Milyen volt az élet a 70-es években Magyarországon?
Az interneten található ugyan fotó és leírás is erről a korszakról, de én személyes tapasztalatokra lennék kíváncsi.
Bármi jöhet, például milyen ruhákat hordtak az emberek, hová jártak kikapcsolódni, milyen bútorok, elektronikai cikkek jöttek be divatba akkoriban, milyen kozmetikai szerek voltak kaphatóak, milyen épületek (híresek) épültek akkoriban, stb.
Köszönöm.
Remélem, az alábbi oldalon nézelődve rálelsz egy-két hasznos információra:
Itt ki tudod választani a 70-es éveket, jobb oldalt, a lottósorsoló néni felett. :)
Amúgy a válaszok engem is nagyon érdekelnének, úgyhogy aki élt már akkor, az írjon!! :)
Nagyon sokat lehetne írni erről az időről.
Most mennem kell főzni,de este majd megírom az emlékeimet.
Gondolom,addig írnak majd mások is.
Akkoriban úgy nagyjából észben lehetett tartani a kínálatot, legyen szó bútorról, ruháról , élelmiszerről, játékról, kozmetikumról.
Bemehettél az ország bármely pontján egy üzletbe, a polcokon ugyanazok voltak, ugyanannyiért.
Különbség inkább abban lehetett, hogy ahol volt protekciód, ott pult alól megkaphattad azt, ami hiánycikknek számított akkoriban. (téliszalámi, banán, Simson motor)... :)
Tegyük hozzá azért volt egységes a kínálat, mert minden termékből kb ~ 2 féle létezett :)
Tehát volt mondjuk konzerv - kettő fajta összesen.
Vagy volt fain műszálas melegítőnadrág - szintén 3 fajta.
De volt traubi szóda is (mai napig imádom!)
Nem volt adó és mindenkinek volt munkája, sőt, meg is lehetett belőle élni (ha nem is jól de aki nem volt agyahagyott az viszonylag könnyen). Cserébe 1000+1 dolog nem volt hozzáférhető, ami nyugaton teljesen természetes volt. Pl. aki a 70-es évek elején szerzett egy mikrót annak a csodájára járt a falu. Akinek SAJÁT autója volt az maga volt az atyaúristen. És még sorolhatnám a végtelenségig. Persze pofázni sem nagyon lehetett...
Én úgy foglalnám össze, hogy az alacsony igényű és dolgos embereknek jó élet volt, a kreatív - gondolkodó - magasabbra tekintő embereknek meg börtön...
A kérdésedre úgy látom nem sok hasznos válasz érkezett.
A 11.09. pedig vagy nem élt a 70-es években,vagy csak mellébeszél!
Abban az időben is fizettünk személyi jövedelemadót,Tb és nyugdíjjárulékot. De volt pl. földadó is.
A 70-es évek elején még nem ismerték nálunk a mikrót,és nem is hozott be senki nyugatról,más műszaki cikket sem.
Saját autója pedig nagyon sok embernek volt,munkásnak-Tsz-parasztnak egyformán. Az 50-es évek elején volt Atyaúristen az,akinek kocsija volt.
Az pedig hazugság,hogy csak az alacsony igényű embereknek volt jó. Aki magasabb igényű,kreatív,gondolkodó ember volt,az sokat elérhetett.
Igaz,nem alapíthatott kisvállalkozást,de 4-5 év takarékoskodás után építhetett házat,vehetett hobbi-telket vagy egy kisebb nyaralót,és természetesen autót is.
Minden évben igényelhettünk a Szakszervezettől üdülési beutalót,vagy a gyerekeknek táborokba. Csak a költőpénzt kellett fizetnünk. De kérhettünk a szakszervezettől külföldi utakat is. Én pl. egy Ibusz körutazást kaptam jutalmul Erdélybe. Az akkori fizetésem feléért a férjemnek és a fiamnak is befizettem erre az útra. Első osztályú szállodákban laktunk,és teljes ellátást kaptunk.
Szoc.országba ebben az időben már annyiszor utazhatott mindenki,ahányszor akart. Nyugati országba pedig két évente egyszer.
Akik valamelyik határszélen laktak,sűrűn átjártak bevásárolni. (Sokan ezekkel a cuccokkal kereskedtek is) Csehszlovákiából babaholmikat törülközőket,lepedőket,melegítőket,sportcipőket hoztak be. Jugoszláviából az akkor divatos trevira blúzokat,ingeket,jersey anyagokat és orkán kabátokat.
Ezek tiszta műszálból készültek. Az orkán kabát pedig hasonló volt,mint a mostani széldzsekik,csak hosszúak.
Ezt azért nem nevezném igénytelenségnek.
A kérdésed többi részére majd holnap válaszolok.
Végre kaptunk egy hasznos választ, méghozzá egy igazi bennfentestől, aki minden évben SZOT üdülőben nyaralt, volt kék útlevele amit kétévenként használhatott is, magától értetődőnek tartotta, hogy van autója, és kreatív, gondolkodó emberként sokat elért.
Igen, ő is része volt a '70-es évek Magyarországának.
Pártbéli funkcióiról reméljük majd később mesél még nekünk.
06-01 21:59
Ja, nekem is pont ez jutott az eszembe.
Egy biztos: a vén komcsija máig hű a Párthoz és ha kell, védelmezi az akkori rendszert, akár hazudozással is.
21:45
"Saját autója pedig nagyon sok embernek volt,munkásnak-Tsz-parasztnak egyformán."
Hazudsz.
1970-ben Magyarországon 213 ezer személygépkocsi volt magántulajdonban, megnézném azt a tsz-parasztot, akinek akkor volt. 1980-ban 978 ezer magánautó volt Mo.-on, vagyis minden 3.-4. családnak volt autója. Jellemzően nem a munkásoknak meg a tsz-parasztoknak.
"Aki magasabb igényű,kreatív,gondolkodó ember volt,az sokat elérhetett."
Aki magasabb igényű, kreatív, gondolkodó ember volt, az:
- Jugoszlávián vagy Ausztrián keresztül volt kénytelen becsempésztetni az itthon nem kapható "reakciós" irodalmat
- rossz esetben a III/III látókörébe került,
- igen gyakran disszidált, hogy szabad levegőt szívhasson.
Tessék, egy kis hangulati aláfestés ebből a korból.
Avantgárd művészek egymás lakásán összejönnek, előadásokat tartanak, bemutatják szűk körben (!) a műveiket, de természetesen ott a spicli és mindent lejelent róluk.
Kreatív és igényes emberek paradicsoma lehetett!
Neked nyilván nem voltak szellemi igényeid, így problémáid sem. Élvezted a SZOT-üdülést :)))
"Igaz,nem alapíthatott kisvállalkozást,de 4-5 év takarékoskodás után építhetett házat"
Az átlagfizetés 1978-ban bruttó 3687 Ft volt. Egy 54 m2-es panellakás ára 300-400 ezer Ft. Tehát 80-100 havi fizetésbe került. A ház? Akkoriban az ember úgy épített házat, hogy jó kapcsolatokkal rendelkező haverokkal lopatott építőanyagot, aztán barátokkal összefogva (kalákában) saját kezűleg építkezett, a szabadidejét munkával töltve, éveken át. Nagyon keményen megküzdöttek az emberek azért, hogy házuk legyen, nem is véletlen, hogy úgy hullottak a negyvenes-ötvenes férfiak, mint a legyek.
Ezt úgy kifejezni, hogy "4-5 év takarékoskodás után építhetett házat", ordas hazugság.
"Szoc.országba ebben az időben már annyiszor utazhatott mindenki,ahányszor akart. Nyugati országba pedig két évente egyszer."
Ki lehetett utazni kétévente nyugatra, ha az útlevélkérelmet nem dobták vissza azzal az "indoklással", hogy "kiutazása közérdeket sért".
Megbízható elvtársak utazhattak nyugatra, vagy azok, akiket a rendszer veszélytelennek ítélt, azaz befogták a szájukat. Aki kiutazhatott, annak olyan szűk valutakeretből kellett gazdálkodnia, hogy odakint kenyéren és májkonzerven élhetett, ha néhány napnál tovább akart kint maradni.
Mai fiatal el se tudja képzelni, milyen fullasztó légkör volt. A hozzád hasonló pártnyaloncok persze lehet, hogy élvezték.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!