mint kémiára, akkor az orvost. És az orvost ne úgy képzeld el, hogy minden orvos kezei között betegek halnak meg. Rengeteg különböző ága van az orvostudománynak. Nem vagyok teljesen képben, de ha jól tudom, akkor van egy általános orvosi képzés, hogy minden területhez meglegyenek az alapjaid, és ezután jön a szakosodás és rezidensképzés, amikor egy bizonyos területen jobban elmélyítheted a tudásod. Ha nem bírod a vért, akkor sebésznek és balesetisnek/sürgősségisnek ne menj. Ha nem szeretnél túl sok halálesettel találkozni, akkor az onkológus sem neked való. Az én fantáziámat mindig is az altatóorvos (aneszteziológus) és a családorvos/háziorvos/gyerekorvos mozgatta meg, de ez szubjektív vélemény. Ha bekerülsz az egyetemre, még mindig lesz sok időd dönteni.

A humán tárgyakra nincs ekkora rálátásom, azokkal sosem foglalkoztam úgy, hogy olyan irányban tanuljak tovább.

Egyébként semmi sem lehetetlen. A (volt) fizikatanárom hobbija a csillagászat, perfektül tud latinul (nem egy középkori tudományos művet ő fordított magyarra), és valamelyik órán szóba került Az ember tragédiája, és akárhol kezdtük el, mindig tudta folytatni. Nagyon érdekes figura. Egy másik tanár pedig magyar-matek szakos, na ő sem hiszem, hogy nagyon tudott volna dönteni. 

És igen, a tanárt a jelenlegi körülmények között nem ajánlom. Legalábbis általános és középiskolában. A diákok egyre szemtelenebbek, legalábbis amennyire én látom, és legkevésbé a természettudományos tárgyak érdeklik őket. A tanári pálya maga sem kecsegtet szép kilátásokkal. Aránylag szerintem kevés a fizetése, ráadásul sok órát kell a dolgozatok összeállításával és javításával is tölteni. Nem akarok politizálni, de ha egy állam nagy-nagy (gazdasági) gondba keveredik, akkor azt első körben a közalkalmazottak (mint pl. a tanár) fogják megszívni. Bár azt mondom én is, hogy az okos embereknek inkább tovább kéne adniuk a tudást, a jelenlegi kilátásokkal ez kevésbé járható út. Én is sokáig agyaltam a dolgon, mert szeretek magyarázni (állítólag jól is tudok), természettudományos tanárra amúgy is egyre nagyobb szükség van, mert egyre kevesebben vannak, tehát állás biztos lenne, de még ennek ellenére is sikerült elmennie a kedvemnek tőle.

Orvos… ehhez nagy elhivatottság kell. Ügyletet kell vállalni a kórházban, miegymás. Rengeteg gürizés, nagyon sok tanulás. Szerintem Magyarországon – és te, ahogy írtad, inkább maradnál, mint mennél – aránylag nagyon kevés fizetést kapnak, sokkal többet is megérdemelnének. Csúnyát mondok: egy kicsit szolgalelkűnek kell lenni ahhoz, hogy orvos lehess. Persze sok a hálátlan beteg is, de társadalmilag még mindig megbecsültebb egy tanárnál.

Jó megbecsülésnek örvendenek még a mérnökök. Főleg azért, mert köztudott, hogy a mérnöki szakokon sok fizika kell, az pedig sosem volt a népszerű tárgyak listáján. A mérnöknél az a jó, hogy könnyű vele elhelyezkedni az adott területen belül, mert nincs túlképzés, és általában arányaiban jó fizetést is kapsz mellé. Mérnökök nem túlnyomóan állami finanszírozású állásokat töltenek be (míg az orvos és a tanár igen), hanem inkább külföldi cégek magyar kirendeltségeinél tudnak elhelyezkedni, amik azért magasabb fizetést tudnak biztosítani. Most pedig aktuális is a kérdés, hiszen, ha jól tudom, új autógyár jön kicsiny hazánkba (talán a Mercedes Kecskemétre?), ahova kellenek a jó szakemberek.

A mérnök pedig el tud menni kutatni is, ami talán még izgalmasabb. Az Akadémia Kémiai Kutatóintézetében kb. fele-fele arányban vannak a vegyészmérnök és a vegyész végzettségűek (kicsit többen az utóbbiak), bár ez talán kicsit sajátos példa, hiszen a vegyész és a vegyészmérnök sokban hasonlít, nagy az átfedés.

Nekem is sokáig problémát jelentett (miután eldöntöttem, hogy a kémiára koncentrálok), hogy akkor most mérnök legyek, vagy mezei vegyész? Ha esetleg neked is hasonló döntést kell meghoznod majd, azt tudom előrevetíteni, hogy azt vedd figyelembe, hogy a ttk-s karok az oktatás során a tudományok tudomány jellegére koncentrálnak, inkább az elméleti részre, és leginkább innen kerülnek ki a kutatók. A mérnöki karok (és szerintem a kategória szempontjából az orvos is ide sorolható) a tudományok gyakorlati jellegével foglalkoznak, a gyakorlatban használják a megszerzett tudást (pl. kitalálják, hogy hogyan lehet megvalósítani nagyban, ami működik kicsiben, stb.).

A legtöbb tudományos szakon már a bolognai rendszer él, ami annyit tesz, hogy a képzés két „szintes”. Először alapképzésre jár az ember (BSc – Bachelor os Science), ahol esetleg választhat szakirányt, de mindenki diplomájába ugyanaz kerül BSc után. A mesterszak (MSc – Master of Science) már komolyabb képzést nyújt, és specifikusabb is. Ezt elő tudja készíteni a BSc. MSc után van lehetőség arra, hogy egyetemen maradj, doktoranduszként. Ez további néhány év tanulást jelent, de közben már munkaviszonyod van: órát is kell tartanod, és kapsz fizetést is. Ha ezt sikeresen elvégezted, doktori disszertáció, miegymás, akkor megszerzed a PhD (Philosophiæ Doctor) fokozatot, ami már tudományos fokozat (és Magyarországon csak ez az egy szerezhető). Ezt követően, ha szerencséd van, az egyetemen maradhatsz tanítani, és az egyetemen maradás szinte automatikusan magával vonja a kutatásokban való részvételt is. Vagy pedig elmehetsz a nagyvilágba munkát vállalni. Kutatni lehet az MTA-nál, de lehet cégeknél is. Különböző gyógyszer- és olajcégek szoktak keresni szakembereket (ezt most a kémia területére írom, mert csak abba folytam bele). Eleve célszerű lehet olyan karokat keresni, amit egy-egy cég szponzorál (mint pl. a MOL a Pannon Egyetem petrolkémiáját…).

Azt hiszem, ennyit akartam írni. Persze vedd figyelembe, hogy nem ismerlek, és elég szubjektív az írás, nagyrészt csak a kémiás területekre van némi rálátásom, mert csak azzal foglalkoztam.

Ami még fontos lehet, az az aktuálpolitika követése. Még mindig nem akarok politizálni, de muszáj a saját esetemből kiindulni. Idén érettségizem, ami ugye egyet jelent a felvételivel is. A felsőoktatási jelentkezési lapot február közepéig kell leadni. Igen ám, csakhogy múlt héten hozták ki a keretszám-csökkentést, ami pl. gazdasági területen cca. 95%-os támogatásmegvonást jelentett. Engem személyesen nem érint, de sok ismerősömet igen, és most fogalmuk sincs, hogy mitévők legyenek. Egy hónap pedig némileg kevés teljesen újratervezni a dolgokat, amire már 2-3-4 éve készülnek… Ezt csak azért mondom, mert sosem lehet tudni, lehet, hogy mire te oda kerülsz, és mondjuk eldöntötted, hogy mérnök akarsz lenni, előfordulhat, hogy pont abban a pillanatban mondják, hogy hoppá, túl sok a mérnökünk, kicsit megvonjuk a támogatást, közgazdászból pedig kevés van, ők kapnak több ösztöndíjat. Persze nem akarlak ijesztgetni, erre kicsi az esély, mindesetre a jelenlegi eseményekből okulva tudom tanácsolni, hogy mindig legyen B terv még akkor is, ha alapból 3 helyett lehet (pontosabban: célszerű) megjelölni a jelentkezési lapon.

A másik, amit most szeptembertől akarnak bevezetni, tehát engem pont érinteni fog, az a szerződés, hogy minden százezer forint állami támogatás után 1 hónapot kell a diploma megszerzése után Magyarországon dolgozni, vagy visszafizetni a tandíjat kamatostul. Tudom, te inkább maradni akarsz, de ez változhat, és kaphatsz nagyon jó ajánlatot is külföldre… sosem lehet tudni.

Ezzel kapcsolatban még valami, ami pont aktuális, hogy most a félévek díját is újraszámolták különböző szempontok szerint, és ezt bármikor megtehetik még egyszer és még egyszer…

Summa summarum, most pint az a helyzet van, hogy semmi sem biztos, érdemes figyelni az aktuális híreket.

Még egy utolsó jó tanács a végére: nem írtad, hová valósi vagy, de jövő hét végén, Budapesten lesz Educatio kiállítás, ahol a legtöbb egyetem képviseltetni fogja magát, tanulságos lehet ellátogatni oda. Kétnapos, pénteken és szombaton is lesz, tehát még az iskolából sem feltétlen kell hiányozni egy napot. Az egész előnye az, hogy már oda járó egyetemi hallgatókat tudsz kérdezni a személyes tapasztalataikról, stb. Viszont némi kritikával kezelendő, hiszen minden intézmény igyekszik a legjobb arcát mutatni. Az lenne az igazi, ha egy-egy szakon lenne személyes ismerősöd, aki elfogulatlanul tud nyilatkozni.

Hát, „röviden” ennyi lenne, remélem, azért tudtam valamicskét segíteni. Szívesen válaszolok vagy adok még tanácsot az én meglátásaim szerint, ha valami még érdekelne.

"Reál-tantárgy beállítottságú vagyok,

matek, fizika, kémia, biosz és föci félévi 5-ös, tényleg nagyon szeretem őket."

Akkor legyél informatikus, vagy villamosmérnök, vagy vegyészmérnök, esetleg gépészmérnök.

"Viszont nagyon szeretem a nyelveket."

Egy mérnöknél is nagy előny, ha tud idegen nyelveken. A műszakiaknál a legfontosabbak: angol, német, orosz.

"hobbi szinten pedig a latint és az ógörögöt ízlelgetem.

Nagyon szeretem az ókori dolgokat, történelmet, irodalmat"

Később lehet ez a hobbid, így nem leszel szakbarbár.

A "kutató" jól hangzik, de általában sokat dolgozik kevés fizetésért, ezt vedd figyelembe.

Az orvos sem rossz, de ha nem akarsz emigrálni, a mérnök jobb.

"Első lépésként azt kell eldöntened, hogy mit szeretsz jobban, a matek-fizika-kémia triót, vagy a magyar-töri duót. "

Ha nem akarod elrontani az életedet, a matek-fizika vonal mellett döntesz.