Milyen volt az élet Magyarországon, amikor a Török Birodalomhoz tartozott?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
# 10
Nem hinném, hogy ne lenne valós történelmi tudásom, ha tisztában vagyok vele, hogy Szendrő és Rozsnyó sohasem volt a török hódoltság része.
Tudod, éppen a részletekből derül ki, hogy nincs történelmi műveltséged.
Abból, amikor ilyeneket állítasz: "Én inkább 80-90%-ra saccolnám a területi arányt."
Magyarország 80-90%-a volt a török hódoltság része? :DDDDDDD
Tudod, a tudományos szakirodalom szerint egyharmada.
Az angol Wikipédia szócikk ott hibázik a 60%-os adatával, hogy Erdélyt a török hódoltsághoz számítja, csakhogy az Erdélyi Fejedelemség sem tartozott ténylegesen a török hódoltsághoz. Erdély rendelkezett akkor önálló államisággal.
"Még az 1556. évi, Bebek ellen vezetett hadjárat alatt a török segédcsapatok felgyújtották Jolsvát; ugyanekkor drágán fizette meg a török segítséget Rozsnyó városa is, melyet a füleki szandzsákba osztottak be, hova 1594-ig tartozott."
"Az angol Wikipédia szócikk ott hibázik a 60%-os adatával, hogy Erdélyt a török hódoltsághoz számítja, csakhogy az Erdélyi Fejedelemség sem tartozott ténylegesen a török hódoltsághoz. Erdély rendelkezett akkor önálló államisággal."
Nem hibázik, mivel leírja hogy az EGYKORI Magyar Királyság elvesztette területének 60%-át. Mivel Erdély önálló állam lett, így az is területi veszteségnek számít, attól függetlenül hogy nem lett betagozva az Oszmán Birodalomba.
"A füleki szandzsák éjszak felé legmesszebbre terjesztette a hódoltságot, fel Zólyomig és Gömörig. Pelsőcz, Rimaszombat, Putnok és Borsod vármegyéből Szendrő is ide tartozott. A füleki szandzsákhoz tartozó helységek névsorát az 1575–76. évi fejadódefterből ismerjük. E szerint a szandzsák a következő járásokra (nahije) oszlott: Fülek, Rimaszombat, Balogvár, Pelsőcz, Putnok, Rimaszécs, Szendrő, Divény, Csetnek."
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
# 14
Fenntartom, hogy Szendrő vára és városa sohasem volt török kézen. Sohasem vette be a török és sohasem állomásozott ott török helyőrség.
Szendrő ugyanis már 1566-tól Habsburg kézen lévő végvár, állandó császári helyőrséggel. Borovszky Samu Szendrő vára című művében is így szerepel, ahogy a modern szakirodalomban is.
LÁSD:
Borovszky Samu: Szendrő vára (1908)
Tomka Gábor: Szendrő: Egy vándorló vár Felső-Magyarországon (2005)
Tehát az általad linkelt Borovszkyt éppen saját maga, Borovszky cáfolja a szendrői várról írott művében.
Az, hogy a törökök beleírták Szendrőt az adójegyzékbe lényegtelen, mert TÉNYLEGESEN Szendrő várában akkor komoly császári helyőrség állomásozott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!