Az anyanyelv védelme bekerülhetne az új Alkotmányba?
Anyanyelvünk védelme érdekében a művelt köznyelv használata is említést érdemelne az új Alkotmányban. Talán igényesebb nyelvhasználókká nevelhetnénk a következő generációkat.
Tudom nem ezen a mondaton múlik, mégis úgy érzem, felhívó ereje lenne.
Hazánkban a hivatalos nyelv a magyar.
Remélem ez jelent némi védelmet nyelvünknek...
Bocsi, de ez marhaság. A nyelv azért van, hogy kommunikálni tudjunk egymással. Éppen ezért azoknak kell formálni, akik használják, nem pedig kőbe vésni a lehető legtöbb módon a vaskalapos szabályokat.
Nincs olyan, hogy igényes, vagy igénytelen nyelvhasználó, csak nyelvhasználó van, hogy az új generáció nyelvhasználata a te igényeidnek nem felel meg, nos az a te egyéni problémád! De ők fogják meghatározni a nyelv "evolúcióját", jobb, ha szokod a gondolatot.
Az 1990-es évek óta tapasztalom a hihetetlen mértékű romlását, a nyelvművelés kiszorulását a mindennapokból, a trágárság, a közönségesség, primitívség elburjánzását. A nyelv kiművelését régebben nyitottság, széles bázis kísérte, s nem csak a nyelvészek alakították, formálták.
Számomra oly riasztó, amikor gyerekek közhelyes, sekélyes, igénytelen szóáradatát hallom, mivel kellően kifejezni sem tudják magukat. "Nyelvében él a nemzet." - Gróf Széchenyi István is felismerte ezt.Jó lenne újra a többség eszébe vésetni.
A kérdező figyelmét felhívnám ezen "tudományok, társ.tud. és bölcs." téma egyik előző kérdésére, miszerint létezik - e a magyar nyelv? Ott a 6. (?) válaszoló írt a nyelvi diszkriminációról. Amit súlykolni próbálsz, az a nyelvi diszkrimináció.
Itt nem a trágár szövegekről beszélek, mert annak kerülése a nyelvi etikett része, hanem a gondolatok közvetítéséről, ami alapvető szabadságjog mindenkinek. Ne kelljen már szégyenkezni, ha az egészséges nyelvösztön folyó beszédben legyőzi a logikátlan sztenderd szabályozást.
Kazinczy nyelvjárása, ami a mai sztenderd helyesírás alapja, nem ismeri a zárt e hangot, amit Magyarország 75 % tisztán beszél, és hatalmas különbségek vannak a szavak jelentése között is. Pl mentek igében, ha mindkét e zárt akkor ti haladtok a jelentése, ha csak a második a zárt, akkor én segítek valakinek, ha csak az első a zárt, akkor ők haladtak valahová, ha mindkettő nyílt, akkor ők mentesek valami alól; de például ők különbséget tudtak tenni két fajta j hang között, ezért kell ma majd 96% - nak megtanulni, melyik szót írjuk ly - vel, és melyiket j - vel. Tiszteljük Kazinczyt, de ő is csak a saját nyelvjárását alkalmazta.
Rengeteg a "mert csak" szabály a sztenderd nyelvben. Nem szabad nák -olni, mert műveletlen, modortalan embernek tartanak. Miért is? Mert van nyelvérzéked!
Én tudnék, ők tudnák.
Az én tudnák nem helyes, nem érthető. Nagyon kilóg a lóláb, a természetes nyelvérzék követi az illeszkedés szabályait, mély hangrendű szóhoz mély toldalékot, magashoz magasat rendel. Ha zavaró lenne, akkor mit kezdenénk a magas hangrendű igékkel:
Én néznék és ők néznék. Itt nem zavaró?
A személyes névmás egyértelművé teszi, hogy miről beszélünk, a többi csak arra jó, hogy lekezelően tárgyalhass a veled szemben állóval. Ez nyelvészeti és társadalompszichológiai tény.
(Bár nem érv, de ki szeretném kerülni a hobbinyelvészek és a "celebtudósok" nyilait, tanító magyar - történelem és társadalomismeret szakos tanár vagyok, akinek fontos a nyelvművelés, ami nem a másik megalázását jelenti, hanem azt, hogy egy szóra több árnyalatot is tudj mondani, vagy a szövegszituációhoz és környezethrz mérten komunikatívan tudj megszólalni. Ehhez viszont nem kell törvény, meg alkotmányos kőfaragás...
Teljesen igaza van az előttem válaszolóknak)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!