Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Miért olyan gyenge a brit...

Miért olyan gyenge a brit uralkodó hatalma, hogy még egy gyenge magyar köztársasági elnöki hatalomhoz képest is soványka?

Figyelt kérdés

A magyar köztársasági elnök és a brit uralkodó hatalma közötti hasonlóságok és különbségek a politikai rendszerek felépítéséből, a hatalmi struktúrából és a szerepükből adódnak. Íme a főbb összehasonlítások:



Hasonlóságok



Képviseleti Szerep:


Mindkét vezető részben reprezentatív szerepet tölt be, képviselve az országot nemzeti és nemzetközi szinten.



Ceremoniális Funkciók:


A magyar köztársasági elnök és a brit uralkodó is részt vesz különböző állami eseményeken és ünnepségeken, ahol ceremoniális feladatokat látnak el.



Különbségek



Politikai Hatáskör:


Magyar Köztársasági Elnök: Részben végrehajtó hatalommal is bír, például jogában áll kinevezni a minisztereket és aláírni a törvényeket. Az elnöknek fontos szerepe van a politikai döntéshozatalban, de hatáskörei korlátozottak.



Brit Uralkodó: Főként csak szimbolikus szerepet játszik, a politikai hatalom a parlament és a miniszterelnök kezében összpontosul. Az uralkodónak nincsenek aktív politikai jogai, és a döntései többnyire formálisak.



Kormányalakítás:


A magyar elnöknek van némi befolyása a kormányalakításra, míg a brit uralkodónak nincs semmilyen aktív szerepe a kormányzati döntésekben.



Összegzés


A magyar köztársasági elnök és a brit uralkodó hatalma között jelentős különbségek vannak, főleg a politikai hatáskörök és a legitimáció módja terén. Míg mindkettő képviseleti szerepet tölt be, a magyar elnök aktívan részt vesz a politikai életben, míg a brit uralkodó azonban csak szimbolikus és ceremoniális funkciókra korlátozódik.



Tehát még egy gyengének számító magyar elnöknek is nagyobb a hatalma mint egy brit uralkodónak.



#összehasonlítás #hatalom #brit király #brit uralkodó #magyar köztársasági elnök
tegnap 13:02
 1/9 A kérdező kommentje:

A brit uralkodó és a magyar köztársasági elnök hatalmának összehasonlítása a fegyveres erők feletti jogkörök és hatalom tekintetében a következőképpen alakul:



Brit Uralkodó


Alkotmányos Monarchia: Az Egyesült Királyságban a monarchia alkotmányos keretek között működik, ami azt jelenti, hogy az uralkodó hatalma nagymértékben korlátozott a parlament és a kormány által.



Fegyveres Erők: A brit uralkodó a fegyveres erők "főparancsnokának" számít, de a tényleges irányítás a miniszterelnökön és a kormányon keresztül valósul meg. Az uralkodó nem gyakorolja közvetlenül a katonai hatalmat.


Döntések és Ceremóniák: Bár az uralkodónak vannak formális jogkörök, a katonai döntések, például a háborúba lépés vagy katonai műveletek irányítása a kormány felelőssége.



Magyar Köztársasági Elnök



Parlamenti Köztársaság: Magyarország köztársasági formája van, ahol az elnök szerepe szimbolikusabb, de bizonyos hatáskörökkel is rendelkezik.



Fegyveres Erők: A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, ami azt jelenti, hogy van hatásköre a fegyveres erők irányításában. Az elnök dönthet a katonai műveletek megindításáról, de a részletes végrehajtás a kormány feladata.



Döntési Hatáskör: Az elnöknek jogában áll a katonai vezetés kinevezése és a katonai stratégiák jóváhagyása, de a honvédelmi miniszter és a kormány irányítása alá tartozik.



Összegzés



Jogkörök: A brit uralkodó hatalma inkább ceremoniális, míg a magyar köztársasági elnöknek aktívabb szerepe van a fegyveres erők irányításában.


Döntéshozatal: Mindkét rendszerben a tényleges hatalom a kormány kezében van, de a magyar elnök jogkörei erősebbek a katonai kérdésekben.


Politikai Kontextus: A brit monarchia hagyományosabb, míg a magyar köztársasági elnök szerepe a modern politikai keretek között értelmezhető.

tegnap 13:08
 2/9 anonim ***** válasza:
91%

"Magyar Köztársasági Elnök: Részben végrehajtó hatalommal is bír, például jogában áll kinevezni a minisztereket és aláírni a törvényeket. Az elnöknek fontos szerepe van a politikai döntéshozatalban, de hatáskörei korlátozottak."

Ez így ebben a formában akkora ferdítés, hogy beillik nettó hazugságnak is. Jogában áll aláírni a törvényt, nem aláírni viszont nem. Na jó, egyszer visszadobhatja, de ha a parlament újra megszavazza akár változtatás nélkül, akkor nincs mese alá KELL írnia.

Továbbá az elnöknek semmi hatalma nincs a politikai döntéshozatalban.

A magyar köztársasági elnök hatalmánál annak is több politikai hatása van, hogy a brit uralkodó épp milyen színű nyakkendőben jelenik meg.

tegnap 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:

A magyar köztársasági elnök hatalma a döntéshozatalban elsősorban az alábbi területekre terjed ki:


Képviseleti szerep: Az elnök a magyar állam legmagasabb képviselője, aki nemcsak belföldön, hanem külföldön is képviseli az országot.

Törvények aláírása: Az elnöknek joga van a törvények aláírására, illetve azok megfontolására. Ha az elnök nem írja alá a törvényt, akkor azt a Parlament újra meg kell tárgyalja.


Vétójog: Az elnök megvétózhatja a törvényeket, de ezt a jogot nem gyakorolhatja korlátlanul. A vétó ellen a Parlament kétharmados többséggel újra elfogadhatja a jogszabályt.


Hatalmi ágak közötti egyensúly: Az elnök szerepe fontos a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató) közötti egyensúly fenntartásában.


Kinevezések: Az elnök jogosult különböző fontos pozíciókba, például a legfőbb ügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint az Alkotmánybíróság tagjai kinevezésére.


Külpolitikai döntések: Az elnök részt vesz a külpolitikai döntéshozatalban, például nemzetközi szerződések esetén.


Katonai ügyek: Az elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, ami különleges hatalmat ad a katonai ügyekben, főként háború idején.

tegnap 14:32
 4/9 anonim ***** válasza:
100%

Az Egyesült Királyság uralkodójának vannak erős jogkörei, csak nem él vele a saját kezdeményezésére:


1. Ha a király (King-in-Parliament), amely a törvényhozás része a brit íratlan alkotmányban, megtagadná az aláírást, a törvény nem visszakerülne a parlamenthez, hanem megakadna a törvényhozási folyamat. Ezt elkerülendő, a király minden törvényt aláír.


2. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke - a parlamenti erőviszonyok alapján - csak akkor lép hivatalba, ha a király kinevezte. A brit parlamentben nincsen szavazás a miniszterelnök megválasztásáról.


3. A brit kormány háborút indíthat parlamenti szavazás nélkül, mert ezt az uralkodó a miniszterelnök kérésére elrendelheti.


4. A brit kormány nemzetközi szerződéseket ratifikálhat parlamenti szavazás nélkül, mert ezt az uralkodó a miniszterelnök kérésére elrendelheti.


5. A brit kormány kiírhatja a választásokat önkényesen, mert ezt az uralkodó a miniszterelnök kérésére a parlament feloszlatását elrendelheti.


6. A brit kormány élhet a kegyelem előjogával, mert ezt az uralkodó a belügyminiszter kérésére elrendelheti.


Tehát van a brit királynak jogköre, de az összes politikai felelősség a kormányé.

tegnap 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
100%

"Az elnök jogosult különböző fontos pozíciókba... tagjai kinevezésére."

Szép is ez a jogász nyelv, csak messze áll a konyhanyelvtől. Jogosult kinevezni annyit takar, hogy alá kell írnia az orra alá dugott papírt. Nem válogathat, nem ő választ.

" Az elnök részt vesz a külpolitikai döntéshozatalban, például nemzetközi szerződések esetén."

"...részt vesz..." kapcs ford: biodíszlet döntéshozatali jogkör nélkül ezen és sok más ügyekben.

De most komolyan addig posztolgatsz Chatgpt-s válaszokat, míg valaki rá nem un a válaszolásra, és akkor feláll neked a farkad, hogy "te neked lett igazad?"

tegnap 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:

" csak nem él vele a saját kezdeményezésére:"


Ezzel logikailag meg is cáfoltad magad.

Köszönöm!

tegnap 14:57
 7/9 A kérdező kommentje:

Tehát nincs önálló jogköre, mások kérését hajthatja automatikusan végre.


Keverted a kormány és a király fogalmakat is. Nem ugyanaz a kettő!

tegnap 14:58
 8/9 kürtőskalácska ***** válasza:
100%

Kérdező.

A köztársasági elnök is csak alá ír dolgokat.

De király több dolgot csinálhat.

tegnap 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
100%

#6 Egy parlamentáris köztársaságban - háborút indítani, miniszterelnököt beiktatni, választást kiírni, szerződéseket ratifikálni - csak parlamenti jóváhagyással lehet. Mindezt a brit kormány megteheti alsóházi jóváhagyás nélkül, felhasználva a monarchia jogköreit.


#7 Igen, ezek automatizmusok alapján működnek. Nagy-Britanniában a végrehajtó hatalomnak papíron a forrása az uralkodó, aki ezeket a jogköröket a Privy Council-ban rendeli el (King-in-Council). Ennek a tanácsnak a része a kabinet, a kormány. Persze, a valóságban a valódi végrehajtó hatalom a kormány kezében van.

tegnap 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!