A magyarságnak miért nem sikerülhetett teljes etnikai homogenitást kialakítani az egész Kárpát-medencében?

Amíg nem volt nemzet(tudat), addig nemzeti asszimiláció se volt túl erős.

Amikor a nemzet mint fogalom megjelent, akkor meg épp nem voltunk önálló, független ország. A Habsburgok meg még ki is használták az oszd meg és uralkodj elvet a birodalmuk nemzetiségei közt.

Ez az egyik, a másik, hogy a török háborúk a magyarok által leginkább lakott területeket érintették messze a legjobban. Erősen megtizedelődöttünk. Becslések szerint a török előtt igen komoly százalékban adták magyarok a lakosságot, kb 80+%-os arányban. A török pusztításig lassan, de biztosan zajlott az asszimiláció. Ráadásul a török kiűzésé után nagyon sok magyar vándorolt a megüresedett Alföldre északi és erdélyi területekről a perem területeken lényegesen lecsökkentve a magyarok ottani arányát.

A válasz egyszerű, illetve leegyszerűsíteném:

1. Tatárjárás

2. Török Hódoltság

Ezek a történelmi események erősen tizedelték a magyarajkú lakosság lélekszámát.

Az már csak hab volt a tortán, hogy a török kiűzése után a Habsburgok (a magyar nemesség egyetértő bólogatása mellett) az elnéptelenedett részekre mindenféle etnikumot telepítettek keresztbe-kasul. Így született meg például a Békés megyei szlovákság, a bakonyi sváb falvak, és még lehetne sorolni.

Az is igaz, hogy ezen betelepülők jelentős mértékben asszimilálódtak későb, akik az ország belső, magyar többségű részeibe kerültek.

Ellentétben az erdélyi románokkal, a kárpátaljai és máramarosi ruszinokkal/ukránokkal vagy a felvidéki szlovákokkal, ahol olyan nagy tömbben éltek együtt az etnikumok, hogy jelentős asszimiláció nem tudott végbemenni, és innen egyenes út vezetett Trianonhoz.

Egyes demográfiai becslések szerint, ha nincs a tatárjárás és a török hódoltság, akkor a magyarok a teljes Kárpát-medencét be tudták volna népesíteni, és a demográfiai trendek alapján ma kb. Lengyelország méretű ország lennénk mind terület, mind népesség tekintetében (kb. 38-40 millió fő).

Természetesen a Kárpát-medence nem egy néptelen, üres terület volt a honfoglaló magyarok érkezésekor sem, de a fent említett történelmi események hiányában olyan fokú lett volna az asszimiláció, hogy esély sem lett volna ilyen hatalmas, nem magyar ajkú etnikai tömbök kialakulására a Magyar Királyság területén belül.

Dióhéjban ennyi.

#4

Ezzel azért vitatkoznék, 1848-ban már valamennyire megfogalmazódtak ilyen célok, amikor Kossuth a Kárpátoktól az Adriáig tartó országról beszélt.

Mert a 19. század előtt még csak törekvések sem voltak ilyesmire. Sőt, több alkalommal direkt telepítettek is be külhoniakat az ország fennmaradása érdekében. Pl a tatárjárás után.

A nemzeti identitás kialakulására pedig már egy teljesen kevert népcsoportokból álló nemzet volt a magyar.

A napokban publikáltak teljesen új archeogenetikai kutatásieredményeket. Ezekről születtek jó cikkek is.

Pl:

[link]

És láttam egy riportot is valahol a neten talán youtube -on ahol archeogenetikus jól elmondta amire kíváncsi vagy.

Sajnos ez utóbbit nem tudtam már visszakeresni.