Szeretitek a római történelmet?

Nem különösebben, tekintetbe véve, hogy ez a "valaha látott legdicsőbb birodalom" semmit nem alkotott saját kútfőből. Mindenüket a hellén kultúrából lopták - pardon, "másolták". Abból a hellén kultúrából, amit viszont kíméletlenül leigáztak.

A római építészet? 100%-ban a görög kulturális vonásokat vitte tovább, semmi mást. A klasszikus görög oszloprendeket, a jón, a dór, és a korinthoszi alkalmazásával. A Colosseum? Az alapja két, egymással szembefordított görög theatron szerkezete. A hypocaustum, a forró levegőt áramoltató padlófűtés? A görögöktől "kölcsönözték".

Nem meglepő, hiszen ezekhez az építési munkálatokhoz is eleve a matematikai, fizikai háttértudást a korábbról létező görög tanulmányokból merítették - miből másból tehették volna? Ha mondanunk kellene híres ókori római matematikust, vagy fizikust, peregnének a nevek előttünk gyorsan, Thalész, Arkhimédész, Püthagorasz, Arisztotelész, Euklidész... és valahogy csak nem jönne egy római név sem a nyelvünkre. A hiba azonban nem a mi készülékünkben van. A rómaiak maguk is a görög hagyatékból dolgoztak. A tudás központja mindig a hellén kultúrkör maradt - beleértve ebbe például az egyiptomi Alexandria nagykönyvtárának is görög nyelvű hatalmas pergamenngyűjteményét.

Remek példaként szolgál az antiküthériai szerkezet, ami nem sokkal azelőtt készült, hogy Róma elpusztította Hellászt, és vélhetőleg épp egy vagyonos római megrendelésére. Ez az eszköz már akkoriban képes volt arra, hogy bármilyen dátumot beállítva rajta, megmutassa a bolygók aznapra érvényes állását, és az akkor aktuálisan pontos holdciklust. Ami pedig a megdöbbentő benne, hogy tette ezt mai mércénkkel megítélve is rendkívül precízen. Hasonló szerkezetet csak ezer évvel később tudtak csinálni.

A gazdag római családoknál szokás volt, hogy elhurcolt görög rabszolgákkal oktatták a gyermekeiket később is, ez presztízskérdés volt, ahogy az is a műveltség előszobája volt a római elitnél, hogy legyen görög nyelvismeretük.

Mindent a görögöktől tanultak meg a rómaiak, még a latin írás is a görögből eredt, etruszk közvetítéssel. Európát a görög hadieszközök adoptálásával felszerelt hadseregükkel hódították meg, a görögöktől vették át a ballisztát, a katapultot, miután elpusztították a legnagyszerűbb görög várost, Szürakúzát, és megölték Arkhimédészt. A Földközi-tengert is a görögök által kufejlesztett triérészekkel tartották ellenőrzésük alatt. Sőt, a korai időkben még korinthoszi, vagy kalkiszi sisakban, aszpisszal, dorüvel, xiphosszal és falanxban harcoltak, a testüket pedig linothorax védte.

Még a hitvilágukat is teljesen átvették a görögöktől, latin neveken imádva az olümposzi isteneket tovább - de nem álltak meg itt sem, a görög mitológiát is teljesen magukévá tették még emellé. Így lett a Minotauroszból Minotaurusz, Héraklészből Hercules, Kerberoszból Cerberus, Pégaszoszból pedig Pegasus.

És hódolattal tekintettek Alexandroszra, mint a múlt legnagyobb hadvezérére, miközben talán éppen hozzáértő görög rabszolgákkal készíttették maguknak a palotáikba az őt dicsőítő színes mozaikokat - ami szintúgy görög innováció egyébként, nem a római elme szüleménye ez sem.

Ahogyan egész szobrászatuk is a görög szobrászat másolásán alapult. Több egykori görög szobor is csak római másolatban maradt fenn a jelenünkre - vagy eredetiben esetleg pont azért, mert hajóra pakolták, és magukkal vitték Rómába. Már amiket nem törtek össze a görög poliszok feldúlásai közben, mint Korinthosszal, a görög kultúra egyik bölcsőjével tették, örökre elnéptelenítve.

Még az élet olyan hétköznapi területein is mindent a görögöktől másoltak le, mint a testi tisztálkodást szolgáló bronz olajkaparó, a strigil, vagy épp az olaj tárolásához szükséges amfóra, de még ezek után is a görög khitónt lemásoló tunikába, valamit a görög tógába öltözködtek fel.

A rómaiak tehát a görögtől tanultak meg írni, olvasni, tisztálkodni, öltözködni, számolni.

Mint Horatius találóan megfogalmazta:

"Az elfoglalt Görögország foglalta el a vad győztest,

És a művészeteket hozta a paraszti Latiumba."

A görögöknél is görögöbbek akartak lenni mindenben - a civilizáltságot magát leszámítva.

A hellén kultúrkörben tisztelték az életet, az elítélteket nem kivégezték, hanem távoli telepekre kényszerítették kolonizálni, ahonnan meghatározott ideig nem térhettek haza (hasonló szokás volt az óskandináv népeknél is, ugye Vörös Erik is gyilkosság miatt elítélten indult útnak, majd fedezte fel Grönlandot, ahogyan apjának is gyilkosság miatt kellett korábban Izlandra telepednie), tilos volt a nem kívánt csecsemőket is megölni, helyette a gyermekkihelyezést alkalmazták mindenfelé Hellászban (ennek elferdített formájából alakult ki az a történelmi tévhit, hogy a nem egészséges csecsemőket Spártában lehajították), és nem ismerünk emberáldozati gyakorlatot sem - sőt, az ilyen vallási rítusokat másoknál tapasztalva mindig elborzadva írták le - merthogy ez kisebb-nagyobb mértékig, de mindenki másnál létezett, a keltáknál, germánoknál, főníciaiaknál, punoknál, hébereknél is. A görögök esetén csak kettő, nem igazolt eset van, még a nagyon korai időkből, ahol felvetődött ennek esetleges lehetősége. A tény, hogy mennyire szörnyülködve írtak erről a viselkedésről, mutatja, hogy nem létezett náluk az emberáldozat gyakorlata.

Ami Athénban az osztrakiszmosz, az Rómában az oroszlánok elé vetés. Ami Hellászban a bírkózás, vagy az olümpiai versenyek, az Rómában a gladiátoröldöklés.

A rómaiak olyanok voltak kb, mint egy rossz fénymásoló: Mindent lemásoltak a görög mivoltból - csak közben valahol begyűrődött náluk a lap.

#4

Ez engem is érdekelne. Minden, amit leírtam, tényszerű állítás, nem személyes véleményem.

Szerintem azért, mert nem igazán a kérdésre válaszolt, mondhatni szétoffolta azt egy kisregénnyel.

De az értetlenkedőnek is joga van szavazni.

#6

Megválaszoltam, hogy nem, éspedig azért nem, mivel ami a római kultúra, az valójában a görög lemásolása. Amit példákkal szemltettem.

Nem látom, ez miben off.