Mi a Magyarság lényege?

Egy autónak sem csak egy lényege van, hanem több. Egy motort ha leteszünk a földre attól még sehova sem fogunk vele eljutni. És a kerekeket is hiába tesszük le valahova, attól sem fogunk eljutni sehova. Itt van listaszerűen ami választ ad rá.

Etnikum - hu.wiki

"Etnikum alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Ezen belül a kisebb létszámú, zártabb etnikumokat az etnikai közösség, törzs vagy néprajzi csoport (etnikai csoport, etnokulturális csoport, helyi népcsoport), míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb földrajzi területeken élő etnikumokat a nép, illetve nemzet kifejezéssel jelölhetjük."

[link]

Etnikai hovatartozás - en.wiki

"Az „etnikum” vagy „etnikai csoport” olyan emberek csoportját jelenti, akik az egymással való azonosulást azon észlelt közös tulajdonságok alapján határozzák meg, amelyek megkülönböztetik őket más csoportoktól. Ezek a tulajdonságok magukban foglalhatnak közös nyelvet, kultúrát, közös származást, hagyományokat, társadalmat, vallást, történelmet vagy társadalmi viszonyulást."

"Az etnikai tagságot általában egy közös kulturális örökség , ősök, eredetmítosz, történelem, szülőföld, nyelv, dialektus, vallás, mitológia, folklór, rituálé, konyha, öltözködési stílus, művészet vagy fizikai megjelenés határozza meg."

[link]

Nemzet - wiki

"A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze."

[link]

A kérdés az, hogy mit jelent az, hogy „magyar”. A magyar egy jelző, de minek a jelzője, ha csak önmagában áll? Van mondjuk egy ember, aki német felmenőkkel rendelkezik, Romániában él, de magát magyarnak tartja, magyarként nevelték fel. Neki a származása az, ami német, az állampolgársága az, ami román és az etnikuma az, ami magyar. De sokkal inkább mondjuk magyarnak, mint románnak vagy németnek, hiszen magyar az anyanyelve, magyarként identifikálja magát. Másik oldalról lehet egy olyan ember, akinek mind a négy nagyszülője Magyarországról vándorolt ki az USA-ban. Viszont már nem magyar az anyanyelve, sőt lehet nem is tud magyarul beszélni, ő ott született, ott nőt fel, az ottani szokásokba, az ottani kultúrába nőtt bele, és magára is elsősorban amerikaiként gondol és nem magyarként.

Tehát elsősorban az etnikai hovatartozás, etnikai identitás a döntő. A származás nyilván olyan szempontból nem mellékes, hiszen ahonnan származol, ott vannak a kultúrád gyökerei, ott tanultad az anyanyelvedet, ha én most kiköltözöm mondjuk Olaszországba, akkor nem válok olasszá. A kint született gyermekem talán, az unokám jó eséllyel, a dédunokám meg szinte biztosan. De nem az a tény akadályozza meg, hogy olasz legyek, hogy a apám, anyám magyar volt, hanem az, hogy magyar az anyanyelvem, hogy magyar meséken nőttem fel, magyar ételekhez szoktam hozzá, a magyarok által tartott ünnepeket tartom meg én is, a magyarok által ünnepelt módon, a magyar történelmet és irodalmat ismertem meg közelről. Ezek egyikét másikát meg tudom tanulni, hozzá tudok szokni, de nem ez lesz az ősélményem róla, tehát számomra idegen marad.

A kérdés tehát az, hogy mit jelent az, hogy etnikum. Erre meg TappancsMancs remek választ idézett be. Az analógiája is jó, vannak az etnikum kialakulásának számos területe, szempontja, amelyek egyike-másika akár hiányozhat is. (Pl. nem közös a nyelv, nem közös a származás, vagy pont hogy különböző etnikumok alakulnak ki a közös nyelv ellenére.)

Hogy mik kimondottan a magyarság etnikumképző összetevői? Ahogy írtam a nyelvünk, a történelmünk, irodalmunk, az ételeink, a népi kultúránk és annak a mai korban való továbbélése, a meséink, a közmondásaink, a babonáink, az ahogy az ünnepeket ünnepeljük, a táj, ahol élünk, és ennek a következményei is (pl. hogy a disznóvágás vagy a szőlőszüret gyakoribb tevékenység, mint a síelés vagy a szörfözés). De egészen az olyan teljesen új, aktuálpolitikai nüanszokig, hogy nekünk olyan vastag többletjelentése van egy-egy kifejezésnek, amit egy jól tájékozott idegen számára sem. Pl.: „Legyetek bátorak!”, „lári-fári”, „elvesztette közpénz jellegét” vagy „elütötte a villamos”. Nekünk rögtön eszünkbe jut valami ezekről, ami egy nem magyar embernek nem. Meg persze attól magyarság a magyarság, ahogy mindezek mentén alakul a világképünk, gondolkodásmódunk, értékrendünk.