Mi értelme volt annak, hogy Szlavónia egy bánság/hercegség volt a Magyar Királyságon belül?

#6-os válaszoló vagyok. Szerintem nem érdemes olyanokkal foglalkozni, akik csak ilyen szintű böfögésekre képesek, hogy "Ez volt és kész, te azért mondasz mást, mert náci vagy". Ez nem vitatkozás, hanem trollkodás, ne foglalkozz vele.

Én viszont vitatkoznék azzal a mondatoddal, hogy Horvátországnak ugyanaz volt a státusza a Magyar Királyságon belül mint Erdélynek.

# 11

De facto szinte ugyanaz volt a helyzete.

Az erdélyi vajda és a horvát bàn, illetve az erdélyi rendi gyűlés és a szábor jogkörei a gyakorlatban nem különböztek.

Ami eltérés, hogy Horvátország fotmálisan királyság státusszal bírt, illetve horvát etnukumú lakossággal.

# 11

De érvekkel meggyőzhető vagyok. 😀

14

Ne erőltesd. Őt nem hatják meg a tények.

# 14

IDÉZLEK: "Ez mondjuk pont nem igaz, pl. Szlavóniában I. Lajos király koráig az ún. báni dénárt használták, amit a zágrábi pénzverde állított elő."

Horváországról vonatkozott az állításom.

Szlavónia Magyarország szerves része volt hivatalosan is.

Tehát Horvátország esetében a szlavón báni pénzverés nem releváns, mivel Szlavónia akkor nem tartozott Horvátországhoz.

# 16

IDÉZLEK: "ez sem teljesen igaz, mivel a spalatói (spliti) érsekség nem volt az esztergomi érsekség alá rendelve, csak Szlavónia tartozott teljesen a magyar egyházszervezethez."

RÉSZBEN valóban igazad van.

MÁSRÉSZT Spalato ez érsekség székhelye nem tartozott folyamatosan Horvátországhoz, végül nem is lett Horvátország, majd Horvát-Szlavónország része.

Vagyis az érseki székhely, Spalato már a középkorban Horvátországon kívülre került, azaz végül csak nem volt önálló horvát egyház.