Az 1241-es mongol hadjárat Magyarország ellen miért volt sokkal pusztítóbb mint a későbbi mongol támadások?

Mások voltak a politikai viszonyok és a körülmények. IV. Béla király eleve "rosszul" kezdte az uralkodását. Leszámolt apja legfőbb tanácsadóival, valamint elkezdte visszavenni az apja által elosztogatott birtokokat. Ezért az urak egy része nem igazán kedvelte őt. Az 1241-42-es tatárjárás során a mongolok nagyobb számban és három irányból törtek az országra. A magyarok halogató politikája miatt csak késve kezdtek ellenállást szervezni, nem voltak képesek a veszély valódi erejét felmérni, aminek aztán a muhi vereség lett a vége. A vereség után a király kénytelen volt egészen a tengerig menekülni. A mongolok csapatai ezután nem ütköztek nagyobb ellenállásba, már csak azért sem mert gyakorlatilag alig voltak kővárak az országban, a lakosság nagy része elbujdosott vagy meghalt.

A 1285-ös tatárjárásnál kicsit más volt a helyzet. Miután 1242-ben IV. Béla király visszatért, elkezdte megszervezni az ország védelmét. Változtatott a politikáján, felhagyott a birtokok visszavételével, rendezte a gazdaságot, megszervezte az elüresedett helyek benépesítését. Szorgalmazta a kővárak építését, visszahívta a kunokat. Ezért amikor a mongolok újra az országra támadtak eleve kisebb haderővel rendelkeztek, két irányból támadtak, nagyobb ellenállásba ütköztek. Azért elverekedték magukat Pestig, ahol viszont vereséget szenvedtek. Ezek után Erdély irányába kimenekültek az országból.

Mert felkészületlenül érte a királyságot.

Nem vették figyelembe a figyelmeztetéseket, túlzónak tartották.

Addig még kővár is alig volt. Földvárak és fa föld sáncolt erődítmények voltak csak az uraknál.

Nem volt igazán "mozgósítási" terv sem.

De ennek ellenére is itt találták a legmasszívabb ellenállást. És ez csak mostanában a legújabb régészeti feltárásoknak köszönhetően kezdett kiderülni. Rengeteg sebtében megerősített templomot és dombot találtak és találnak. Ahol "összeszaladt" több falu népe és megpróbálkoztak ellenállási pontot kiépíteni néhany nap vagy hét altt. Volt amikor sikerrel és volt amikor sikertelenül. Nem véletlen hogy a horda végül itt állt meg és fordult vissza fosztogatás és pusztítás után. És nem is véglegesítették a területet.

A későbbi támadásokat meg már felkészülten várták. Addigra sikerült pár vékonyfalú lovagvárat is felhúzni. Ezek már az erősebb ílyak ellen is védtek. És jó lőállást jelentettek, nehéz elfoglalhatósággal, mászhatatlan falakkal. A hadrafoghatóság, behívási lehetőségek is változtak közben. Nyilván király által, aki hadba szólította az egész országot.

"a Muhi csata után kb 1 héttel a mongolok megütköznek a lengyel király seregével, akiket legyőznek és a királyt megölik. Az országot felégetik"

Nem utána, hanem előtte és nem egy héttel hanem egy nappal. Az a mongol sereg északi szárnya volt és utána lefordultak ők is Magyarországra.

"Addigra sikerült pár vékonyfalú lovagvárat is felhúzni. Ezek már az erősebb ílyak ellen is védtek."

Ezt hogy érted? Nincs az az íj, ami képes átlőni egy palánkvár falán. A kővárak azért voltak hatásosak, mert magasabbra lehetett építeni a falakat és nehezebb volt lerombolni azokat.